Így lép be a ringbe Európa Trump Amerikája és Kínával szemben

Január 29-én, szerdán mutatta be végül Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió versenyképességének javítását célzó, Versenyképességi Iránytű (Competetivness Compass) névre keresztelt gazdaságélénkítő stratégiáját, pontosabban az annak végrehajtásához kapcsolódó menetrendjét.

A tervet eredetileg még január 15-én mutatták volna be, azonban Ursula von der Leyen betegsége miatt azt két héttel későbbre halasztották.

Von der Leyen a sajtótájékoztatóját azzal kezdte, hogy elmondta, milyen alapról indul az európai gazdaság: erős ipar, magasan képzett munkaerő, egy egész kontinensnyi egységes piac. Az EU összességében a második legnagyobb gazdaság, a legnagyobb kereskedelemmel, ezenkívül szintén fontos hozzátevő a stabil jogi környezet, és a fejlett gazdaságok közül Európában a legmagasabb a várható élettartam.

Mint fogalmazott, Európának az erősségei mellett gyengeségei is vannak: az alapvető gazdasági modellje túlzottan az olcsó kínai munkásokra, az olcsó orosz energiára, valamint Európa biztonságának a kiszervezésére épült,

de ezeknek a napoknak már vége.

Az Európai Unió versenyképességben lemarad az Egyesült Államoktól és Kínától, emiatt már az első ciklusának a végén is leginkább ezzel foglalkozott a bizottsága: egyrészt 2024 áprilisában közölte Enrico Letta az egységes piac jövőjéről szóló jelentését, majd pedig szeptemberben mutatta be Mario Draghi az Európai Unió versenyképességéről szóló jelentését.

Von der Leyen elmondta, hogy a most bemutatott Versenyképességi Iránytű e két jelentés tanulságain, valamint a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács által lefektetett előírásokon alapul – a tagállamok vezetői még a novemberi, Budapesten tartott informális csúcson egyeztek meg az erről szóló budapesti nyilatkozatban.

Mint von der Leyen elmondta, a mostani stratégiának a legfőbb célja, hogy megteremtsék az unió versenyképesség-fejlesztésének finanszírozását, valamint annak végrehajtását uniós és tagállami szinten is koordinálják.

Növelni kell az innovicáiót

A stratégia három pillérből áll:

• csökkenteni az innovációs különbséget az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió között;
• egyszerre kell dekarbonizálni és versenyképesebbé tenni az európai gazdaságot;
• valamint csökkenteni az EU kiszolgáltatottságát más szereplőkkel szemben, és ellenállóbbá tenni a gazdaságát.

Mint arra von der Leyen rámutatott, az EU-ban kevés a startupcég, ezenkívül az innovációk mértéke is alacsonyabb az Egyesült Államokhoz vagy Kínához képest – példaként az EB-elnök arra mutatott rá, hogy az európai cégek csekély része használja ki a digitális fejlődést, hét európai cégből csak egy alkalmaz például mesterséges intelligenciát (MI).

Von der Leyen azt ígérte, hogy az EU invesztálni fog az MI-be, de ezenkívül más modern technológiákba, például a robotikába vagy a kvantummechanikába is, amelyek fejlesztéseit más szektorokban is hasznosítani tudják majd.

Azt is ígérte, hogy csökkenteni fogják az akadályokat a cégek számára, ami alatt leginkább a bürokratikus terheket és adminisztrációs előírásokat értette.

amivel még inkább megkönnyítené a tőke mozgását a tagállamok között, másrészt arra ösztönözné a lakosságot, hogy megtakarításaikat Európában fektessék be.

Dekarbonizáció és versenyképesség

A stratégia a bürokratikus terhek, valamint a zöldszabályok egyszerűsítését is tartalmazza. Ezzel összefüggésben többen is azzal kritizálták von der Leyent, hogy az előző ciklusában bemutatott környezetvédelmi reformcsomagnak, az Európai Zöldmegállapodásnak (European Green Deal) ellentmond a most bemutatott Versenyképességi Iránytű.

Von der Leyen ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a 2050-re kitűzött dekarbonizált gazdaság továbbra is egy fontos cél, valamint azt állította, hogy a zöldmegállapodás kijelölte nyomvonalon halad tovább az EU a most bemutatott stratégiában is.

Az Európai Bizottság elnöke továbbra is elkötelezett azon cégek és technológiák felé, amelyek célja a környezeti fenntarthatóság javítása (cleantech company), amiben az EU már így is első a világban. Azonban ahhoz, hogy ez a jövőben is így maradjon, ebbe is többet kell befektetni.

Azt is kifejtette, hogy az Európai Bizottság szorosan együtt fog dolgozni a hagyományos iparágakkal, amelyek jelenleg nem fenntarthatóak, és segíteni fogják őket az átmenetben – ilyen például az autóipar, de az energia- vagy a nehézipar is.

Mint emlékeztetett, ezek szintje már az ukrajnai háború 2022. február 24-i kitörése előtt is magas volt, amit aztán tetőzött, hogy Európa jelentős része lecserélte az orosz gázt, ennek következtében pedig kilőtt a cégek számára az energia ára. Ugyan von der Leyen szerint már a háború előtti árakat fizetjük, de ezek még mindig magasak, és ezt csökkenteni fogják – az erre kidolgozott rendeletjavaslatot pár hét múlva már be is fogja mutatni az Európai Bizottság.

Ellenállóbbá tenni az európai gazdaságot

A harmadik pillérről Ursula von der Leyen azt mondta, hogy Európa egy nyitott piac, amivel könnyű kereskedni: az Európai Unió tagállamai 76 unión kívüli országgal kereskednek, amelyek közül a többnek is az EU a legnagyobb kereskedelmi partnere. Emellett az unió a világon megtermelt GDP listáján a harmadik helyen áll Kína és az Egyesült Álalmok után – 2021-ben a világ GDP-jének a 15,2 százalékát az EU adta, míg az első helyezett Kína esetén ez a szám 18,9 volt.

Ugyanakkor az ellátási láncok fenntartása létfontosságú, ezért az Európai Bizottság több új országgal is gazdasági megállapodást fog kötni a jövőben, hogy a kritikus nyersanyagokból ne legyen hiány az Európai Unióban. Von der Leyen azt ígérte, az EU helyben fog befektetni, ott, ahol a nyersanyagok találhatóak, így majd nemcsak az EU, hanem az adott ország is nyer ezen.

Von der Leyen emellett azt is bejelentette, hogy a három pillér mellett öt horizontális célt is lefektetett az Európai Bizottság:

• egyszerűsíti a zöldszabályok végrehajtását és adminisztrálását;
• csökkenti az akadályokat az egységes piacon belül a tőke számára;
• bevonja a lakosság megtakarításait is a befektetésekbe;
• előmozdítja a minőségi munkahelyeket, valamint a dolgozók fejlesztését;
• jobb szakpolitikai koordinációt ígér uniós, valamint tagállami szinten is.

Van egy tervünk, van egy ütemtervünk, megvan hozzá a politikai akaratunk, most már csak a gyorsaság és az egység számít. A sebességre azért van szükségünk, mert a világ nem vár, egységre pedig azért, hogy végrehajtsuk ezt a politikai akaratot

– zárta a Versenyképességi Iránytű bemutatását von der Leyen.

(Borítókép: Ursula von der Leyen 2025. január 29-én. Fotó: Dpa / Getty Images)