Jogerősen is elítélték Nicolas Sarkozy korábbi francia elnököt
További Külföld cikkek
- Donald Trump fegyvereket szállíthat Ukrajnának, de van egy feltétele
- Autó hajtott egy németországi karácsonyi vásárba, rengeteg a sérült
- Utolsó nemzetközi útjára indul Joe Biden, Ferenc pápával is találkozik
- Órákon belül leállhat az Egyesült Államok kormányának finanszírozása
- Szlovákia megtorló intézkedéseket fontolgat karácsonyra Ukrajnával szemben
Egy évig nyomkövető viselésére ítélte szerdán a párizsi semmítőszék befolyással való üzérkedés és korrupció miatt Nicolas Sarkozy volt francia köztársasági elnököt – írja az MTI.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a 2007-től 2012-ig hivatalban volt francia államfőt azzal vádolták, hogy információkért cserébe meg akart vesztegetni egy magas rangú francia bírót. Sarkozyt 2021 márciusában első fokon egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a párizsi büntetőbíróság.
A fellebbviteli bíróság 2024 elején megerősítette az ítéletet, a letöltendő elzárást azonban elektronikus nyomkövető viselése mellett szabadlábon töltheti Nicolas Sarkozy.
A legmagasabb francia jogi fórumon meghozott ítélet jogerős, így nem akadályozza meg a kiszabott büntetések végrehajtását. A 69 éves volt államfőt – akit mellékbüntetésként három évre eltiltottak a közügyektől – a közeljövőben beidézik egy büntetés-végrehajtási bíró elé, aki meghatározza az elektromos nyomkövető viselésének feltételeit.
Lehallgatás, titkos mobiltelefonok és pénzzel teli bőröndök
A volt államfő telefonját 2014 elején egy nyomozás keretében hallgatták le, mivel Sarkozy 2007-es győztes elnökválasztási kampánya során állítólag Moammer el-Kadhafi néhai líbiai vezetőtől is kapott törvénytelen módon támogatást. A francia hatóságok feltételezése szerint Sarkozy a 2007-es kampányához összesen 50 millió eurót kapott a Kadhafi-rezsimtől, ami több mint kétszerese a 21 millió eurós kampányfinanszírozási limitnek. Az egyik ilyen lehallgatott telefonbeszélgetésből kiderült, hogy Gilbert Azibert, a francia semmítőszék egyik magas rangú bírája rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét, Thierry Herzogot egy másik, az úgynevezett Bettencourt-ügy nyomozásának részleteiről. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak.
A megígért monacói posztot Azibert végül nem kapta meg, miután Sarkozy – a felvételek tanúsága szerint az utolsó pillanatban – meggondolta magát, és nem járt közben a bíró érdekében.
A bizonyítékok szerint a volt államfő azért hátrált meg, mert ő és ügyvédje megtudták, hogy az álnéven regisztrált titkos mobiltelefonjaikat lehallgatja a rendőrség.
Nicolas Sarkozy az évek óta tartó eljárásban végig tagadta az ellene felhozott vádak mindegyikét. A politikától visszavonult, de a jobboldalon továbbra is befolyásosnak számító volt elnök korábban úgy vélte: politikai ellenfelei az igazságszolgáltatást a lejáratására használják fel.
A pénzügyi támogatásról kötött megállapodás tényét az elmúlt években több egykor vezető líbiai politikus és közéleti ember is megerősítette, köztük a francia fegyverszállítási ügyekben közvetítőként szereplő Ziad Takieddine francia–líbiai üzletember, aki a vizsgálóbíróknak elmondta, hogy 2006-ban és 2007-ben a francia belügyminisztérium épületében három alkalommal adott át pénzzel teli bőröndöt, összesen ötmillió eurót Sarkozynek (aki akkor belügyminiszter volt), illetve kabinetfőnökének, Claude Guéant-nak.
Az ügyben nyáron Sarkozy feleségét, Carla Bruni-Sarkozyt is meggyanúsították csalással, bűnpártolással és bizonyítékok elrejtésével is, de az ő esetében még nem született ítélet.