Washington kihagyná Európát az ukrajnai megoldásból, Emmanuel Macron riadót fújt

A müncheni biztonsági konferenciát követően Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy hétfőn rendkívüli csúcstalálkozót tart az európai vezetőknek az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Erre azért van szükség, mert Keith Kellogg, Donald Trump ukrajnai különmegbízottja kijelentette, hogy ugyan Európával konzultálnak, de nem engedik tárgyalóasztalhoz a konfliktust lezáró tárgyalásokon.

A megbeszélésen várhatóan hét ország képviselője vesz részt, Franciaország mellett Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország és a skandináv országok képviseletében Dánia. A találkozó tényét megerősítette vasárnap Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter − írja a Portfolio.

Vezető amerikai politikusok cáfolják, hogy kihagynák Európát az ukrajnai rendezésből

Ugyanakkor az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója visszautasította, hogy az Egyesült Államok nem konzultálna európai szövetségeseivel az ukrajnai háború lezárásáról szóló folyamattal kapcsolatban. Michael Waltz erről vasárnap a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban beszélt.

A Fehér Ház vezető tisztségviselője emlékeztetett arra, hogy Donald Trump elnök a héten beszélt Emmanuel Macron francia államfővel, valamint küszöbön áll Keir Starmer brit miniszterelnök látogatása is Washingtonba. Arra is felhívta a figyelmet, hogy J.D. Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter, Pete Hegseth védelmi miniszter, valamint Scott Bessent pénzügyminiszter és Keith Kellogg különleges elnöki megbízott a héten Európában volt, ahol az Egyesült Államok szövetségeseivel találkoztak. Ugyanakkor hozzátette, hogy „végső soron Trump elnök vezetésével juthatunk el oda, hogy a háború véget érjen”.

Az Ukrajna számára rendelkezésre álló biztonsági garanciával kapcsolatban Michael Waltz azt mondta, hogy nincs jobb ilyen garancia, mint befektetési partnerségre lépni az Egyesült Államokkal, aminek nyomán az ukrán gazdaság is bővülhet, növelve az egymás között megosztható hasznot.

Hozzátette azt is, hogy az amerikai emberek megérdemlik, hogy valamit visszakapjanak az Ukrajnának eddig nyújtott támogatásként befektetett összegből. A nemzetbiztonsági tanácsadó egyben rámutatott, hogy szemben az Egyesült Államokkal, az európai partnerek kölcsönként juttatták el Ukrajnának az eddigi segítség jó részét, amelyet kamattal együtt a befagyasztott orosz vagyonelemekből kapnak vissza.

Az ukrajnai konfliktus rendezését meghatározó alapvetésként Michael Waltz négy tényezőt említett. Elsőként azt, hogy a háború lezárásának tartósnak kell lennie, másodikként pedig, hogy a konfliktus nem fejezhető be a harctéren. Az alapvetésekhez sorolta azt is, hogy az amerikai segítségnyújtás formájának befektetési jellegűvé kell átalakulnia, valamint ehhez kapcsolódóan hangsúlyozta, hogy a gazdasági együttműködés elmélyítése lehet a béke fenntartásának is záloga. Hozzátette még, hogy ami az Ukrajna számára adott katonai garanciákat illeti, ezeknek az európaiakra kell épülniük.

Steve Witkoff, az elnök közel-keleti ügyekért felelős különleges megbízottja szintén a Fox News hírtelevíziónak vasárnap adott interjújában azt közölte, hogy Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó társaságában már vasárnap elutazik Szaúd-Arábiába, ahol az orosz fél képviselőivel tárgyalásokat folytatnak majd.

A diplomata szintén kifejtette, hogy Ukrajna részese a tárgyalásoknak, hiszen Donald Trump elnök az ukrán államfővel telefonon egyeztetett a héten, valamint a müncheni biztonságpolitikai konferencia keretében az amerikai kormányzat számos tagja találkozott különböző ukrajnai illetékesekkel.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnap közölte, hogy Ukrajna és Európa része lesz minden „valódi tárgyalásnak” a háború befejezéséről, jelezve, hogy az Egyesült Államok Oroszországgal folytatott tárgyalásai lehetőséget adnak arra, hogy lássák, mennyire komolyan gondolja Vlagyimir Putyin orosz elnök a békét.

Ezzel cáfolta azt a kijelentést, hogy Európa nem vesz részt az orosz–amerikai tárgyalásban, amelyet Szaúd-Arábiában tartanak. Rubio a CBS-nek adott interjújában azt mondta, hogy a tárgyalási folyamat még nem kezdődött el komolyan, és ha már előrehaladott állapotban lesz, akkor vonják be az ukránokat és az európai országok vezetőit − írta a Reuters.

