Oroszországnak nem sikerült a földbe taposnia Ukrajna gazdaságát

Az ukrán központi bank előrejelzése szerint a GDP 2024-ben 4 százalékkal, 2025-ben pedig 4,3 százalékkal fog nőni. A valuta stabil, a kamatlábak pedig 13,5 százalékkal 30 hónapja a legalacsonyabb szinten vannak.

Ezzel szemben Oroszországban a kamatlábaknak hamarosan el kell érniük a 23 százalékot, hogy megállítsák a rubel esését, a bankok törékenynek tűnnek, és a GDP 2025-ben mindössze 0,5-1,5 százalékkal fog növekedni. Ukrajnának azonban erős ellenszéllel kell szembenéznie: a háború erősödésével, a hazai erőforrások csökkenésével és Donald Trumppal. 

Ukrajna gazdaságtörténete 2022 óta három szakaszból áll. Az elsőben, súlyos harcok közepette, az ország csak a tűzoltással tudott foglalkozni. Rendkívüli állapotot vezettek be, és 14 millió ember menekült el az otthonából. Oroszország blokád alá vette a fekete-tengeri kikötőket, elzárva ezzel Ukrajna exportképességét. A központi bank intézkedéseit katonai céloknak rendelték alá. 2022 első felében az államháztartási hiány felét finanszírozta. Szigorú tőkekontrollt vezetett be, és likviditással árasztotta el a bankokat. Az infláció az egekbe szökött, a GDP pedig harmadával zsugorodott − írja a The Economist. 

A második szakasz azután kezdődött, hogy Ukrajna megállította az orosz előrenyomulást az ország déli részén 2022 közepén. A bizalom javulásával a GDP stabilizálódott. Az ENSZ által közvetített megállapodás lehetővé tette, hogy Ukrajna ismét exportálhasson gabonát. A központi bank ismét az infláció ellen küzdött. 2023 elején az IMF segélycsomagot írt alá Ukrajnával. A segélyek beáramlásával a devizatartalékok is helyreálltak. A tőkeellenőrzést is enyhítették. 

A makrogazdasági stabilitás lehetővé tette a kormány és a vállalatok számára, hogy működésüket ellenállóvá tegyék a háborús kockázatokkal szemben. Az egyik prioritás a termelőeszközök védelme volt az orosz légitámadásokkal szemben. A biztonságosabb, nyugati régiókban ipari parkokat építettek. A vállalkozások külföldön kezdtek befektetni − tavaly minden tizedik új lengyelországi céget ukránok alapítottak.

Fontos feladat volt az erőforrások átcsoportosítása az elhúzódó konfliktus által támasztott szükségletekhez. Az állami kiadások több mint kétszeresére nőttek, és csak a védelmi és biztonsági kiadások a GDP közel 30 százalékát teszik ki. A Naftogaz, az ország szénhidrogén-vállalata 2023-ban olyan felügyelőbizottságot nevezett ki, amelynek tagjai európai blue chip cégekből érkeztek. A vállalat 2022-ben 79 milliárd hrivnya (750 milliárd forint) veszteséget könyvelt el, de 2024 első felében már 24 milliárd hrivnya volt a nyeresége, köszönhetően a gázkitermelés növekedésének és a zöldenergiával kapcsolatos beruházásoknak.

A magáncégek is hozzászoktak a háborúhoz. Miután 2022 tavaszán Mariupolt, az Azovi-tenger egyik kulcsfontosságú kikötőjét lerombolták, Vitalii Lopushanskyi vállalkozó létrehozta az UADamage nevű, mesterséges intelligenciával foglalkozó céget, amely műholdas képeket elemezve interaktív térképeket készít, amelyeken minden lerombolt épület, út vagy híd szerepel. Azóta több mint 200 várost térképezett fel. Emellett drónokat használ aknák felderítésére és a földön lévő robotok irányítására, amelyek hatástalanítják az eszközöket.

Az utolsó lépés a keményvaluta beáramlásának fenntartása volt. Oroszország 2023 júliusában megtagadta a gabonaüzlet megújítását. Ukrajna válaszul megnyitotta saját tengeri folyosóját, amelyet drónokkal és rakétákkal védett meg. Ez lehetővé tette, hogy ne csak a gabona, hanem az ország második legnagyobb exportcikkének számító fémek és ásványi anyagok szállítását is folytassa.

Jön a harmadik szakasz az újabb veszélyekkel? 

Mint a The Economist írta,

Most egy harmadik szakasz kezdődik, amikor is az ország gazdasága az eddigi legnagyobb veszélyekkel néz szembe: akut energia-, ember- és pénzhiánnyal.

2022-ben és idén tavasszal és nyáron Oroszország könyörtelenül támadta Ukrajna elektromos hálózatát. A folyamatos javítások ellenére az ország a háború előtti 36 gigawatt (GW) termelési kapacitásnak kevesebb mint a felére számíthat. Az utóbbi időben Oroszország támadásai ismét élénkebbek lettek. December 13-án 93 rakétát és közel 200 drónt lőtt ki a villamosenergia-elosztó eszközök és hőerőművek ellen. Tizenkét rakéta ért célba, jelentős áramkimaradásokat okozva. November 27–28-án, egy vakmerő eszkalációs lépéssel Oroszország már az atomerőművek mellett átviteli létesítményekre is csapást mért. Ukrajna téli energiakapacitásának mintegy 70 százaléka származik atomenergiából.

Pozitívum, hogy az ország jobban felkészült az ilyen megrázkódtatások elviselésére. Decemberben csaknem negyedével, 2,1 GW-ra bővítette az EU-ból származó villamos energia importkapacitását. Sok élelmiszer-termelő a tevékenységéből származó maradékot biogázzá fermentálja, amelyet a helyszínen használ fel. Sok gazdálkodónak van dízelgenerátora is. A közepes méretű cégek gyakran rendelkeznek földgázüzemmel, amelyet néha szél- és napenergiával párosítanak. Az ipari cégek mindezeket az importtal együtt használják, hogy elkerüljék a katasztrofális kieséseket.