Joe Biden tilalmat vezetett be az USA tengerpartjai mentén végzett energiahordozó-kitermelésre
További Külföld cikkek
- Az amerikai nagykövet lehetséges utódja: Szégyen, amit Pressman tett
- Csaknem ezer halálbüntetést hajtottak végre Iránban egy év alatt
- Orbán Viktor osztrák szövetségese megerősítette, kivel tervez koalícióra lépni
- Donald Trump bejelentette, hogy igényt tart Grönlandra
- Radikális váltás Németországban: a bűnözőket és terroristákat a lehető leggyorsabban kitoloncolják
Joe Biden elnöki döntéssel tilalmat rendelt el hétfőn az Egyesült Államok tengerpartjainak közelében végzett energiahordozó-kitermelésre.
Az amerikai elnök washingtoni közleménye szerint elhatározása érinti a keleti és a nyugati partvidéket, a Mexikói-öböl keleti területeit, valamint Alaszkát, és mind a földgáz, mind a kőolaj kitermelésére vonatkozik − írja a BBC.
Joe Biden azzal érvelt, hogy a partközeli kitermelés visszafordíthatatlan károkat okoz az „érintett területeknek, és szükségtelen az ország energiaigényének kielégítésében.”
A döntésem azt tükrözi, amit a part menti közösségek, vállalkozások és strandolók már régóta tudnak: a partoknál végzett fúrások visszafordíthatatlan károkat okozhatnak az általunk kedvesnek tartott helyeken, és szükségtelenek nemzetünk energiaszükségleteinek kielégítéséhez. Nem éri meg a kockázatot
– olvasható a Fehér Ház által kiadott közleményben.
A január 20-án leköszönő elnök döntésének indokaként a klímaváltozást, valamint a tiszta energiára épülő gazdaságra való átmenetet is megemlítette, emellett kifejtette, hogy „nem kell választanunk a környezet védelme és gazdaságunk növekedése között”.
Joe Biden az 1953-as Outer Continental Shelf Lands Act (Külső kontinentális lemezről szóló törvény) alapján tesz lépéseket, amely lehetővé teszi az amerikai elnökök számára, hogy területeket vonjanak ki az ásványkincsek bérbeadása és a fúrás alól.
A törvény azonban egy 2019-es bírósági döntés szerint nem ad nekik jogi felhatalmazást a korábbi tilalmak felborítására, valamint hogy visszavonják a már tengeri fúrásokra bérelt területeket.
A megválasztott elnök és stábja politikai bosszúnak tartja Joe Biden döntését
Donald Trump megválasztott elnök szóvivője a most bejelentett elnöki határozatot „szégyenletes döntésnek” minősítette. Karoline Leavitt leendő fehér házi sajtótitkár úgy fogalmazott, hogy a döntés politikai bosszú” az amerikai embereken, akik arra adtak felhatalmazást Donald Trumpnak, hogy növelje a kitermelést és csökkentse az energiaárakat. Egyben hozzátette, hogy a távozó elnök döntése nem fogja megakadályozni az új adminisztrációt az energiatermelés fokozásában.
Joe Biden döntése nehezítheti a január 20-án hivatalba lépő új elnök, Donald Trump választási ígéretének teljesítését, aki az amerikai energiatermelés fokozását ígérte annak érdekében, hogy az energiaárak csökkenjenek, mérsékelve az inflációt és javítva az Egyesült Államok versenyképességét.
A környezetvédők üdvözölték az amerikai elnök lépését
A tiltakozás ellenére Donald Trump első ciklusában alkalmazta az 1953-as törvényt a Florida partjainál lévő vizek védelmére. Ezt azonban akkor szakértők úgy vélték, hogy szavazatok megszerzésére akarta felhasználni, és az akkori tiltás 2032-ig lett volna érvényes, ezzel szemben Joe Biden mostani döntése nem tartalmaz lejárati dátumot.
Az új tengeri fúrási tilalom több mint 253 millió hektár vízterületre terjed ki. A környezetvédelmi csoportok üdvözölték a lépést. „Ez egy epikus győzelem. Kincset érő tengerparti közösségeinket mostantól megvédjük a jövő generációi számára” − közölte Joseph Gordin, az Oceana természetvédelmi szervezet munkatársa.
Árthat az amerikai energiabiztonságnak?
Egy olaj- és gázipari kereskedelmi csoport szerint Biden döntése ártana az amerikai energiabiztonságnak, és a Kongresszusnak vissza kellene vonnia azt.
Sürgetjük a politikai döntéshozókat, hogy minden rendelkezésükre álló eszközt használjanak fel ennek a lépésnek a visszavonására, és állítsák vissza az Amerika-barát energetikai megközelítést a szövetségi lízingben
− mondta Mike Sommers, az American Petroleum Institute elnöke.
Trump 2017-ben, első hivatali ideje alatt próbálta visszavonni Barack Obama az Atlanti- és Jeges-tenger 50,6 millió hektáros területének védelmére vonatkozó döntését, azonban két évvel később egy amerikai kerületi bíróság szerint erre nincs lehetőség. Ennek ellenére várhatóan hivatalba lépése után Donald Trump ezt a döntést is megtámadhatja, melyről a Legfelsőbb Bíróság hozhat ítéletet, ahol jelenleg republikánus többség van.
Joe Biden a tilalmat környezetvédő csoportok és a demokraták kérésére vezethette be, mert attól tartanak, hogy új tengeri fúrások veszélyeztetnék az Egyesült Államok azon törekvéseit, hogy csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint a globális olaj- és gázkeresletnek évente öt százalékkal kell csökkennie ahhoz, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius-fokra korlátozódjon.