Érheti-e váratlan meglepetés a horvát Donald Trumpot?

December 29-én, vasárnap tartják az év idei utolsó európai választását, miután Horvátországban a tavaszi előrehozott parlamenti, majd a nyáron megtartott európai parlamenti választás után ezúttal az elnök sorsáról döntenek.

Ugyan a kutatásokat a jelenleg regnáló, szociálkonzervatív Zoran Milanovic vezeti, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy egyszerű lenne a dolga a Horvátországban egyébként népszerű politikusnak.

Ha miniszterelnök nem lehet, jó lesz elnöknek is

Milanovic 2020 óta Horvátország elnöke, azt megelőzően pedig 2016-ig a miniszterelnök volt, amíg a migrációs válság következtében kormánya meg nem bukott.

A horvát köztársasági elnök a magyarhoz hasonlóan inkább reprezentatív funkciókat betöltő, így nem meglepő, hogy tavasszal megpróbálkozott azzal, hogy ő legyen pártja, a Szociáldemokrata Párt (SDP) miniszterelnök-jelöltje – e tervét végül az Alkotmánybíróság fúrta meg, mondván, az államfőnek pártatlannak kell lennie, ennek ellenére végigkampányolta az évet az SDP számára.

ezért az eddigi két választáshoz hasonlóan ezúttal is Milanovic azt ígéri, hogy megválasztása esetén ellensúlya lenne a jobbközép HDZ-s Andrej Plenkovic miniszterelnök hatalmának, akit a demokrácia leépítőjének tart.

Nyugati lapokban sokan a horvát Donald Trumpként emlegetik, pedig politikáját tekintve inkább a szlovák Robert Ficóhoz lehet hasonlítani, hiszen nézeteit tekintve gazdaságilag baloldali, miközben társadalmi kérdésekben inkább konzervatív, ráadásul Ficóhoz hasonlóan enyhén szkeptikus az európai integrációval szemben, ahogy kritikusa az Oroszország elleni szankcióknak és Kijev felfegyverzésének is.

Jelenleg kampányában leginkább az ebben az évben trendivé váló szuverenista, valamint békepárti jelöltként próbálja magát feltüntetni, miközben azzal vádolja a nemrég újabb korrupciós botrányba kerülő HDZ-s kormányt, hogy mindenben kiszolgálja az Európai Bizottságot és a NATO-t, háttérbe szorítva ezzel a horvátok akaratát.

Ellentétek harca

Milanovic legnagyobb kihívója a függetlenként induló, ám valójában a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) támogatását élvező Dragan Primorac.

A korábban orvosként praktizáló elnökjelölt Milanovic ellentéte: miközben a regnáló elnök olykor Trumphoz hasonlóan meghökkentő, a politika íratlan szabályait és normáit megszegő kijelentéseket tesz, addig Primorac az ilyen helyzeteket próbálja kerülni.

Korábban a HDZ színeiben politizált, sőt még oktatásért felelős miniszter is volt a kétezres években, ugyanakkor miután oktatási reformjait nem tudta végrehajtani, lemondott, de még parlamenti mandátumát is visszaadta a pártnak.

Kampánya nemcsak Milanovichoz eltérő habitusa, hanem üzeneteiben is a regnáló elnök antitézise: míg Milanovic kritizálja az EU-t, addig Primorac méltatja, és Plenkovichoz hasonlóan azt állítja, hogy a jelenlegi elnök túlzottan oroszbarát, és nyugat helyett kelet felé tolná az országot.

Lesz-e meglepetés a horvát elnökválasztáson?

A horvát politika már a 2010-es évek óta a HDZ és az SDP közötti harcról szól, így a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy ezúttal is e két párt által támogatott független jelölt, azaz a regnáló Milanovic, valamint a HDZ támogatását élvező Primorac jut be a második fordulóba.

A legutolsó, kampánycsend előtt nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint Milanovic 37,2 százalékponton áll, és utcahosszal vezet a HDZ-s Primorac előtt, akit 20,4 százalékpontra mérnek. Így vélhetően ketten mérkőznek majd meg a második fordulóban, hiszen az első fordulóban valószínűtlen, hogy bármelyik jelölt is eléri az 50 százalék + 1 szavazatot.

Az összesen nyolc indulóból rajtuk kívül még két jelölt tud felmutatni két számjegyű támogatottságot: a korábban filozófusként, valamint újságíróként dolgozó, a HDZ-t megvető jobboldali Marija Selak Raspudic, valamint az újbaloldali Mozemo elnökjelöltje, Avana Kekin, akiket 10,6, valamint 10,2 százalékpontra mérnek.

azonban az utóbbi időben változtak a kampányok: míg Selak Raspudic leginkább azt kezdte hangsúlyozni a HDZ-sek felé, hogy a pártjuk által támogatott Primorac helyett neki jobb esélye van a második fordulóban Milanoviccsal szemben, addig a korábban zöldügyekkel, korrupcióval és jó állami egészségügy ígéretével kampányoló Kekin leginkább magyarázkodásra szorul, amiért férjét korrupcióval vádolják.

Az újbaloldali jelölt azzal védekezik, hogy szerinte a horvát politikai elit összefogott ellene, amiért rámutatott a kormány és a maffia közötti kapcsolatra, a botrányok szerinte pedig légből kapottak, és mindössze arra használják, hogy lejárassák őt és a pártját.

(Borítókép: Zoran Milanovic horvát elnök Zágrábban, Horvátországban 2024. december 15-én. Fotó: Antonio Bronic / Reuters)