A francia után megbukott a német kormány is – mi jöhet ezután?

GettyImages-2190239588 (1)
2024.12.16. 16:53
Semmi meglepetés nem történt, ahogy várható volt, Olaf Scholz német kancellár elbukta a maga ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt, ezzel immáron hivatalosan is megbukott a német kormány. A szavazás előtt a kancellár 25 percben érvelt elméletileg kormánya életben tartása mellett, valójában azonban a képviselőknek elmondott beszéde a választókhoz szóló kortesbeszéd volt maga mellett a február 23-án esedékes előrehozott választáson.

December 16-án, hétfőn szavaztak a Bundestagban Olaf Scholz kancellár maga ellen benyújtott bizalmatlansági indítványáról. Miután a Christian Lindner vezette liberális FDP november 6-án kilépett a kormányból, ezzel az SPD-re és Zöldekre redukálódott kormánykoalíció mögött már nem volt parlamenti többség. Vagyis ahogy várható volt, a Bundestagban az 717 jelenlévő képviselőből végül 206 képviselő támogatta, 394 elutasította, 116 pedig tartózkodott a bizalmi szavazásnál,

így a Bundestag megvonta a bizalmat Olaf Scholztól és kormányától.

Bár egy ideig lehetett izgulni amiatt, hogy a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) végül hatalomban tartaná Scholzot, ugyanis az Alice Weidel és Timo Chrupalla vezette párt a szavazás előtt arról beszélt, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet miatt jobb lenne, ha Scholz kitöltené mandátumát szeptemberig, amikor eredetileg lettek volna a szövetségi választások.

Azonban az SPD képviselői támogatták, a Zöldek tartózkodtak, míg az uniópártoknak nevezett jobbközép-kereszténydemokrata CDU/CSU, a kormányból kivált FDP, a szélsőbaloldali die Linke megvonta a bizalmat. Tehát Scholz így sem érte el a maradásához szükséges 367 szavazatot – pont ahogyan a kancellár eltervezte.

Mielőtt a képviselők vitáztak volna Scholzról, valamint név szerint, egyesével szavaztak sorsáról, az immáron bukott kancellár huszonöt perces felszólalásában lett volna hivatott érvelni maga és kormánya mellett. Ugyanakkor mivel a megmaradt SPD–Zöldek-kormány és az uniópártoknak már megegyeztek az előrehozott választások időpontjáról, így a mostani szavazás csak formalitás volt.

Személyeskedő vita Merkeltől egészen Ukrajnáig

Ennek megfelelően Scholz beszédét ugyan képviselőtársaiknak címezte, az inkább a választóknak szólt, ugyanis a kormány novemberi bukása óta lényegében mindegyik párt elkezdett kampányolni – az uniópártok, az SPD, a Zöldek és az AfD is megnevezte már kancellárjelöltjét, a héten pedig a legtöbb párt már programbemutatóit is megtartja.

A kancellár beszédét azzal kezdte, hogy odaszúrt Lindnernek és az FDP-nek, azzal vádolva meg őt és pártját, hogy szabotálták a saját kormányukat, és a színjáték, amit játszottak, az nem csak a kormánynak, hanem magának a demokráciának ártott.

Beszédében nagy hangsúlyt fektetett az elmúlt héten bemutatott jóléti intézkedésekre, például az alapvető élelmiszerek áfájának hétről öt százalékra való csökkentésére, a minimálbér tizenöt euróra való emelésére, valamint a megújuló energiára épülő infrastruktúrafejlesztési programjára, amelyeket még a Bundestag feloszlatása előtt szeretne elfogadtatni. Eközben azzal vádolta meg Friedrich Merzet és a CDU-t, hogy gazdasági programjuk nem őszinte és igazságtalan. Szerinte az uniópártok megemelnék a nyugdíjkorhatárt – Scholz beszédének ezen részénél az uniópártok képviselői gyakran közbeszóltak, valamint fújoltak.

