Miért lenne Donald Trump hajlandó akár erővel is Amerikához csatolni Grönlandot?
További Külföld cikkek
- Moszkva szerint nukleáris armageddont okozhat az Egyesült Államok lépése
- Visszaállítják a TikTokot az Egyesült Államokban
- Ferenc pápa megjelent a TikTokon, az Egyesült Államokban ezt már nem láthatják
- Putyin után most kormányfője tárgyalt Vietnámban – mi köti össze Hanoit és Moszkvát?
- A magyar kormány állítólagos illegális kémkedéséről vitáznak az Európai Parlamentben kedden
Donald Trump megválasztott amerikai elnök január 7-én tartott sajtótájékoztatót, ahol újból megismételte két korábbi területi igényét: a Panama-csatorna, valamint Grönland amerikai kézbe vételét. Ráadásul a sajtótájékoztató nagy visszhangot vert, miután a január 20-án hivatalba lépő elnök újságírói kérdésre nem zárta sem a gazdasági nyomás, sem pedig a katonai erő használatát e cél elérése érdekében.
Trump mindkét földterületre az Egyesült Államok gazdasági és katonai biztonságára hivatkozva tart igényt, mivel szerinte azok kulcsfontosságúak ezek megtartásához.
Ez nem az első alkalom, hogy Trump bejelentkezett Grönlandért. Már első elnöksége során, 2019-ben is szerette volna megvásárolni a Dán Királysághoz tartozó szigetet, ugyanakkor a dán és a grönlandi miniszterelnökök akkor és most is hangsúlyozták, hogy a sziget nem eladó.
Azonban a Fehér Házba nemsokára visszakerülő elnök kitart a sziget megszerzése mellett, annak ellenére is, hogy a cél megvalósítása jogilag nem túl valószínű – Dániának és az autonóm szigetnek is támogatnia kellene azt, valamint ezután még az amerikai Kongresszus kétharmadának is ratifikálnia kellene egy ilyen szerződést –, emiatt a leendő Trump-adminisztrációnak vélhetően más lehetőségeket kell keresnie, ha az amerikai befolyást növelni szeretné a szigeten és annak közvetlen környezetében, az Arktiszon.
De miért lett fontos Trump mellett más országoknak is Grönland és az Északi-sark környéke?
Nem először merült fel a sziget megvásárlása
Nem Donald Trump az első amerikai elnök, aki hivatalosan is bejelentette, hogy megvásárolná a mindössze 56 ezer lakosú, ám területre így is a föld legnagyobb szigetét. Az Egyesült Államok már 1867-ben, 1910-ben, valamint a második világháború után 1946-ban is tárgyalásokat akart kezdeményezni a területet birtokló Dán Királysággal, azonban ezeken végül nem jártak sikerrel.
Harry S. Truman ajánlata végül okafogyottá is vált, mert 1949-ben megalakult a NATO, így az Egyesült Államok és Dánia katonai szövetségesekké váltak. Ez lehetővé tette, hogy az amerikai hadsereg fegyvereket telepítsen és katonákat állomásoztasson a szigeten, így az ország számára elvesztette jelentőségét, hogy a sziget mely országhoz tartozik, hiszen az egyetlen cél, az amerikai katonai jelenlét megvalósult.
Truman azért szerette volna megvásárolni Dániától a szigetet, mert
a második világháborút követő kétpólusú világban Grönland kulcsszerepet játszott az amerikai biztonsági és katonai stratégiákban.
Az Északi sarkkör közelsége miatt Grönland tökéletes helyszínt biztosított az amerikai radarállomások és katonai bázisok számára, amelyek célja egy esetleges szovjet támadás korai észlelése volt.
Emellett a szigetre telepített, az Egyesült Államok legészakibb katonai bázisának számító Thule légibázis (2020-ban neveztek át Pituffk űrbázisra, amikor azt az amerikai Space Force megkapta) fontos szerephez jutott a sarkvidék feletti légtér ellenőrzésében – a legrövidebb légi út a Szovjetunió és az Egyesült Államok kulcsfontosságú városai között továbbra is itt vezetett –, valamint az odatelepített fegyverekkel a Szovjetunió elrettentésében is, ezért az Egyesült Államok számára ha nem is a legfontosabb, de így is kiemelt területnek számított a hidegháború alatt.
Ugyanakkor a Szovjetunió felbomlásával, ezáltal a hidegháború végével a terület jelentősége amerikai szempontból csökkent: ugyan a légibázis még a mai napig működik ugyanazon célokból, de az elmúlt évtizedben több létesítményt is bezártak.
Ráadásul 1953 óta az Egyesült Államoknak nem is volt konzulátusa a szigeten – egészen 2020-ig, amikor újranyitották azt Nuukban, Grönland fővárosában.
A klímaváltozás mindent megváltoztatott, miközben Trump nem is hisz benne
Ugyanakkor az elmúlt 20 évben a jelentősége ismét nőtt, ami kapcsolatban áll a klímaváltozással és annak egyik negatív környezeti hatásával, az Északi-sarkvidék jégsapkáinak olvadásával.
