Hogyan tudtak Aszadék és az alaviták 50 évig rátelepedni Szíriára?

További Külföld cikkek
Az alavita felemelkedés egy fél évszázados folyamat volt. Az 1920-ban még kirekesztett, marginális kisebbség 1970-re már szilárdan uralta Szíriát. Ennek az elképesztő átalakulásnak három szakasza volt: a francia mandátum (1920–1946), a szunnita dominancia (1946–1963) és az alavita konszolidáció korszaka (1963–1970).
A francia mandátum időszaka: az alavita autonómia (1920–1946)
Az I. világháborút követő francia fennhatóság leginkább az alaviták számára járt előnnyel. Az új hatalom igyekezett az összes kisebbséggel együttműködni, és erre leginkább az alaviták voltak „vevők”. Ők is jártak a legjobban: autonómiát nyertek, kikerültek a szunnita felügyelet alól; Szírián belül önálló államot (Latakia) is kaptak 1922 júliusában. A francia segítséggel létrejött alavita állam alacsony adót és jelentős francia támogatást élvezett.
Cserébe segédkeztek a francia uralom fenntartásában. Nagy számban jelentek meg, amikor a szíriaiak többsége bojkottálta a franciák által támogatott választásokat. A lakosság összlétszámához képest aránytalanul sok katonát biztosítottak a kormánynak, mintegy felét alkotva a Troupes Spéciales du Levant rendfenntartó nyolc gyalogzászlóaljnak, amelyek egyúttal a hírszerzést is biztosították. Az alaviták feloszlatták a szunnita tüntetéseket, leállították a sztrájkokat, és elfojtották a lázadásokat. Nyilvánosan támogatták a francia uralom folytonosságát, attól tartva, hogy Franciaország távozása a szunnita fennhatóság és elnyomás ismételt megerősödéséhez vezet. Az alavita vezetők petíciót is benyújtottak a francia miniszterelnöknek, kifejtve, hogy milyen veszély fenyegeti őket, ha ismét szunnita uralom alá kerülnek.
Félelmeik azonban nem igazolódtak be, sőt: felemelkedésük ekkor indult meg igazán.
Alaviták töltik fel a szunnita hatalmi struktúrákat (1946–1963)
A szunniták, különösen a városi szunnita elit örökölte a hatalmat, amikor a francia mandátum 1946-ban lejárt. A damaszkuszi szunnita kormány első lépésként integrálta Latakiát Szíriába (már azért is, mert ez a régió kínálta az egyetlen hozzáférést a tengerhez). Leverték a fegyveres ellenállást, majd eltörölték az alavita államot, és felszámolták az alavita katonai egységeket.
Az alaviták lassan megbékéltek a szír állampolgársággal, és innentől kezdve feladták a külön állam álmát. Ez a szemléletváltás, amely akkoriban csekély jelentőségűnek tűnt, valójában a szíriai politikai élet új korszakát nyitotta meg: az alaviták felemelkedését.
Miután felismerték, hogy jövőjük Szírián belül van, a 25 éves francia mandátum alatt szervezetileg (katonai és politikai értelemben is) megerősödött alaviták hozzáfogtak a hatalmi pozíciók módszeres megszerzéséhez. Átalakulásukban két kulcsfontosságú intézmény, a fegyveres erők és a Baasz Párt kapott különös jelentőséget.
A franciák távozása és a szunnita intézkedések ellenére nagyon sok alavita maradhatott a hadseregben, és továbbiak is folyamatosan érkeztek. Az alavita–szunnita szembenállást tekintve ez igencsak meglepő, de van rá magyarázat.
Egyfelől a katonai szolgálat a kisebbségek számára kitörési lehetőség volt, a szunniták számára akadtak más megélhetési lehetőségek is, nagy részük megvetette a katonai hivatást és az ott szolgálatot teljesítőket.
Másfelől a szunnita vezetők figyelmen kívül hagyták a hadsereget mint az állam eszközét; a belpolitikai hatalomra koncentráltak, a katonai kiadásokat leszorították, és a szunniták számára pedig nem tették vonzóvá a katonai karriert.
A harmadik ok az volt, hogy fizetség ellenében felmentést lehetett kapni a katonai szolgálat alól , az anyagi nehézségekkel küzdő alavita családok azonban ezt nem engedhették meg maguknak. Sőt, helyzetükből még előnyt is kovácsoltak: gyermekeik számára a katonai hivatással tisztességes megélhetést biztosíthattak.
A szunnita vezetők úgy gondolták, hogy a katonai erők ellenőrzéséhez elegendő, ha csak a magasabb pozíciókat tartják fenn maguknak. Ezért hagyták, hogy a kisebbségek töltsék be az alacsonyabb tiszti rangokat, s őket eleinte nem is engedtek feljebb lépni.
Különös módon ez a hátrányos megkülönböztetés az alaviták malmára hajtotta a vizet; az 1949 és 1963 közötti számtalan katonai puccsban részt vevő magas rangú tisztek mind szunniták voltak, s egymást ritkították.