Ezenkívül Scholz próbálta pragmatikus külpolitikusként és a béke kancelláraként pozícionálni magát,

és kijelentette, hogy sosem küldene német katonát Ukrajnába, és nem próbálná eszkalálni a háborút. Ugyanakkor a háború miatt növelni kell Németország katonai kiadásait – ezzel Merzre utalt, aki régóta kritizálja a kancellárt, amiért eddig Kijevnek nem adott Taurus rakétákat.

Ezt követően Friedrich Merz felszólalását azzal kezdte, hogy Scholz sokat beszélt az eredményeiről, miközben az FDP-ről csak rosszakat mondott, de az uniópártok kancellárjelöltje úgy vélte, az FDP is hozzájárult ezek eléréséhez – igaz, Merz szerint olyan sok pozitívumot nem látni, mint a kancellár szerint.

Merz ezután azzal vádolta meg Scholzot, hogy szégyent hozott Németországra az Európai Unióban és a nemzetközi porondon, és szerinte csak az FDP-nek köszönhető, hogy a kormány nem hajtott végre akkora adóemelést.

Merz beszédének végén arról beszélt, hogy Németországnak versenyképességi problémái vannak, és szerinte a németek évente 200 órával kevesebbet dolgoznak, mint a svájciak, amin szerinte változtatni kellene.

Robert Habeck zöld alkancellár és gazdasági miniszter felszólalásában leginkább Angela Merkel által rájuk hagyott helyzetet hibáztatta a sikertelenségért, valamint Scholzhoz hasonlóan szerinte az FDP szabotálta a kormány munkáját, miközben szerinte Európában máshol, például Franciaországban, Belgiumban, Ausztriában és Hollandiában is elég széles kormánykoalíciók működnek együtt.

A Zöldek kancellárjelöltje szerint Merkel és a CDU nagy történelmi hibája, hogy a német gazdaság nehéz helyzetbe került,

amikor a német gazdasági növekedést az olcsó orosz energiaforrásokhoz kötötte, amelyeket a kormánynak az ukrajnai háború miatt le kellett cserélnie. Azonban Habeck szerint az AfD jelenti a legnagyobb veszélyt a német gazdaságra, mivel úgy véli, hogy a szélsőjobboldali párt rasszizmusa elküldené a képzett migránsokat.

Christian Lindner, az FDP pártelnöke a számára rendelkezésre álló időt azzal töltötte ki nagyrészt, hogy Scholz gazdaságpolitikáját kritizálja – szerinte például az élelmiszeráfa csökkentése hiba, mert egyrészt nem szükséges, másrészt nem hoz létre új munkahelyeket, ellenben rendkívül csökkenti a szövetségi állam bevételeit.

Lindner szerint Scholz csak cukorkát osztana a népnek, miközben az alapproblémákat nem akarja és tudja megoldani, 

ezért úgy vélte, a további gazdasági hanyatlás megelőzése érdekében politikai változásra van szükség.

Az AfD társelnöke – egyben a szélsőjobboldali párt kancellárjelöltje – Alice Weidel beszédében sivár képet festett le Németországról, szerinte ugyanis a leköszönő kormány rossz helyzetben adja majd át a kormányrudat. Az autóipar szétesésben van, a vegyipar pedig szerinte menekül Németországból a magas energiaárak miatt, miközben szerinte az országot elárasztják az követelőző migránsok, akik megvetik, amit találnak.

Weidel szerint a németek még évtizedekig fogják érezni az elhibázott gazdaságpolitika hatásait.

Szerinte Szíriába a rezsimváltás miatt vissza kell küldeni azokat, akik a háború elől menekültek, a gazdaság hanyatlása pedig Scholz mellett Habecknek köszönhető, aki ki akarja vezetni a belső égésű motorokat, és az atomerőműveket is leállították.

Úgy vélte, valódi változást csak az AfD tud hozni, mivel egy fekete–zöld (CDU/CSU–Zöldek-) kormány háborúpárti, míg a baloldal elpusztítja Németországot.

Wie geht es weiter, Deutschland?

