A lázadók vezetője az Iszlám Államban és az al-Kaidában is fontos szerepet töltött be

A szíriai lázadók vezetője már régi katonai nevét sem használja, amely dzsihadista múltjához kötné. Az Abu Mohammed al-Dzsolani nevet Ahmed al-Saraa-ra cserélte, ezzel is az volt a célja, hogy megerősítse legitimitását, miután az általa vezetett Hajat Tahrir as-Sam (HTS) iszlamista csoport bejelentette a szíriai főváros, Damaszkusz elfoglalását, és az ország nagy részét is ellenőrzésük alá vonták.

Az általa eszközölt változások azonban nemcsak a nevében, hanem öltözetében is megmutatkoznak: dzsihadista öltözékét nyugati stílusú ruhákra cserélte az elmúlt években, most pedig – szimbolizálva katonai vezetői szerepét – egyenruhát visel. De kicsoda valójában a szír lázadók vezetője?

Az Iszlám Állam vezetőjével szövetkezett

Abu Mohammed al-Dzsolani Szaud-Arábiában született 1982-ben, ahol édesapja olajmérnökként dolgozott, de 1989-ben visszatértek családjával Damaszkuszba, itt töltötte gyerekkorát. Dzsolani dzsihadista útja Irakban kezdődött, az Iszlám Állam al-Kaidához kötődő elődjében, majd az Iszlám Államban (ISIS). A 2003-as iraki háború után csatlakozott más külföldi harcosokhoz Irakban. 2005-ben a Bucca táborban raboskodott, ahol még közelebbi kapcsolatba került a dzsihadistákkal.

Dzsolani később találkozott Abu Bakr al-Bagdadival, aki végül az Iszlám Állam vezetője lett. 2011-ben Bagdadi Szíriába küldte Dzsolanit, hogy segítse az al-Nuszra Front, az ISIS-szel kapcsolatban álló titkos frakció létrehozását. 2012-re az al-Nuszra jól ismert szíriai militáns csoporttá vált. Bagdadi és Dzsolani között a feszültségek 2013-ban jöttek elő, amikor Bagdadi egyoldalúan bejelentette az ISIS és az al-Nuszra egyesülését. Jolani azonban el akarta határolni csoportját az ISIS erőszakos taktikájától, ez pedig szakadáshoz vezetett.

Abu Bakr al-Bagdadi végül 2019-ben meghalt egy amerikai rajtaütésben Szíriában, de amikor a terrorista vezér észrevette az akciót, az amerikai katonák közeledését, a hivatalos verzió szerint két gyermekével és két feleségével együtt felrobbantotta magát az épület alatti alagútban.

Menekülés az ISIS szorításából

Hogy kikerüljön az ISIS szorításából, Dzsolani hűséget fogadott az al-Kaidának, de kezdettől fogva prioritásként tekintett a szíriaiak támogatására.

Az al-Kaidához való csatlakozása azonban nem volt előnyös Dzsolani és csoportja számára. 2016-ban meg is szakította kapcsolatait a radikális iszlamista terrorszervezettel, és átnevezte a csoportot Dzsabat Fatah as-Samnak, majd 2017-ben Hajat Tahrir as-Sam (HTS) lett. Azonban az al-Kaidától való nyilvános elkülönülés és a névváltoztatás ellenére az ENSZ, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és más országok továbbra is terrorista szervezetnek tekintették a HTS-t.

Dzsolani vezetése alatt a csoport megerősödött, jelentős erővé váltak Idlíbben, ahol mintegy négymillió ember él. Dzsolani, hogy megváltoztassa a róla kialakult képet, aktívan részt vett a nyilvánossággal való kapcsolattartásban, meglátogatta a menekülttáborokat, rendezvényekre járt és koordinálta a segítségnyújtást, különösen az olyan válságok idején, mint a 2023-as földrengés.

A területen folytatott tevékenysége tükrözte tágabb stratégiáját, amely arra irányult, hogy demonstrálja a HTS képességét nemcsak a dzsihád folytatására, hanem a hatékony kormányzásra is. Dzsolani a stabilitást, a közszolgáltatások fejlesztését és az újjáépítést helyezte előtérbe, ezzel is megerősítve a csoport legitimitását és saját politikai törekvéseit.

Új útra lép Szíria?

Dzsolani azonban nem minden irányból részesült meleg fogadtatásban, a keményvonalas iszlamisták és a szíriai aktivisták is többször tiltakoztak ellene. A kritikusok az Aszad-rezsiméhez hasonlították vezetői stílusát, és a HTS-t tekintélyelvűséggel és a másként gondolkodók elnyomásával vádolták. A HTS-t többször „sabbihának” nevezték, a kifejezést Aszad támogatóira használják.

A HTS az idlíbi hatalomkoncentráció érdekében azt kommunikálta, hogy a szíriai kormány megdöntése érdekében egyetlen vezetés alatt kell egyesülni. Ennek érdekében egyszerre próbáltak modern, mérsékelt képet sugározni, hogy megnyerjék mind a helyi lakosságot, mind a nemzetközi közösséget, miközben igyekeztek fenntartani iszlamista identitásukat, hogy megnyerjék maguknak a keményvonalasokat is.

A HTS sikere, az, hogy kevesebb mint két hét alatt egyesítette a lázadókat, és szinte az egész országot elfoglalta, megerősítette Dzsolani pozícióját, megnyugtatta a keményvonalasokat. Azóta a vezető küzd a nemzetközi közönség bizalmának elnyeréséért. Biztonságot ígértek a szíriaiaknak, beleértve a kisebbségeket is, és békés kapcsolatokat a szomszédokkal, valamint olyan hatalmakkal, mint Oroszország. Dzsolani még arról is biztosította Moszkvát, hogy szíriai támaszpontjai sértetlenek maradnak, ha leállítják támadásaikat.

(Borítókép: A Berlinben élő szíriaiak az Aszad-rezsim bukását ünneplik a 2011 óta tartó polgárháború után Abu Mohammed al-Dzsoláni képét feltartva 2024. december 8-án. Fotó: SOPA Images / LightRocket / Getty Images)