Mivel a jégsapkák olvadásával könnyebben hajózhatóvá vált a térség, ezért az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő sarkvidéki hajózási útvonalak használata, valamint a térségben található, eddig kiaknázatlan nyersanyag miatt a gazdasági, annak védelme miatt pedig a katonai tevékenység is megnőtt az utóbbi tíz évben.
Oroszország 2007-ben még a tenger aljára is leszúrt egy zászlót, ezzel is kifejezve igényét a területre,
2005 óta pedig Vlagyimir Putyin több, még a szovjet időkből származó katonai bázis újranyitásáról döntött, ezzel is próbálva növelni térségbeli befolyását.
Ráadásul Vlagyimir Putyin a térségben található nyersanyagokban, elsősorban a kinyerhető olajban és gázban látja Oroszország nagyhatalmi státuszának visszaszerzését, s a térség kiemelt szerepet kap az orosz tengerészeti doktrínában is – a terület könnyebb hajózhatósága miatt egyébként Moszkva és Peking szorosabb együttműködést folytat itt, mivel Kína sem akar lemaradni az új helyzet szülte lehetőségekről, annak ellenére, hogy legközelebbi pontja az Arktisztól több mint 1400 km-re található.
Ráadásul a jövőben a térség fontossága még inkább nőni fog, mivel a tudósok szerint a 2030-as évek közepén eljöhet az az idő, hogy a Jeges-tengernek – nevével ellentétben – lesznek nem jeges napjai.
Emiatt nem meglepő, hogy az utóbbi időben egyre több nagyhatalom érdeklődésének fókuszába került a térség, hiszen nem kizárólag a kereskedelmi és gazdasági lehetőségek miatt van kiemelt jelentősége, de a katonai jelenlét következtében biztonsági veszélyeket is rejt.
Ráadásul az Arktisz gazdasági felhasználásáról nincsenek olyan egyezmények, mint az Antarktisz kapcsán – hiába próbálkozott ezzel a térség országait összefogó kormányközi Északi-sarkvidéki Tanács –, ráadásul nyersanyagból nem elhanyagolható mennyiséget rejt a jég: az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatának becslése szerint 160 milliárd hordónyi(!) olaj, valamint a föld feltáratlan földgázának 30 százaléka található a területen.
Cél a befolyás növelése és a kölcsönös elrettentés
Az északi országok már évek óta vitáznak azon, hogy pontosan mely területekre tartanak igényt, de ezek kapcsán sok az átfedés. Ráadásul miután Oroszország háborúvá szélesítette ki az Ukrajnával szembeni konfliktusát, azóta a diplomáciai kapcsolatok megszakadtak az országok között, ami még bonyolultabbá teszi a helyzet diplomáciai és jogi rendezését is.
Grönland egyébként nem túl valószínű megvásárlásával az Egyesült Államok leendő elnöke a térség által nyújtott kereskedelmi, gazdasági, valamint az ezen lehetőségeket védő katonai jelenléttel szembeni jelenlegi orosz előnyt szeretné csökkenteni – a NATO 2022-es elemzése szerint a katonai szövetségnek tíz évbe telne, hogy egyáltalán utolérje Oroszországot, de ennek eléréséhez is több milliárd dollárt kellene a célra költenie.
A fokozott amerikai katonai jelenlét ugyanis kölcsönösen elrettentené a feleket a katonai összecsapásoktól,
csak úgy mint a hidegháború idején.
Ehhez pedig Grönland megvásárlása csupán egy opció az Egyesült Államok és Trump számára: a cél nem maga Grönland, hanem a térségbeli befolyás növelése, a Grönlandot birtokló Dánia ugyanis nem tudja visszaszorítani az egyébként is előnyben lévő orosz, és az ahhoz kapcsolódó kínai jelenlétet, Trump ezért vélhetően csak nagyobb befolyást és nagyobb amerikai katonai jelenlétet szeretne kiharcolni.
Igaz, Grönland birtoklásával nőne az Egyesült Államok kizárólagos gazdasági övezete is az olajban és földgázban gazdag térségben, de az amerikai elnök a dán és a grönlandi kormányokkal is köthet egyezséget, amely lehetővé tenné az amerikai cégek beruházásait a szigeten és annak kizárólagos gazdasági övezetében.
Grönlandra egyébként nem csak az Egyesült Államoknak fáj a foga: Kína már évek óta próbál nagyobb fizikai jelenlétet kialakítani a térségben, mivel Peking eddig csak Oroszországnak köszönhetően van jelen a Jeges-tengeren. Amikor a grönlandi kormány új repülőteret akart építeni Nuukban, a fővárosban, akkor Kína be is jelentkezett, hogy kínai hitelből, kínai cégekkel megépítik azt Grönlandnak, azonban végül az Egyesült Államok közbelépésével ezt megakadályozták.
Így Trump Grönlanddal kapcsolatos kijelentései csupán arra mutatnak rá, hogy a térség és az autonóm sziget fontossága az utóbbi években nőtt, és az Egyesült Államok nem akar lemaradni az új lehetőségekről, valamint nem akarja megválaszolatlanul hagyni a lehetséges biztonsági kockázatokat.