Mint azt korábban bemutattuk, mivel a kormány elvesztette parlamenti többségét, ezért Scholz is belátta bukását, és megállapodott a CDU pártelnökével, Friedrich Merzcel az előrehozott választásokról. Ugyanakkor, mivel a kancellár vagy a német elnök csak úgy nem oszlathatja fel a Bundestagot, ezért elég szervezett módon bukott meg a német kormány.

Kapcsolódó

Miután a képviselők megvonták a bizalmat Scholztól és kormányától, Scholz arra fogja kérni Frank-Walter Steinmeier elnököt, hogy oszlassa fel a Bundestagot, majd írja ki az előrehozott választásokat. Erre Steinmeiernek 21 napja van, majd a feloszlatás után legkésőbb 60 nap múlva új választásokat kell tartani. Azonban mivel már november közepe óta biztos a február 23-i időpont, ezért csakúgy, mint a hétfői szavazás, ezek is csak formalitások – Steinmeier december 27-én fogja feloszlatni a Bundestagot, és kiírni az új szövetségi választást.

A feloszlatásig a Bundestag továbbra is ülésezik és törvényeket fogadhat el, míg Scholzék ügyvivő kormány élén vezetik, valamint képviselik Németországot a nemzetközi porondon. Azonban a szövetségi kormány helyzete miatt mind Annalena Bearbock külügyminiszter súlya hétfőn az EU Külügyek Tanácsában, mind a kancelláré csökken az EU tagállamainak, állam- és kormányfőinek utolsó, ezen a héten esedékes EU-csúcsán. 

A minél hamarabbi időpontot egyébként Friedrich Merz harcolta ki, mivel szerinte Donald Trump amerikai elnök megválasztása miatt Németországnak és az Európai Uniónak nincs vesztegetni való ideje – a német, valamint a francia kormány bukásával egyébként az EU-nak nem sikerült túlzottan rendezetten felkészülni a republikánus elnök visszatérésére és az általa belebegtetett büntetővámokra.

a kormány biztos bukása és az előrehozott választás időpontja miatt Németországban lényegében már november óta zajlanak a választási kampányok.

Már mindegyik párt megnevezte kancellárjelöltjét, a héten pedig több párt is bemutatja programját. Az elmúlt hetekben részben a kampány miatt beszélt Scholz Vlagyimir Putyin orosz elnökkel telefonon, ahogy Merz sem csak diplomáciai okokból látogatott Kijevbe.

A választások esélyese egyébként Merz és az uniópártok: az Angela Merkel idején a CDU-ban páriává váló Merz jelenleg a migráció elleni keményebb fellépést, valamint adócsökkentést ígér, miközben a kereszténydemokraták már 2022 tavasza óta vezetik a közvélemény-kutatásokat, és továbbra is magabiztos előnyt mérnek számukra.

Míg az uniópártok a kutatások átlagai szerint 32 százalékponton állnak, addig az AfD 18, az SPD 16, a Zöldek pedig 13 százalékponton, Sahra Wagenknecht szociálisan konzervatív szélsőbaloldali pártját, a BSW-t pedig jelenleg az ötszázalékos parlamenti küszöbre mérik (6 százalékpont), ahogy az egész kormányt robbantó FDP-t (4 százalékpont) is.

Egyébként a megmaradt Scholz-kormány bukásával az az érdekes helyzet állt elő, hogy annak mindkét tagja, az SPD és a Zöldek is egymással versenyeznek a szavazók, de leginkább a leendő kancellár, Friedrich Merz kegyeiért.

Ugyanis hacsak valami váratlan nem történik a politikában, akkor február 23-án kevesebb mint négyévnyi ellenzéki politizálás után az uniópártok visszatérnek a kormányrúdhoz, hogy aztán Merz döntsön arról, hogy Scholzcal és az SPD-vel, vagy Robert Habeckkel és a Zöldekkel irányítaná Németországot. Már ha a Zöldeknek sikerül olyan eredményt elérni, hogy az egykori Merkel-pártnak az ökobaloldaliakkal is kényelmes többsége legyen a Bundestagban, bár mindkét koalíció kapcsán komoly szakpolitikai viták lennének a felek között.

