Orbán Viktort fogják kiértékelni az idei utolsó EU-csúcson

December 19-én csütörtökön találkoznak idén utoljára az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői Brüsszelben, ahol a legutóbbi, októberi csúcshoz hasonlóan ismét egynaposra redukálódhat a hivatalosan két napra tervezett találkozó.

A csúcs egyik legfontosabb napirendi témája ismét Ukrajna és az ukrajnai háború lesz, de kiemelten foglalkoznak majd a Bassár el-Aszad szíriai diktátor bukása miatt megváltozott közel-keleti helyzettel, a magyar soros elnökséggel, valamint egy személlyel: Donald Trumppal és az ő Fehér Házba való visszatérésével.

Az EU megkezdi felkészülését Trumpra, kérdés, hogy sikerül-e

Ugyan a december 1-jén Charles Michelt leváltó új Európai Tanács-elnök, a portugál Antonio Costa meghívólevelében nem nevezi meg Trumpot, de a 10:30-kor kezdődő csúcs egyik legfontosabb témája egyértelműen Donald Trump megválasztott amerikai elnök és az általa a kampány során belebegtetett külpolitikai terve lesz, miután a republikánus politikus minden Amerikába érkező termékre egységesen 20 százalékos vámtarifát ígér, valamint Kijev támogatásának lehetséges felfüggesztését is többször felvetette.

Hivatalosan ugyan a tagállamok arról fognak tárgyalni, hogy milyen globális szerepet vállaljon az EU a jelenlegi, geopolitikai feszültségekben gazdag világban, ami kapcsán Costa egy átfogó és stratégiai vitát szeretne folytatni a tagállamok vezetőivel, ugyanakkor a meghívólevelében egyértelmű, hogy az egykori portugál miniszterelnök a leendő amerikai elnök külpolitikájával és annak Európára gyakorolt hatásával szeretne foglalkozni.

Mint Costa fogalmaz, a témának az egyik aspektusa, hogyan erősíthetnék meg a transzatlanti köteléket, amelyet a közös történelem kovácsol össze, közös értékeken alapul, és amely a kereskedelemben is tükröződik – mindezt úgy, hogy az európai érdekeit védik.

Hogyan tudja Európa felgyorsítani erőfeszítéseit saját biztonsága és védelme terheinek nagyobb hányadára? Hogyan tudjuk a legjobban megvédeni Európa gazdasági érdekeit a kereskedelemnek az Atlanti-óceán mindkét partja számára a jólét előmozdításában betöltött szerepével kapcsolatos fejlődő nézetek összefüggésében?

– teszi fel a kérdést meghívólevelében Costa, ami kapcsán ugyan néhány tagállam között nincs egyetértés, azonban a csúcsot nem fogja e téma eltéríteni, hiszen a konklúzióban nem fog szerepelni, így nem is kell sok konkrétumban megállapodnia a tagállamoknak.

A transzatlanti kapcsolatok mellett egyébként e téma kapcsán az EU és a környező országok közötti kapcsolatokról – ezen belül is leginkább a bővítést értve –, valamint az EU és az azt 2021-ben elhagyó Egyesült Királyság közötti együttműködésről fognak egyeztetni, és

Emellett a tagállamok vezetői ismét tárgyalni fognak az európai biztonságpolitikáról és gazdasági versenyképességéről, hiszen ismét átbeszélik Mario Draghi utóbbiról, valamint Sauli Niinistö korábbi finn elnök előbbiről szóló jelentéseit.

Mi lesz Ukrajnával Trump beiktatása után?

Az EU szerepe a világban témához szorosan kapcsolódik Ukrajna, valamint a Közel-Kelet és az ott dúló háborúk újabb fejleményei.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezúttal is személyesen vesz részt a csúcson, miután Costa meghívta, hogy számoljon be a háború elmúlt két hónapjáról, ami immáron több mint ezer napja tart. Az ukrajnai háborúról való egyeztetés azért is fontos téma, mert Donald Trump kampánya során azt ígérte, le fogja állítani a Kijevnek szánt támogatásokat, valamint minél hamarabb békét szeretne,

Az előzetes tervek szerint elsősorban az ukrán energetikai infrastruktúra védelméről eshet majd a legtöbb szó, amit Oroszország csak úgy, mint eddig minden tél előtt, idén is heves bombázásokkal támadott. Ennek védelméhez a tagállamok új légvédelmi rendszerek, lőszer, rakéták átadásáról tárgyalnak majd, illetve az EU és Ukrajna közötti együttműködés kapcsán további ukrajnai katonák kiképzéséről.

