- Külföld
- németország
- olaf scholz
- friedrich merz
- christian lindner
- spd
- fdp
- cdu
- zöldek
- bizalmatlansági indítvány
A francia után megbukott a német kormány is – mi jöhet ezután?
További Külföld cikkek
- Jöhet az előrehozott választás Szerbiában, ha harminc napon belül nem alakul új kormány
- Klímaaktivisták szakítottak meg egy színházi előadást Londonban
- Tűz ütött ki felszállás előtt egy dél-koreai repülőgépen
- Schiffer András: Magyar Péter a propaganda és O1G szerelemgyereke
- Változásokat ígérnek a Fehér Házból, jó híreket kaptak a sajtómunkások
December 16-án, hétfőn szavaztak a Bundestagban Olaf Scholz kancellár maga ellen benyújtott bizalmatlansági indítványáról. Miután a Christian Lindner vezette liberális FDP november 6-án kilépett a kormányból, ezzel az SPD-re és Zöldekre redukálódott kormánykoalíció mögött már nem volt parlamenti többség. Vagyis ahogy várható volt, a Bundestagban az 717 jelenlévő képviselőből végül 206 képviselő támogatta, 394 elutasította, 116 pedig tartózkodott a bizalmi szavazásnál,
így a Bundestag megvonta a bizalmat Olaf Scholztól és kormányától.
Bár egy ideig lehetett izgulni amiatt, hogy a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) végül hatalomban tartaná Scholzot, ugyanis az Alice Weidel és Timo Chrupalla vezette párt a szavazás előtt arról beszélt, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet miatt jobb lenne, ha Scholz kitöltené mandátumát szeptemberig, amikor eredetileg lettek volna a szövetségi választások.
Azonban az SPD képviselői támogatták, a Zöldek tartózkodtak, míg az uniópártoknak nevezett jobbközép-kereszténydemokrata CDU/CSU, a kormányból kivált FDP, a szélsőbaloldali die Linke megvonta a bizalmat. Tehát Scholz így sem érte el a maradásához szükséges 367 szavazatot – pont ahogyan a kancellár eltervezte.
Mielőtt a képviselők vitáztak volna Scholzról, valamint név szerint, egyesével szavaztak sorsáról, az immáron bukott kancellár huszonöt perces felszólalásában lett volna hivatott érvelni maga és kormánya mellett. Ugyanakkor mivel a megmaradt SPD–Zöldek-kormány és az uniópártoknak már megegyeztek az előrehozott választások időpontjáról, így a mostani szavazás csak formalitás volt.
Személyeskedő vita Merkeltől egészen Ukrajnáig
Ennek megfelelően Scholz beszédét ugyan képviselőtársaiknak címezte, az inkább a választóknak szólt, ugyanis a kormány novemberi bukása óta lényegében mindegyik párt elkezdett kampányolni – az uniópártok, az SPD, a Zöldek és az AfD is megnevezte már kancellárjelöltjét, a héten pedig a legtöbb párt már programbemutatóit is megtartja.
A kancellár beszédét azzal kezdte, hogy odaszúrt Lindnernek és az FDP-nek, azzal vádolva meg őt és pártját, hogy szabotálták a saját kormányukat, és a színjáték, amit játszottak, az nem csak a kormánynak, hanem magának a demokráciának ártott.
Beszédében nagy hangsúlyt fektetett az elmúlt héten bemutatott jóléti intézkedésekre, például az alapvető élelmiszerek áfájának hétről öt százalékra való csökkentésére, a minimálbér tizenöt euróra való emelésére, valamint a megújuló energiára épülő infrastruktúrafejlesztési programjára, amelyeket még a Bundestag feloszlatása előtt szeretne elfogadtatni. Eközben azzal vádolta meg Friedrich Merzet és a CDU-t, hogy gazdasági programjuk nem őszinte és igazságtalan. Szerinte az uniópártok megemelnék a nyugdíjkorhatárt – Scholz beszédének ezen részénél az uniópártok képviselői gyakran közbeszóltak, valamint fújoltak.