Mi az oka, hogy megbukott az Olaf Scholz vezette SPD–Zöldek–FDP-kormány? Korábbi cikkünkben bemutattuk a közlekedésilámpa-koalíció kaotikus működésének okait. Mi várható Németországban azután, hogy megvonták a bizalmat Scholz kormányától? A jelenlegi írásunknál hosszabban az alábbi cikkünkben mutattuk be a helyzetet.

(Borítókép: Olaf Scholz 2024. december 16-án. Fotó: Maja Hitij / Getty Images)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Külföld
Tarjányi Péter: Európa zsarolható állapotban van Kína, Oroszország és Amerika részéről is

Tarjányi Péter: Európa zsarolható állapotban van Kína, Oroszország és Amerika részéről is

Vajon Donald Trump valóban elhozza a békét, vagy az orosz–ukrán konfliktus lezárásának ígérete kampányfogás marad?

január 22., 19:09

  • Külföld
Donald Trump kegyelmet adott a Silk Road nevű dark webes drogpiac létrehozójának

Donald Trump kegyelmet adott a Silk Road nevű dark webes drogpiac létrehozójának

A férfi 2015-ben kapott életfogytiglani börtönbüntetést.

január 22., 16:26

  • Külföld
Olaf Scholznál betelt a pohár a késes támadás után: Elegem van!

Olaf Scholznál betelt a pohár a késes támadás után: Elegem van!

Sorra szólalnak fel a német politikusok az illegális bevándorlók ellen.

január 22., 19:27

  • Címlapon
Aggódik a szakma: nagy gondot okozhatnak a gyógyszerellátásban a kormány tervei

Aggódik a szakma: nagy gondot okozhatnak a gyógyszerellátásban a kormány tervei

Négy-öt olyan projektet jelentettek be, melyek nagy változást jelentenének a lakosság számára.

tegnap, 20:20

  • Külföld
Befutott influenszer lett az egykori indonéz kannibál

Befutott influenszer lett az egykori indonéz kannibál

Több mint húsz éve még Sumanto volt Indonézia egyik legrettegettebb embere.

január 22., 18:16

  • Külföld
Donald Trump ultimátumot adott Vlagyimir Putyinnak

Donald Trump ultimátumot adott Vlagyimir Putyinnak

Van egy könnyebb és egy nehezebb út is.

január 22., 19:51

  • Külföld
Jöhet az előrehozott választás Szerbiában, ha harminc napon belül nem alakul új kormány

Jöhet az előrehozott választás Szerbiában, ha harminc napon belül nem alakul új kormány

A miniszterelnök lemondását a parlamentnek is el kell fogadnia.

tegnap, 21:54

  • Címlapon
Donald Trump felfedte terveit, így véreztetné ki Oroszországot

Donald Trump felfedte terveit, így véreztetné ki Oroszországot

Ezzel még Magyarország is jól járhat.

tegnap, 17:31

  • Címlapon
Mráz Ágoston Sámuel: Nem ismerik el egy csapásra, hogy Orbán Viktornak volt igaza

Mráz Ágoston Sámuel: Nem ismerik el egy csapásra, hogy Orbán Viktornak volt igaza

Schiffer András szerint mindig van félelemkeltés és osztogatás a választások körül, ami miatt nem lehet elküldeni a miniszterelnököt.

tegnap, 20:42

  • Külföld
Ukrajnának hiba volt lemondania atomfegyvereiről

Ukrajnának hiba volt lemondania atomfegyvereiről

Erről beszélt az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak a Davosban rendezett Világgazdasági Fórumon.

január 22., 17:50

  • Külföld
Puccstól tart a szlovák kormány, Robert Fico összehívta a Biztonsági Tanácsot

Puccstól tart a szlovák kormány, Robert Fico összehívta a Biztonsági Tanácsot

A miniszterelnök szerint már a terv is készen van, ami ellenük irányul.

január 22., 21:21

  • Külföld
Megvenné a TikTokot a világ legnépszerűbb youtubere

Megvenné a TikTokot a világ legnépszerűbb youtubere

Hivatalosan is bejelentette ajánlatát.

