Olaf Scholz napokon belül immáron hivatalosan is megbukhat

2024.12.11. 09:07
A német kancellár bizalmi szavazást kér maga ellen, amit parlamenti többség hiányában nagy valószínűséggel el fog veszíteni. A szavazás emiatt egyébként részben formalitás, hiszen Scholz már korábban megegyezett a többi párttal, hogy mikor tartják az előrehozott választásokat.

December 11-én, szerdán nyújtja be maga ellen a bizalmi szavazásra vonatkozó kérelmét Olaf Scholz német kancellár – számol be róla többek között a FAZ.

Mivel a Bundestag ezen a héten nem ülésezik, ezért a szavazásra hétfőn, december 16-án kerül majd sor – az indítvány benyújtása és a szavazás között eleve 48 órának el kell telnie.

Amennyiben Olaf Scholzot nem fogja támogatni a Bundestag többsége, akkor Frank-Walter Steinmeier elnöknek 21 napon belül fel kell oszlatnia a törvényhozást és legkésőbb 60 nap múlva előrehozott szavazást tartanak.

Mivel az amúgy is törékenynek bizonyuló SPD–Zöldek–FDP-kormánykoalíció még november 6-án felbomlott az FDP kiválásával, így parlamenti többség hiányában Scholz várhatóan el fogja veszíteni a szavazást.

Scholz a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép-kereszténydemokrata CDU vezetőjével, Friedrich Merzcel és a többi párttal is megegyezett, hogy az előrehozott választást február 23-án fogják tartani.

A választás legnagyobb esélyese egyébként a CDU és vele szövetségben induló bajor CSU: az együtt uniópártoknak is nevezett CDU/CSU a közvélemény-kutatások átlagai szerint 32 százalékponton áll, amit a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) követ 18, majd pedig a Scholzot is sorai között tudó SPD 16 százalékponttal.

A kutatások átlagai szerint a biztos bejutó a jelenleg Scholzékkal közösen kormányzó Zöldek, mivel a párt 13 százalékponton áll, míg a baloldali, szociálisan konzervatív Bündis Sahra Wagenknecht (BSW), valamint a kormány bukását okozó FDP az ötszázalékos küszöb környékén állnak – míg előbbi 6, utóbbi 4 százalékponttal izgulhat, hogy bejutnak-e majd a Bundestagba.

Mint azt az Indexen korábban bemutattuk, a pártok színei miatt közlekedésilámpa-koalíciónak nevezett SPD–Zöldek–FDP-kormány sosem működött a három párt közötti ideológiai, valamint később a pártvezetők közötti személyes ellentétek miatt. Míg Scholz az SPD-vel, valamint Robert Habeck a Zöldekkel a nagy, gondoskodó államban hisz kiterjedt szociális programokkal, addig Christian Lindner és az FDP egy fiskálisan konzervatív, kevésbé költekező államot szeretett volna, ahol adócsökkentéssel teremtettek volna lehetőséget, hogy a piac és az állampolgárok saját sikereinek a kovácsai legyenek.

E feloldhatatlan ellentétet végül nem is tudták kezelni, így a kérdés csak az volt, hogy ez az érdekházasság mikor ér véget és annak mennyire lesz csúnya a vége: végül a dátum november 6-a lett, a válás pedig nem volt barátságos.