Ezenkívül Scholz próbálta pragmatikus külpolitikusként és a béke kancelláraként pozícionálni magát,
és kijelentette, hogy sosem küldene német katonát Ukrajnába, és nem próbálná eszkalálni a háborút. Ugyanakkor a háború miatt növelni kell Németország katonai kiadásait – ezzel Merzre utalt, aki régóta kritizálja a kancellárt, amiért eddig Kijevnek nem adott Taurus rakétákat.
Ezt követően Friedrich Merz felszólalását azzal kezdte, hogy Scholz sokat beszélt az eredményeiről, miközben az FDP-ről csak rosszakat mondott, de az uniópártok kancellárjelöltje úgy vélte, az FDP is hozzájárult ezek eléréséhez – igaz, Merz szerint olyan sok pozitívumot nem látni, mint a kancellár szerint.
Merz ezután azzal vádolta meg Scholzot, hogy szégyent hozott Németországra az Európai Unióban és a nemzetközi porondon, és szerinte csak az FDP-nek köszönhető, hogy a kormány nem hajtott végre akkora adóemelést.
Merz beszédének végén arról beszélt, hogy Németországnak versenyképességi problémái vannak, és szerinte a németek évente 200 órával kevesebbet dolgoznak, mint a svájciak, amin szerinte változtatni kellene.
Robert Habeck zöld alkancellár és gazdasági miniszter felszólalásában leginkább Angela Merkel által rájuk hagyott helyzetet hibáztatta a sikertelenségért, valamint Scholzhoz hasonlóan szerinte az FDP szabotálta a kormány munkáját, miközben szerinte Európában máshol, például Franciaországban, Belgiumban, Ausztriában és Hollandiában is elég széles kormánykoalíciók működnek együtt.
A Zöldek kancellárjelöltje szerint Merkel és a CDU nagy történelmi hibája, hogy a német gazdaság nehéz helyzetbe került,
amikor a német gazdasági növekedést az olcsó orosz energiaforrásokhoz kötötte, amelyeket a kormánynak az ukrajnai háború miatt le kellett cserélnie. Azonban Habeck szerint az AfD jelenti a legnagyobb veszélyt a német gazdaságra, mivel úgy véli, hogy a szélsőjobboldali párt rasszizmusa elküldené a képzett migránsokat.
Christian Lindner, az FDP pártelnöke a számára rendelkezésre álló időt azzal töltötte ki nagyrészt, hogy Scholz gazdaságpolitikáját kritizálja – szerinte például az élelmiszeráfa csökkentése hiba, mert egyrészt nem szükséges, másrészt nem hoz létre új munkahelyeket, ellenben rendkívül csökkenti a szövetségi állam bevételeit.
Lindner szerint Scholz csak cukorkát osztana a népnek, miközben az alapproblémákat nem akarja és tudja megoldani,
ezért úgy vélte, a további gazdasági hanyatlás megelőzése érdekében politikai változásra van szükség.
Az AfD társelnöke – egyben a szélsőjobboldali párt kancellárjelöltje – Alice Weidel beszédében sivár képet festett le Németországról, szerinte ugyanis a leköszönő kormány rossz helyzetben adja majd át a kormányrudat. Az autóipar szétesésben van, a vegyipar pedig szerinte menekül Németországból a magas energiaárak miatt, miközben szerinte az országot elárasztják az követelőző migránsok, akik megvetik, amit találnak.
Weidel szerint a németek még évtizedekig fogják érezni az elhibázott gazdaságpolitika hatásait.
Szerinte Szíriába a rezsimváltás miatt vissza kell küldeni azokat, akik a háború elől menekültek, a gazdaság hanyatlása pedig Scholz mellett Habecknek köszönhető, aki ki akarja vezetni a belső égésű motorokat, és az atomerőműveket is leállították.
