Hátrahagyott fegyverekkel tömik ki az oroszok és az amerikaiak a dzsihádistákat

Persze bonyolítja a helyzetet, hogy további fegyvereket hagyhattak hátra az orosz reguláris csapatok és zsoldosok is, akik a Tartuszban és Latakiában található főbb orosz támaszpontokra menekültek, ahonnan most zajlik a katonák és a felszerelés evakuálása. Egy dolog világos: a szuperhatalmak támogatásának évtizedei után mindkét rezsim nagy mennyiségű fegyvert és lőszert hagyott hátra, amit korábban szövetségesük szállított. De melyik pártfogó veszített többet partnere összeomlásán, az Egyesült Államok vagy Oroszország?

Az orosz–szíriai katonai kapcsolatok a hidegháború idejére nyúlnak vissza, amikor a Szovjetunió hatalmas hadiipari komplexumát arra használta, hogy repülőgépeket, tankokat, tüzérséget és rakétákat küldjön a világ minden tájára. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet adatai szerint 1950 és 1991 között a szovjet fegyverek tették ki Szíria teljes fegyverimportjának 94 százalékát – írja a Foreign Policy. 

Szíria jelentős mennyiségű fegyvert és felszerelést veszített az 1967-es és 1973-as arab–izraeli háborúk során. A szovjetek azonban 1975 és 1991 között újra felszerelték Hafez el-Aszad hadseregét, 20 bombázót, 250 vadászrepülőgépet, 117 helikoptert, 756 önjáró löveget, 2400 gyalogsági harcjárművet, 2550 harckocsit, legalább 7500 páncéltörő rakétát, és több mint 13 ezer föld-levegő rakétát adtak át vagy el Szíriának.

A szíriai polgárháború kezdetén, 2011-ben a szíriai légierőnek mintegy 700 fix és forgószárnyas repülőgépe volt különböző készültségi fokokon. A szárazföldi erők körülbelül 5000 harckocsival, 4000 páncélozott járművel, 3400 tüzérségi löveggel, 2600 páncéltörő fegyverrel és 600 felderítő járművel büszkélkedhettek.

E fegyverek közül sok megsemmisült a lázadók elleni intenzív városi harcokban, majd később az Iszlám Állam ellen vívott küzdelemben. A kutatók nyílt forrású fotó- és videófelvételek segítségével megerősítették, hogy a Szíriai Arab Hadsereg 2011 és 2020 között legalább 3380 harckocsit és páncélozott járművet veszített el. Az orosz szállítások vadászrepülőgépekkel és harci helikopterekkel, több száz harckocsival és taktikai rakétával, valamint több ezer páncéltörő és légvédelmi rakétával segítették Aszad erőit. Azonban – amint azt decemberben láthattuk – ez a fegyverkezés nyilvánvalóan nem volt elég a rezsim túléléséhez.

Lázadók állnak egy fegyverrel felszerelt teherautó mellett, miután elfoglalták a fővárost, és megbuktatták Bassár el-Aszad elnököt a szíriai Damaszkuszban, 2024. december 9-én

Fotó: Mohamed Azakir / Reuters

Hogy az Aszad-rezsim hány harckocsit és páncélozott járművet hagyott hátra, nem világos. Az Ory – amely egy nyílt forrású konfliktusfigyelő – dokumentálta, hogy a lázadók offenzívájuk során sok felszerelést zsákmányoltak a rezsimtől. Ez legalább 150 harckocsit, több mint 75 tüzérségi eszközt, 69 gyalogsági harcjárművet, valamint 64 rakétavetőt és légvédelmi ágyút foglalt magában. További több ezer páncélozott jármű, fegyver és rakéta van most, vagy lesz hamarosan a kezükben.