Oly mértékben, hogy végül alavitákkal kellett betölteni az üres pozíciókat, akik viszont már nem iktatták ki egymást, hanem ellenkezőleg, sorra hozták a hadseregbe az alavita klántagokat, s számuk egyre gyarapodott. Az alavita szolidaritás sokkal tartósabb együttműködési alapot kínált, mint a szunnita tisztek váltakozó szövetségei. Míg az árulástól való félelem uralta a szunnita katonák közötti kapcsolatokat, a megbízható etnikai kapcsolatok nagy előnyhöz juttatták a kisebbségi tiszteket.

Az alavita felemelkedésben a katonaság melletti másik kulcsfontosságú intézmény, a Baasz Párt kapott még jelentőséget (a párt egyik alapítója, Zaki al-Arsuzi is alavita volt).
A katonasághoz hasonlóan a párt is vonzotta soraiba a vidéki és kisebbségi szíriaiakat, különösen az alavikat, akik a városokba tanulás céljából érkezett parasztok fiai voltak. Aleppóban például a középiskolás diákok háromnegyede a Baasz Párt tagjának vallotta magát.
Különösen két doktrína vonzotta az alavikat: a szocializmus és a szekularizmus. A szocializmus gazdasági lehetőségeket kínált az ország legszegényebb közösségének. A szekularizmus – a vallás kivonása a közéletből – a megvetett kisebbségnek a kevesebb előítélet ígéretét kínálta. Mi lehetne vonzóbb egy elesett vallási közösség tagjai számára, mint e két ideológia kombinációja?
Az alavita hatalmi struktúrák konszolidációja (1963–1970)
Az alavita hatalom megszilárdulása három eseményhez kapcsolható: az 1963. márciusi kettős puccs (a katonaságon és a Baasz Párton belül), az 1966. februári alavita puccs és az 1970. novemberi aszadi puccs.
Az 1963. márciusi puccs után hétszáz új tiszti pozíció nyílt meg a hadseregben: ennek felét az alaviták töltötték fel; a szunnita tisztek, még magas beosztásban is, csekély hatalommal rendelkeztek.
Hasonló dinamika ment végbe a Baasz Pártban is: a vezető pártfunkcionáriusok szintén fele arányban alaviták lettek, s ez utóbbiak hozták helyi klánjaik tagjait. A hatalomra jutást követő évben a taglétszám megötszöröződött, így a párt ideológiai hovatartozásból felekezeti hovatartozássá változott.
Ezek a változások – már elkésve – arra késztették a még szunnita hatalmat, hogy egy 1966 februári döntésben 30 alavita hátterű tisztet elbocsássanak a hadseregtől. Ez azonban csak terv maradt: egy alavita tisztekből álló csoport február 23-án átvette a hatalmat Szíria valaha volt legvéresebb kormányváltásában. Hivatalba lépve elküldték a más vallási csoportokhoz – először a szunnitákhoz és drúzokhoz, majd az iszmailitákhoz – tartozó rivális tiszteket, és megszerezvén a legfontosabb posztokat, eddig nem látott hatalomra tettek szert.
Az alavita egyeduralom kivívása azonban még 10 esztendőn át tartott, igaz, ez már az alaviták „családon belül vitája” volt. Két vezetőjük (más-más alavita klán tagjaiként), az ideológus Szalah Dzsadid és a gyakorlatias Háfez el-Aszad (a közelmúltban lemondott Bassár el-Aszad apja) az 1960-as évek végéig küzdött egymással Szíriában a teljhatalomért. A rivalizálás Aszad 1970 novemberi győzelmével ért véget. Ez Szíriában tizenhét éven belül a 10. katonai puccs volt, majd hosszú ideig az utolsó. Háfez 2000 nyarán bekövetkezett halála óta pedig fia vitte tovább az alavita fennhatóságot. Egészen 2024. december 8-ig. De ez már egy másik történet.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója.
(Borítókép: Háfez al-Aszad szobrát döntötték le az emberek Szíriában 2024. december 9-én. Fotó: Murat Sengul / Getty Images)
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Külföld
Több mint száz halászt mentettek ki egy úszó jégtábláról
Nem mindenki örült a mentőalakulatoknak.
február 13., 07:45
- Külföld
Magyarországon egyelőre nem jött be a boltbojkott, de a horvátoknál kiválóan működött
„Aki teheti, egyáltalán ne vásároljon!” – javasolták a magyar szervezők.
február 13., 06:01
- Külföld
„Gyakorlatilag megadta magát Putyinnak” – kritikusává vált egykori szövetségese bírálta Trumpot
február 13., 06:09
- Címlapon
Volodimir Zelenszkij keményen reagált Donald Trump kijelentésére
Az ukrán elnök leszögezte, országa nem eladó.
3 órája
- Címlapon
Itt van Pintér Sándor újabb rendelete, beigazolódott a szülők félelme
Március 1-től nagy változás lép életbe a közoktatásban.