Úgy vélte, valódi változást csak az AfD tud hozni, mivel egy fekete–zöld (CDU/CSU–Zöldek-) kormány háborúpárti, míg a baloldal elpusztítja Németországot.
Wie geht es weiter, Deutschland?
Mint azt korábban bemutattuk, mivel a kormány elvesztette parlamenti többségét, ezért Scholz is belátta bukását, és megállapodott a CDU pártelnökével, Friedrich Merzcel az előrehozott választásokról. Ugyanakkor, mivel a kancellár vagy a német elnök csak úgy nem oszlathatja fel a Bundestagot, ezért elég szervezett módon bukott meg a német kormány.
Olaf Scholz megbuktatja magát, hogy így adjon magának esélyt a kormányzásra
Órái vannak hátra a német kormánynak.
Miután a képviselők megvonták a bizalmat Scholztól és kormányától, Scholz arra fogja kérni Frank-Walter Steinmeier elnököt, hogy oszlassa fel a Bundestagot, majd írja ki az előrehozott választásokat. Erre Steinmeiernek 21 napja van, majd a feloszlatás után legkésőbb 60 nap múlva új választásokat kell tartani. Azonban mivel már november közepe óta biztos a február 23-i időpont, ezért csakúgy, mint a hétfői szavazás, ezek is csak formalitások – Steinmeier december 27-én fogja feloszlatni a Bundestagot, és kiírni az új szövetségi választást.
A feloszlatásig a Bundestag továbbra is ülésezik és törvényeket fogadhat el, míg Scholzék ügyvivő kormány élén vezetik, valamint képviselik Németországot a nemzetközi porondon. Azonban a szövetségi kormány helyzete miatt mind Annalena Bearbock külügyminiszter súlya hétfőn az EU Külügyek Tanácsában, mind a kancelláré csökken az EU tagállamainak, állam- és kormányfőinek utolsó, ezen a héten esedékes EU-csúcsán.
A minél hamarabbi időpontot egyébként Friedrich Merz harcolta ki, mivel szerinte Donald Trump amerikai elnök megválasztása miatt Németországnak és az Európai Uniónak nincs vesztegetni való ideje – a német, valamint a francia kormány bukásával egyébként az EU-nak nem sikerült túlzottan rendezetten felkészülni a republikánus elnök visszatérésére és az általa belebegtetett büntetővámokra.
a kormány biztos bukása és az előrehozott választás időpontja miatt Németországban lényegében már november óta zajlanak a választási kampányok.
Már mindegyik párt megnevezte kancellárjelöltjét, a héten pedig több párt is bemutatja programját. Az elmúlt hetekben részben a kampány miatt beszélt Scholz Vlagyimir Putyin orosz elnökkel telefonon, ahogy Merz sem csak diplomáciai okokból látogatott Kijevbe.
A választások esélyese egyébként Merz és az uniópártok: az Angela Merkel idején a CDU-ban páriává váló Merz jelenleg a migráció elleni keményebb fellépést, valamint adócsökkentést ígér, miközben a kereszténydemokraták már 2022 tavasza óta vezetik a közvélemény-kutatásokat, és továbbra is magabiztos előnyt mérnek számukra.
Míg az uniópártok a kutatások átlagai szerint 32 százalékponton állnak, addig az AfD 18, az SPD 16, a Zöldek pedig 13 százalékponton, Sahra Wagenknecht szociálisan konzervatív szélsőbaloldali pártját, a BSW-t pedig jelenleg az ötszázalékos parlamenti küszöbre mérik (6 százalékpont), ahogy az egész kormányt robbantó FDP-t (4 százalékpont) is.
Egyébként a megmaradt Scholz-kormány bukásával az az érdekes helyzet állt elő, hogy annak mindkét tagja, az SPD és a Zöldek is egymással versenyeznek a szavazók, de leginkább a leendő kancellár, Friedrich Merz kegyeiért.