január 22., 15:56

  • Címlapon
Thürmer Gyula feltűnt a belarusz állami televízió választási műsorában

Thürmer Gyula feltűnt a belarusz állami televízió választási műsorában

A Munkáspárt elnöke szerint a magyar politikai rendszer hasonlít ahhoz, ami Belaruszban van.

tegnap, 21:38

  • Külföld
A grönlandi kormányfő szerint a sziget jövőjéről Grönlandon kell dönteni

A grönlandi kormányfő szerint a sziget jövőjéről Grönlandon kell dönteni

Még mindig aggódnak Donald Trump birodalmi törekvései miatt.

január 23., 06:32

  • Külföld
Alig írta alá, máris 22 állam pereli Donald Trumpot az egyik rendelete miatt

Alig írta alá, máris 22 állam pereli Donald Trumpot az egyik rendelete miatt

Hosszú jogi csata várhat a régi-új amerikai elnökre.

január 22., 07:42

  • Külföld
Rossz hír a Netflix-előfizetőknek, újra árat emel a streamingóriás egyes országokban

Rossz hír a Netflix-előfizetőknek, újra árat emel a streamingóriás egyes országokban

A további fejlesztésekre tervezik költeni az új bevételeket.

január 22., 06:56

  • Külföld
Már Trump beiktatásának másnapján felhívta Putyin Hszi Csin-pinget

Már Trump beiktatásának másnapján felhívta Putyin Hszi Csin-pinget

Állítólag csak Moszkva és Peking kapcsolatáról tárgyalt az orosz és a kínai elnök, de azért szóba került az együttműködés Trumppal.

január 22., 15:32

  • Külföld
Késes támadás Németországban, ketten meghaltak, köztük egy gyermek

Késes támadás Németországban, ketten meghaltak, köztük egy gyermek

Bölcsődei csoportra támadt az afgán menekült.

január 22., 14:54

  • Külföld
Szijjártó Péter elárulta, miért tértünk vissza a történelem főutcájára

Szijjártó Péter elárulta, miért tértünk vissza a történelem főutcájára

A külügyminiszter szerint komoly fordulat történt, és most Magyarország a nyugati mainstream.

január 22., 11:19

  • Külföld
Malajzia és Szingapúr létrehozza a világ egyik legnagyobb gazdasági övezetét

Malajzia és Szingapúr létrehozza a világ egyik legnagyobb gazdasági övezetét

Kétszer akkora lesz, mint a kínai Szilícium-völgy, vagyis Sencsen.

január 22., 13:48

  • Külföld
Történelmi hóvihar sújtja a déli amerikai országrészeket Texastól Floridáig

Történelmi hóvihar sújtja a déli amerikai országrészeket Texastól Floridáig

Halálos áldozata is van a nagy hidegnek, rengeteg a súlyos baleset, tehetetlenek a faggyal szemben.

január 22., 08:23

  • Címlapon
Leváltották a kecskeméti légibázis parancsnokát, példátlan kritikával búcsúzott el

Leváltották a kecskeméti légibázis parancsnokát, példátlan kritikával búcsúzott el

Az ezredes szerint egy „stand-up komédiával” ért fel az, ahogyan kinevezték.

tegnap, 10:58

  • Külföld
Késes merénylőt lőttek le Tel-Avivban

Késes merénylőt lőttek le Tel-Avivban

A támadó egy 29 éves férfi volt, aki Marokkóban született és az Egyesült Államokban élt.

január 22., 09:37

  • Külföld
Februártól vámokat szabna ki Kínára és az Európai Unióra Donald Trump

Februártól vámokat szabna ki Kínára és az Európai Unióra Donald Trump

Szomszédait sem kíméli az amerikai elnök.

január 22., 09:10

  • Külföld
António Guterres: Komoly reformokra szorul az ENSZ

António Guterres: Komoly reformokra szorul az ENSZ

A főtitkár a davosi gazdasági fórumon mondta el, szerinte mik az idei legnagyobb kihívások.

január 22., 12:46