Grönland nem eladó, de a dánokról már leválnának

Múte Egede, Grönland miniszterelnöke újévi beszédében bejelentette, hogy szeretné, ha végleg levetnék magukról a gyarmatosítás „béklyóit”, és megszűnnének azok az akadályok, melyek korlátozzák Grönlandot a más országokkal való normális együttműködésben – írja a Politico.

„A más országokkal való együttműködésünk és kereskedelmi kapcsolataink nem folytatódhatnak kizárólag Dánián keresztül” – mondta a kormányfő, majd hozzátette, már lépéseket tett, hogy Grönland független államként működhessen, ennek érdekében pedig belengetett egy függetlenségről döntő népszavazást 2025-re. 

Egede 2021 óta kormányozza az országot, a függetlenségpárti népek közössége párt színeiben. A politikus szerint Dánia és Grönland kapcsolataiban nincs „teljes egyenlőség”, és a sziget megérdemli, hogy saját magát képviselhesse a világban. A Dániával kötött 2009-es megállapodás értelmében Grönland a függetlenségét csak egy népszavazás után nyilváníthatja ki, amelyet Egede a közelgő áprilisi parlamenti választásokkal egy időben tartana meg.

A mintegy 60 ezer lakosú Grönland a világ legnagyobb szigete, egészen 1979-ig pedig dán gyarmat volt, majd  engedélyezték, hogy saját parlamentje legyen. Az ország továbbra is Dánia területéhez tartozik, a kül- és védelempolitika ellenőrzését pedig Koppenhága gyakorolja. Annak ellenére, hogy az ország ásványkincsekben gazdag, Dánia mintegy 500 millió euróval támogatja évente.

Donald Trump, megválasztott amerikai elnök 2019 után ismét bejelentkezett Grönland megvásárlására, és „feltétlenül szükségesnek” nevezte, hogy az Egyesült Államok megszerezze az északi-sarkvidéki területet. A megválasztott elnök bejelentése éles tiltakozást váltott ki a grönlandi kormányfőből, aki elmondta:

a sziget nem eladó!

A vételi ajánlatot követően Dánia egyből bejelentette, hogy legalább 1,3 milliárd euróval növeli a védelmi kiadásokat Grönlandon, Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter szerint az időzítés csupán a sors iróniája volt.

Trump Kanadát és a Panama-csatornát is magáénak akarja

A megválasztott amerikai elnök nagyszerű ötletnek tartja azt, hogy Kanada az Egyesült államok 51. államává váljon. Justin Trudeau-t, Kanada miniszterelnökét pedig gúnyosan „kormányzónak” nevezte – melyet az 50 amerikai állam legfőbb tisztségviselőinek megnevezésére használnak. A posztok az után készültek, hogy Trump azzal fenyegetőzött, 25 százalékos vámot vet ki a kanadai árukra, és azzal vádolta a kormányt, hogy nem foglalkozik a kereskedelmi és bevándorlási kérdésekkel.

A kijelentésre reagálva Kirsten Hillman, Kanada washingtoni nagykövete egy interjúban azt mondta: „Úgy gondolom, hogy a megválasztott elnök egy kicsit szórakozik” – írta a The Guardian.

Amellett, hogy Trump az Egyesült államok 51. államaként tekintene Kanadára, a Panama-csatornára is szemet vetett. A kereskedelmi útvonalat nemzeti vagyonnak nevezte, emellett elítélte az általa igazságtalannak nevezett díjakat, amelyeket a csatornán áthaladó amerikai hajóknak kell fizetniük, és azzal fenyegetőzött, hogy visszaszerzi a Panama-csatorna feletti ellenőrzést, utalva Kína egyre nagyobb befolyására a térségben.

Trump azt mondta, ha Panama nem egyezik bele, „akkor követelni fogjuk, hogy a Panama-csatorna kerüljön vissza az Egyesült Államokhoz – teljes egészében, gyorsan és kérdés nélkül”. José Raúl Mulino, panamai elnök elutasította Trump fenyegetéseit, mondván, hogy a csatorna tranzitdíjai nem túlzóak, és kijelentette, hogy a csatorna „minden négyzetmétere” panamai kézben marad. Trump erre közösségi oldalán csak annyit írt: „Ezt majd meglátjuk!”

A csatornát nagyrészt az Egyesült Államok építette meg, és évtizedekig ellenőrzése alatt tartotta az azt övező területet. A közös igazgatás időszakát követően 1999-ben adták át a csatorna teljes ellenőrzését Panamának.

Egyes szakértők arra számítanak, hogy Trump esetleg hadat üzen majd Kanadának, Dániának vagy Panamának – de a blöffölés és a zsarolás kombinációja sincs kizárva, amelynek célja, hogy kibillentse a szövetségeseket az egyensúlyukból.

Brett Bruen, a Global Situation Room nemzetbiztonsági tanácsadó cég elnöke, az Obama-kormányzat egykori fehér házi tisztviselője azt mondta:

Megdöbbentő, hogy a 21. században még mindig arról beszélünk, hogy globális hatalmak megpróbálnak – akár erőszakkal, akár nyomásgyakorlással – területeket elvenni más országoktól.

Hozzátette, az, hogy Trump Grönlandot és Panamát is arra akarja kényszeríteni, hogy adja át területeit, sérti mind a nemzetközi jog, mind a nemzetközi stabilitás minden alapelvét, és ha ennek engednének, az bizony Pandora szelencéjét nyitná meg.