Ugyanis hacsak valami váratlan nem történik a politikában, akkor február 23-án kevesebb mint négyévnyi ellenzéki politizálás után az uniópártok visszatérnek a kormányrúdhoz, hogy aztán Merz döntsön arról, hogy Scholzcal és az SPD-vel, vagy Robert Habeckkel és a Zöldekkel irányítaná Németországot. Már ha a Zöldeknek sikerül olyan eredményt elérni, hogy az egykori Merkel-pártnak az ökobaloldaliakkal is kényelmes többsége legyen a Bundestagban, bár mindkét koalíció kapcsán komoly szakpolitikai viták lennének a felek között.
Mi az oka, hogy megbukott az Olaf Scholz vezette SPD–Zöldek–FDP-kormány? Korábbi cikkünkben bemutattuk a közlekedésilámpa-koalíció kaotikus működésének okait. Mi várható Németországban azután, hogy megvonták a bizalmat Scholz kormányától? A jelenlegi írásunknál hosszabban az alábbi cikkünkben mutattuk be a helyzetet.
(Borítókép: Olaf Scholz 2024. december 16-án. Fotó: Maja Hitij / Getty Images)
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Külföld
Tarjányi Péter: Európa zsarolható állapotban van Kína, Oroszország és Amerika részéről is
Vajon Donald Trump valóban elhozza a békét, vagy az orosz–ukrán konfliktus lezárásának ígérete kampányfogás marad?
január 22., 19:09
- Külföld
Donald Trump kegyelmet adott a Silk Road nevű dark webes drogpiac létrehozójának
A férfi 2015-ben kapott életfogytiglani börtönbüntetést.
január 22., 16:26
- Külföld
Olaf Scholznál betelt a pohár a késes támadás után: Elegem van!
Sorra szólalnak fel a német politikusok az illegális bevándorlók ellen.
január 22., 19:27
- Mindeközben
Bódi Guszti és Bódi Margó hatalmas mulatságot szeretnének az aranylakodalmukra
tegnap, 21:41
- Mindeközben
Újra összeállt a Bridget Jones két főszereplője, ennyit változott az első rész óta Renée Zellweger és Hugh Grant
tegnap, 20:40
- Címlapon
Aggódik a szakma: nagy gondot okozhatnak a gyógyszerellátásban a kormány tervei
Négy-öt olyan projektet jelentettek be, melyek nagy változást jelentenének a lakosság számára.
tegnap, 20:20
- Külföld
Befutott influenszer lett az egykori indonéz kannibál
Több mint húsz éve még Sumanto volt Indonézia egyik legrettegettebb embere.
január 22., 18:16
- Külföld
Donald Trump ultimátumot adott Vlagyimir Putyinnak
Van egy könnyebb és egy nehezebb út is.
január 22., 19:51
- Külföld
Jöhet az előrehozott választás Szerbiában, ha harminc napon belül nem alakul új kormány
A miniszterelnök lemondását a parlamentnek is el kell fogadnia.
tegnap, 21:54
- Címlapon
Donald Trump felfedte terveit, így véreztetné ki Oroszországot
Ezzel még Magyarország is jól járhat.
tegnap, 17:31
- Címlapon
Mráz Ágoston Sámuel: Nem ismerik el egy csapásra, hogy Orbán Viktornak volt igaza
Schiffer András szerint mindig van félelemkeltés és osztogatás a választások körül, ami miatt nem lehet elküldeni a miniszterelnököt.
tegnap, 20:42
- Külföld
Ukrajnának hiba volt lemondania atomfegyvereiről
Erről beszélt az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak a Davosban rendezett Világgazdasági Fórumon.
január 22., 17:50
- Külföld
Puccstól tart a szlovák kormány, Robert Fico összehívta a Biztonsági Tanácsot
A miniszterelnök szerint már a terv is készen van, ami ellenük irányul.
január 22., 21:21
- Külföld
Megvenné a TikTokot a világ legnépszerűbb youtubere
Hivatalosan is bejelentette ajánlatát.
