Az Európai Bizottság visszadobta a magyar kormány javaslatát, továbbra sem érhető el sok uniós forrás

2024.12.16. 18:47
Hétfőn úgy döntött az Európai Bizottság, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriuma kapcsán felvetődött aggályokat a magyar kormány továbbra sem orvosolta, ezért a jövőben is fenntartja az azokkal szemben hozott intézkedéseket, azaz a modellváltáson áteső egyetemek továbbra sem vehetnek fel uniós forrásokat. A bizottság szerint egyértelműen meghatározták, milyen kiigazításokat várnak el a magyar kormánytól és az Országgyűléstől, azonban a döntés alapján ez nem történt meg.

Az Európai Bizottság nem tartja megfelelőnek az Országgyűlés által elfogadott, a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosítását, mivel szerinte az nem kezeli megfelelően az alapítványok kuratóriumaiban fennálló összeférhetetlenségi kockázatokat. Ez többek között azt jelenti, hogy

a 21 modellváltáson átesett magyar egyetem továbbra sem vehet részt az Erasmus+, valamint a Horizont-programokban.

Az Európai Bizottság a döntéséről szóló közleményben azt is megjegyzi, hogy a bizottság egyértelműen felvázolta azokat a kiigazításokat, amelyek szükségesek lennének ahhoz, hogy a helyzetet orvosolják, azonban a döntés szerint ez nem történt meg.

Magyarország bármikor elfogadhat és bejelenthet olyan új korrekciós intézkedéseket, amelyek meggyőzik a bizottságot, hogy ki kell igazítani vagy meg kell szüntetni a tanács által hozott intézkedéseket

– olvasható a közleményben.

A magyar kormány még december 2-án értesítette az Európai Bizottságot a törvénymódosításról, ezzel egy időben arra kérte, hogy vizsgálja meg, majd pedig javasolja a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsának (röviden: tanács) a források felfüggesztéséről szóló korábbi intézkedésének megváltoztatását.

Azonban a Bizottság szerint a közérdekű alapítványokra, valamint az általuk fenntartott szervezetekre vonatkozó jogszabály-módosítás nem megfelelő, ezért nem látják okát, hogy a tanácsi intézkedés megváltoztatását javasolják.

Az Európai Bizottság egy magas rangú tisztségviselője az Indexnek elmondta, a meghozott döntés nem szankció, hanem intézkedés egy olyan tagállam ellen, amelyik sérti a jogállamiságot, és hangsúlyozta, ezt a jogsértő helyzetet a tagállamnak kell megszüntetnie – szerintük az Országgyűlésben novemberben elfogadott törvénymódosítás a korábban felvetődött aggályokat és kockázatokat nem szünteti meg, aminek a tervezetét az Európai Bizottság is megkapta és véleményezte is.

Az Európai Bizottság például kifogásolja, hogy a törvény megkülönbözteti az intézményeket, és nem egy, minden intézményre hatályos módosítást fogadtak el, hanem egy mellékletben jelölték meg azokat az egyetemeket, amelyekre a törvény vonatkozik – a tisztségviselők szerint ezzel fennállhatna az a helyzet, hogy ha időközben egy egyetem a modellváltás mellett döntene, arra nem vonatkoznának a törvényben foglaltak, így például az összeférhetetlenségről szóló részek sem.

Ezenkívül a Bizottság azt is kifogásolta, hogy a kuratórium tagjainak vagyonnyilatkozatait az Integritás Hatóságnak kellene ellenőriznie, azonban az Integritás Hatóságról szóló törvényben e jogkört nem rögzítették.

A közleményében az Európai Bizottság emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormány a tanács másik, a Magyarországnak járó kohéziós alapok egy részét felfüggesztő intézkedésével szemben nem jelentett be változtatást, azaz azok továbbra is érvényben maradnak. Ez azt jelenti, hogy 12,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás továbbra sem érhető el, amiből év végén 1 milliárd euró végleg elveszhet.

A tanács még két évvel ezelőtt, az Európai Bizottság javaslatára fogadott el egy határozatot, amelyben a magyar jogállamisági megsértésekre hivatkozva az uniós költségvetés védelme érdekében felfüggesztett több, Magyarországnak járó támogatást. Ebben a tagállamok szakminisztereiből álló tanács felfüggesztette például a 2021–2027 közötti kohéziós alapokból Magyarországnak járó támogatások 55 százalékát, valamint megtiltotta az Európai Bizottságnak, hogy közérdekű vagyonkezelői alapítványok, valamint az általuk fenntartott intézmények uniós forrásokat hívhassanak le, amíg a magyar kormány és az Országgyűlés a felvetődő jogállamisági aggályokat nem kezeli.