Olyan döntés valószínűleg nem fog születni, amit Orbán Viktor magyar miniszterelnök megvétózhatna, azonban valószínűleg szóba fog kerülni, hogy Magyarország miért blokkolja az Európai Békekeret (EPF) kifizetéseit. Az EU az EPF-en keresztül térítené meg a tagállamok Ukrajnának átadott fegyvereik és lőszereik pótlását, azonban Magyarország ezt már több ízben akadályozta – legutóbb december 16-án, az EU Külügyi Tanácsában.

Zelenszkij egyébként már szerdán megérkezett Brüsszelbe, ahol a NATO-főtitkár Mark Rutte látta vendégül, de a munkavacsorán szintén részt vett Olaf Scholz leköszönő német kancellár, Emmanuel Macron francia, Andrzej Duda lengyel elnökök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, valamint Ursula von der Leyen és Antonio Costa is – Macron egyébként vélhetően a vacsora után el is hagyta már Brüsszelt, mivel a csütörtöki csúcson nem vesz részt, helyette csütörtökön a történelmi vihar sújtotta Mayotte-szigetet látogatja meg. Távollétében a csúcson egyébként Olaf Scholz fogja képviselni.

A csúcson ezenkívül a tagállamok vezetői átbeszélik a közel-keleti helyzetet, ami kapcsán azt vizsgálják, hogyan lehetne deeszkalálni a helyzetet, és az EU ehhez miként tudna hozzájárulni.

Továbbá a migráció kapcsán beszélnek a múltkori csúcson felvetett harmadik országokkal való együttműködések fokozásáról, valamint vélhetően Meloni és Orbán Viktor magyar miniszterelnök ismét felhozza az ún. külső hubok ötletét, miszerint a menekültek kérelmeit ne az EU-n belül, hanem azon kívül vizsgálják ki.

Írország ezenkívül előjöhet azzal is, hogy Izrael nemrég visszahívta dublini nagykövetét, amiért szerintük a Simon Harris vezette ír kormány „Izrael-ellenes” politikát folytat. A záródokumentumban emiatt elképzelhető, hogy az ír taoiseach – ez az ír miniszterelnök megnevezése – szeretne egy mondatot beletetetni, amiben elítélik Benjamin Netanjahuék ezen lépését.

Ebben egyébként több kollégája is partner lehet, hiszen Írországhoz hasonlóan Spanyolország és Szlovénia is nemrég hivatalosan elismerte a Palesztin Államot, az ír és Pedro Sánchez spanyol kormányfő pedig már korábban is egy véleményen voltak az Izrael és a Gázai övezet közötti háború kapcsán.

Orbán Viktor az Európai Tanács előtt értékeli a magyar soros elnökséget

A csúcson a tagállamok állam- és kormányfői ezenkívül áttekintik Georgia és Moldova helyzetét, ahol az utóbbi időben sokak szerint megnőtt az orosz befolyásolási kísérletek száma.

Azonban túl nagy kiállás nem várható a tagállamok részéről a konklúzióban azonkívül, hogy elítélik az orosz beavatkozási kísérleteket, valamint Georgia kapcsán kifejezik aggodalmukat, miután Tibilisz nemrég felfüggesztette az EU-csatlakozási tárgyalásokat, ami következtében azóta az ország EU-párti lakossága minden nap tüntet – ráadásul az utóbbi időben már rendőri erőszakokról is beszámoltak a helyi lapok.

Valamint valószínű, hogy a csúcs végén ezúttal Orbán Viktor is tartani fog sajtótájékoztatót, hiszen a soros elnökség végén szokás, hogy a mandátum lejárta előtti utolsó EU-csúcson az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökeinek közös sajtótájékoztatóján a soros elnök képviseletében a tagország állam- vagy kormányfője is részt vesz.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben 2024. július 1-jén. Fotó: Fischer Zoltán / MTI)