Azonban az izraeli hadsereg mintegy 500 célpontra mért csapást Szíriában, azt állítva, hogy az Aszad-rezsim katonai képességeinek 70-80 százalékát megsemmisítette. Ezek között ott volt a rezsim rakétakészleteinek és más stratégiai fegyvereinek nagy része, köztük „scud-, cirkáló- és föld-levegő rakéták, drónok, sugárhajtású vadászgépek, harci helikopterek és harckocsik”. Az al-Bajda és Latakia kikötők elleni csapásokban több tucat nagy hatótávolságú tengeri elhárító rakétát és az azokat szállító hajókat semmisítettek meg. Az IDF szíriai katonai repülőtereket, hangárokat, és több fegyvergyártó telephelyet is támadott.

És mi a helyzet az afganisztáni tálobokkal?

Amerikai kormányzati megfigyelők becslése szerint a tálibok több mint 7 milliárd dollár értékű amerikai felszerelést zsákmányolhattak a nyugati támogatású afgán kormány három évvel ezelőtti bukása után. Az amerikai védelmi minisztérium 2022. augusztusi jelentése szerint 4,12 milliárd dollár értékű szárazföldi jármű és 923,3 millió dollár értékű katonai repülőgép maradt Afganisztánban az amerikai kivonulás után. A kongresszusnak benyújtott nem nyilvános jelentés szerint 9524 levegő-föld lőszer, 40 ezer jármű, 300 ezer könnyűfegyver és 1,5 millió lőszer maradt hátra.

A táliboknak most már saját légierejük is van. Egy amerikai kormányzati megfigyelőcsoport 2022 novemberében készült jelentése szerint „körülbelül 2 héttel a tálibok hatalomátvétele előtt a Védelmi Minisztérium nyilvántartása alapján az afgán légierőnek 162, az Egyesült Államok által biztosított repülőgép volt a készletében, ezek közül 131 volt használható”. Az afgán pilóták azonban ezeknek a repülőgépeknek és helikoptereknek körülbelül egyharmadát Tádzsikisztánba és Üzbegisztánba vitték a kivonulás utolsó napjaiban. További 80-at a kabuli repülőtéren az amerikai erők tettek használhatatlanná. Ezek közül néhányat a tálibok hatalomátvétele óta megjavíthattak. Eközben a tálibok a szovjet korból maradt repülőgépekre támaszkodtak a csapatok, a katonai és humanitárius szállítmányok, valamint a rezsim tisztviselőinek szállítására.

Oroszország viszont több ezer harcjárművet, repülőgépet, sőt hadihajót is elvesztett azóta, hogy 2022 februárjában megszállta Ukrajnát. A háború kezdete óta Oroszország állítólag mintegy 8800 páncélozott harcjárművet, több mint 3000 harckocsit, valamint körülbelül 250 vadászrepülőgépet és helikoptert veszített. Az oroszoknak csak az ukrajnai Avdijivka városért folytatott öt hónapos küzdelme során mintegy 300 harckocsija semmisült meg.

Ezeket a veszteségeket még egy háborús gazdaságban sem tudja ellensúlyozni a fegyvergyártás. Oroszország kimerítette a szovjet időkből maradt hatalmas fegyver- és lőszerraktárait, és már elavult tankokat és páncélozott járműveket vet be. Oroszországnak több fegyverkategóriája is kritikusan fogyóban van, ami 2025-ben kezdheti beszűkíteni az ország harcképességét.

Ellentétben a tálibok M–16-osaival és Ford Ranger teherautóival, amelyek aligha alkalmasak egy komoly ellenfél legyőzésére, a szíriai arzenál valódi katonai képességeket biztosíthatott volna. Sok ilyen számítás most már csak hipotetikus, tekintve Izrael szíriai katonai bázisokra és létesítményekre mért csapásait. De az Oroszország és egykori damaszkuszi kliense által elvesztett fegyverek számát és típusát tekintve Moszkva lényegesen jelentősebb csapást szenvedett el, mint Washington a sokat vitatott afganisztáni kivonulással.

(Borítókép: Egy nő fegyvert tart a kezében Damaszkuszban, miután Bassár el-Aszad szíriai elnököt megbuktatták 2024. december 15-én. Fotó: Amr Abdallah Dalsh / Reuters)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!