(Borítókép: Donald Trump 2024. július 9-én. Fotó: Joe Raedle / Getty Images)
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Külföld
Több ezren vonultak az utcára Belgrádban
A tiltakozók 15 percben emlékeztek meg az újvidéki tragédia áldozatairól.
január 12., 21:06
- Külföld
Visszatértek a kungfuapácák Nepálba, de most más ellen küzdenek
Zárdájuk öt évvel a Covid-lezárások után mostantól újra fogadja a látogatókat.
január 13., 05:54
- Külföld
Sztrájkol Belgium, járattörlések várhatók hétfőn a brüsszeli repülőtéren
Az egész ország tömegközlekedésében zavarok várhatók.
január 12., 15:00
- Címlapon
Az épület mozgott, a nyári forróságban egyes táblák berobbantak
Így pusztul Buda modern központja.
1 órája
- Külföld
Los Angeles még közel sincs túl a nehezén, a viharos szél újult erővel szíthatja fel a lángokat
Már több mint 10 ezer épület vált a tűz martalékává.
január 12., 16:27
- Külföld
Oroszország leszállítja a földgázt Szlovákiának, de Robert Fico szerint még nem oldódott meg minden baj
Az ukrán gáztranzit leállítása miatt az európai gázpiacról mintegy 13,5 milliárd köbméter gáz esik ki.
január 12., 15:21
- Külföld
Rómában és Milánóban tüntetők csaptak össze rendőrökkel
A miniszterelnök szerint semmilyen tragédiát nem lehet erőszakkal legitimmé tenni.
január 12., 16:57
- Külföld
Hóviharok okoztak áramkimaradást Észtországban
Több mint 17 ezer háztartásnál jelentkezett a probléma.
január 12., 18:20
- Külföld
Visszaállítják a TikTokot az Egyesült Államokban
Donald Trump ígérete miatt lépett a vállalat.
44 perce
- Külföld
Nagyot nyerhet Kim Dzsongun az ukrajnai háborún, létrehozhatja szuperhadseregét
Hiába nagyok a veszteségek, Észak-Korea számára nagy lehetőség a Putyinnal kötött egyezség.
január 13., 06:43
- Külföld
Lemondott a Donald Trump büntetőügyeit vizsgáló ügyész
Jack Smith nyilvánosságra hozná a jelentését.
január 12., 14:17
- Címlapon
Óbudán és Veszprémben is a fideszes jelölt nyerte az időközi önkormányzati választást
Voksolások sorát bonyolították le, a III. kerületben a letartóztatott MSZP-s politikus helye üresedett meg.
1 órája
- Címlapon
A CIA nyilvánosságra hozott egy könyvet, amelyben az áll, hogy hamarosan bekövetkezhet a világvége
#Mindmeghalunk.
8 órája
- Külföld
Összetűzésbe került Elon Muskkal, egyre többen követelik a brexit atyjának távozását
Folyamatosan növekszik a párton belüli feszültség.
január 12., 14:10
- Címlapon
Robert Fico épp Ukrajnát fenyegette, amikor bejelentette, vendégül látja Orbán Viktort
Azt is elárulta, hogy miről szeretne beszélni a magyar kormányfővel.
3 órája
- Külföld
„Nem lehet tárgyalni semmiről, ha nincs párbeszéd” – előkészítés alatt áll Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozója
A következő napokban telefonon is beszélhet a két vezető.
január 13., 06:08
- Külföld
Újabb kimaradó állam csatlakozna Európához
Az elnök azt ígérte, még idén megvalósulhat a folyamat.
január 12., 10:42
- Címlapon
Három fiatal nőt engedett szabadon a Hamász négyszázhetven nap után
Kilencven palesztin foglyot kap cserébe a Hamász értük.
4 órája
- Külföld
Robbanás volt egy cseh étteremben, hatan meghaltak
És nyolcan megsérültek az incidensben.
január 12., 11:40
- Külföld
Aggódnak a britek II. Erzsébet titkos iratainak cenzúrája miatt
Soha nem hallott részleteket hozhatnak nyilvánosságra.
január 12., 10:12
- Címlapon
Így húznak be mindenkit a csőbe a gyorséttermek
Tökélyre fejlesztették a megtévesztés módszerét.
8 órája
- Címlapon
Joe Biden utolsó hivatali napján is kegyelmeket osztogatott
Még egy bankrabló büntetését is enyhítette.
1 órája
- Külföld
Ferenc Pápának és Soros Györgynek is ugyanazt a kitüntetést adta Joe Biden
A leköszönő amerikai elnök a legmagasabb polgári elismeréseket osztja ki.
január 12., 07:55
- Külföld
Olasz hatóságok: csoportos nemi erőszakot követtek el a muszlimok Milánó főterén
Az agresszió egy rituálé része.
január 12., 12:50
- Külföld
Több túrázó halt meg az olasz Alpokban, miután elsodorta őket egy lavina
Két túlélőt kórházba vittek.
január 12., 17:44
- Címlapon
Halott apjuk padlásán takarítottak, alig hitték el, mire bukkantak
Egy hordtáskában találták meg.
15 órája