január 22., 15:56
- Külföld
Rekord a fegyvergyártásban: nem mindennapi a hatótávolsága az új ukrán drónnak
január 23., 06:02
- Mindeközben
Pásztor Virág: 16 éves korom óta szinte önellátó vagyok, ami megtanított a megfontoltságra és a hálára
tegnap, 18:44
- Címlapon
Thürmer Gyula feltűnt a belarusz állami televízió választási műsorában
A Munkáspárt elnöke szerint a magyar politikai rendszer hasonlít ahhoz, ami Belaruszban van.
tegnap, 21:38
- Címlapon
Videón, ahogy egy ukrán harckocsi megsemmisít egy orosz páncélozott járműoszlopot
tegnap, 06:05
- Külföld
A grönlandi kormányfő szerint a sziget jövőjéről Grönlandon kell dönteni
Még mindig aggódnak Donald Trump birodalmi törekvései miatt.
január 23., 06:32
- Külföld
Alig írta alá, máris 22 állam pereli Donald Trumpot az egyik rendelete miatt
Hosszú jogi csata várhat a régi-új amerikai elnökre.
január 22., 07:42
- Külföld
Rossz hír a Netflix-előfizetőknek, újra árat emel a streamingóriás egyes országokban
A további fejlesztésekre tervezik költeni az új bevételeket.
január 22., 06:56
- Mindeközben
Szakított párjával a Megasztár felfedezettje, Tóth Abigél: Nem volt kamu, de szakítottunk, ilyen az én szerencsém
tegnap, 17:40
- Külföld
Már Trump beiktatásának másnapján felhívta Putyin Hszi Csin-pinget
Állítólag csak Moszkva és Peking kapcsolatáról tárgyalt az orosz és a kínai elnök, de azért szóba került az együttműködés Trumppal.
január 22., 15:32
- Külföld
Késes támadás Németországban, ketten meghaltak, köztük egy gyermek
Bölcsődei csoportra támadt az afgán menekült.
január 22., 14:54
- Külföld
Szijjártó Péter elárulta, miért tértünk vissza a történelem főutcájára
A külügyminiszter szerint komoly fordulat történt, és most Magyarország a nyugati mainstream.
január 22., 11:19
- Külföld
Malajzia és Szingapúr létrehozza a világ egyik legnagyobb gazdasági övezetét
Kétszer akkora lesz, mint a kínai Szilícium-völgy, vagyis Sencsen.
január 22., 13:48
- Külföld
Történelmi hóvihar sújtja a déli amerikai országrészeket Texastól Floridáig
Halálos áldozata is van a nagy hidegnek, rengeteg a súlyos baleset, tehetetlenek a faggyal szemben.
január 22., 08:23
- Mindeközben
Hunyadi Donatella nem akar a tévében szerepelni, ezt az egy műsort viszont szívesen bevállalná
tegnap, 16:40
- Mindeközben
Gelencsér Tímea megmutatta új házát, ide költözik párjával: „Indulhat a felújítás”
tegnap, 15:49
- Címlapon
Leváltották a kecskeméti légibázis parancsnokát, példátlan kritikával búcsúzott el
Az ezredes szerint egy „stand-up komédiával” ért fel az, ahogyan kinevezték.
tegnap, 10:58
- Külföld
Késes merénylőt lőttek le Tel-Avivban
A támadó egy 29 éves férfi volt, aki Marokkóban született és az Egyesült Államokban élt.
január 22., 09:37
- Külföld
Februártól vámokat szabna ki Kínára és az Európai Unióra Donald Trump
Szomszédait sem kíméli az amerikai elnök.
január 22., 09:10
- Külföld
António Guterres: Komoly reformokra szorul az ENSZ
A főtitkár a davosi gazdasági fórumon mondta el, szerinte mik az idei legnagyobb kihívások.
január 22., 12:46
- Mindeközben
Tóth Verára alig ismerni rá új stílusa miatt, rajongói is csak kapkodják a fejüket
tegnap, 14:43