4 órája
- Külföld
Donald Trump telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal
Az amerikai elnök szerint azonnali béketárgyalások kezdődhetnek.
február 12., 18:35
- Külföld
A balti államok már minden hidat felégettek az oroszok előtt
De mi a helyzet máshol?
február 12., 20:33
- Külföld
A volt litván külügyminiszter szerint fel kell függeszteni Magyarország szavazati jogát
Úgy véli, ha az EU nem cselekszik, akkor nem csak Magyarországot fogja érinteni a válság.
február 12., 14:34
- Külföld
Mit jelent Ukrajnának az amerikai támogatások felfüggesztése?
A civil, egészségügyi, infrastrukturális, gazdasági és humanitárius szférát érinti.
február 12., 15:33
- Külföld
Távolsági busz és egy teherautó ütközött Mexikóban, több halálos áldozat is van
Négy embert nem találnak.
február 12., 06:44
- Külföld
Előrelépés az ukrajnai háborúban: megvan az első Trump–Putyin-találkozó lehetséges helyszíne
Az Egyesült Államok elnöke kemény kritikát kapott a korábbi megjegyzései miatt.
február 13., 09:07
- Külföld
Börtönbüntetés vár a kidobóra, aki megzsarolta Michael Schumacher családját
Az egykori autóversenyző korábbi testőre is érintett az ügyben.
február 13., 08:33
- Címlapon
Évek óta ólomszennyezett a váci gimnázium ivóvize, mégsem tett senki semmit
Botrány kellett a cselekvéshez.
1 órája
- Külföld
Új megvilágításba kerülhet a Kennedy-gyilkosság, több ezer titkos FBI-irat került elő
Donald Trump elrendelte a merénylet titkosított iratainak feloldását.
február 12., 07:10
- Külföld
Újabb kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság
Arról is döntöttek, hogy keresetet indítanak az Európai Unió Bíróságán Magyarország ellen.
február 12., 16:08
- Címlapon
Ferenc pápa a halálára készülhet az intézkedéseivel
A 88 éves katolikus egyházfő már az örökségét védelmezi lépéseivel.
4 órája
- Külföld
Már tudni lehet, amit eddig csak sejtettünk, Izraelnek van atombombája
A zsidó állam megvezette a CIA-t.
február 12., 14:00
- Külföld
Követőit uszította rá egy síközpontra egy olasz influenszer
A település vezetője a hadsereg bevetését kérte.
február 12., 10:42
- Külföld
Magyar hatóságok által körözött embercsempészt fogtak el
Egy bűnszervezet vezetőjeként azonosították.
február 12., 10:30
- Címlapon
Nagy üzletre készül Magyarország, széket kér Orbán Viktor a nagyhatalmak asztalánál
Bejelentést tett a kormány.
6 órája
- Címlapon
Itt az EU válasza az amerikai–orosz tárgyalásokra, újabb lépéseket helyeztek kilátásba
Ezzel ugyanakkor a magyar kormány jól jár.
3 órája
- Mindeközben
Árpa Attila kiakadt a mai fiatalokra: Pocsék a munkához való hozzáállásuk, azt hiszik, hogy nekik minden jár
4 órája
- Címlapon
Lerántották a leplet: ilyen lesz a béke utáni Magyarország
Belekóstoltunk, milyen az, ha közelít az orosz–ukrán háború lezárása.
3 órája
- Külföld
Meglepő indokkal tiltották ki az egyik legismertebb amerikai lapot a Fehér Házból
Nem hajlandóak végrehajtani Donald Trump egyik rendeletét.
február 12., 08:24
- Külföld
Vallási fürdések és tisztálkodás a folyóban – különleges fesztivál a szent hónap végén
február 13., 06:59
- Mindeközben
Váratlan vendégek toppantak be egy fiatal pár esküvőjére, ám ami ezután jött, arra senki sem számított
8 órája
- Címlapon
Hatalmas bejelentést tett a görög miniszterelnök, évtizedes hiányt pótolnak
Csaknem 37,5 milliárd forint értékű beruházásról van szó.
2 órája
- Külföld
Méregdrága mobiltelefonjaik buktatták le a szicíliai maffiatagokat
Palermo ügyészsége 188 embert tartóztatott le.
február 13., 08:26
- Külföld
Gránátot robbantottak egy franciaországi bárban, több vendégnek válságos az állapota
A támadónál fegyver is volt, de azt nem használta.
február 13., 06:58
- Külföld
Tragédia Dél-Koreában: tanár szúrta halálra a nyolcéves diáklányt
A tanúvallomásában elhangzott, hogy mindegy volt, melyik gyerek az.
február 12., 07:34
- Címlapon
1,3 milliárdért eladta az állam Balatonföldvár egyik legértékesebb területét
Az eladási ár azt mutatja, hogy igen jelentős lehetett az érdeklődés az ingatlanra.
3 órája