Az elnökök után a külügyminiszterek is egyeztettek telefonon

A két államfő mellett az orosz és az amerikai külügyminiszter is beszélt egymással telefonon, melyet az amerikai fél kezdeményezett. A moszkvai tájékoztatás szerint Lavrov és Rubio megerősítette készségét „a kölcsönösen tiszteletteljes párbeszéd” helyreállítására. A felek megállapodtak a rendszeres kapcsolattartásról, egyebek között Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök találkozójának előkészítése érdekében − tájékoztatott az MTI.

A két tárcavezető megegyezett egy kommunikációs csatorna fenntartásában a két ország közötti kapcsolatokban felhalmozódott problémák megoldására.

Megvitatták, hogy miként lehetne véget vetni az orosz diplomáciai képviseletek működési körülményei szigorításának az Egyesült Államokban, amit még Barack Obama volt amerikai elnök kezdeményezett. Megállapodtak abban, hogy szakértői egyeztetést tartanak az orosz és az amerikai külképviseletek tevékenységét „kölcsönösen gátló akadályok elhárításáról”.

Lavrov és Rubio megerősítette együttműködési készségét nemzetközi kérdésekben, egyebek között Ukrajna és a Közel-Kelet ügyében.

Az ukrán elnök München után Abu-Dzabiban tárgyal

Szombaton Volodimir Zelenszkij élesen kritizálta az amerikai elnököt, mert szerinte Ukrajnát és Európát megkerülve próbál békét kötni. Az ukrán államfő egy közös európai hadsereg létrehozása mellett érvelt, szerinte ugyanis valódi garanciát a békére egy erős Európa jelenthet, amit komolyan venne már az Egyesült Államok is. Zelenszkij ezenkívül egységre, szolidaritásra és haderőfejlesztésre szólította fel az európai országokat.

Az ukrán elnök vasárnap késő este már az Egyesült Arab Emirátusokba utazott, azonban sem az ország hírügynöksége, sem Kijev nem erősítette meg a tényt, továbbá napirendjéről sem érkezett hír. Emellett Keir Starmer kijelentette, hogy kész békefenntartó csapatokat küldeni Ukrajnába, mert szerinte a tartós béke biztosítása Ukrajnában „elengedhetetlen ahhoz, hogy Putyint a jövőben elrettentsük a további agressziótól” − tájékoztatott az Euronews.

Szijjártó Péter Asztanából üzent a párizsi rendkívüli találkozó résztvevőinek

Háborúpárti, Donald Trump-ellenes európai vezetők ülnek össze hétfőn Párizsban, hogy megpróbálják megakadályozni az ukrajnai béketeremtést − jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Asztanában.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kazah kollégájával, Murat Nurtleuval tartott közös sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy Donald Trump amerikai elnök beiktatásával napjainkra teljesen új világpolitikai realitás jött létre, amely kedvező Magyarország és Kazahsztán számára egyaránt.

„Két olyan országról beszélünk, amelyek mindig is békepárti álláspontot képviseltek, mindig is patrióta, szuverenista politikai stratégiát hajtottak végre, mindig a normalitás talaján álltak, s a nemzeti érdeket tartották első számú szempontnak” − sorolta.

Rámutatott, hogy ezen álláspontjáért mindkét ország a nemzetközi liberális mainstream támadásainak céltáblájává vált, azonban mostantól a kölcsönös tisztelet adja a nemzetközi kapcsolattartás alapját, az új amerikai elnök ugyanis „elzárta a beavatkozásokra épülő politikai irányvonal pénzügyi forrásait”.

Szijjártó Péter közös érdeknek nevezte az ukrajnai háború mielőbbi lezárását, ugyanis a konfliktus miatt Magyarországot és Kazahsztánt is súlyos károk érték, erre pedig a legjobb esélyt jelenleg Donald Trump és az ő békepárti politikája jelenti szavai szerint.

„Ezért üdvözöljük a legfelső szintű orosz–amerikai párbeszéd újraindulását. Örömmel, s megnyugvással vettük tudomásul, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin hosszasan beszéltek egymással. És örömmel és megnyugvással értesültünk arról is, hogy ezen tárgyalás folytatásaként a két külügyminiszter, Marco Rubio és Szergej Lavrov is már egyeztettek az orosz–amerikai együttműködés és az ukrajnai rendezés jövőbeli lehetőségeiről” − mondta.

Kifejtette, hogy hazánk épp ezen, a kommunikációs csatornák nyitva tartásán dolgozott az elmúlt évek során, amiért állandó támadások érték a kormányt Nyugatról. „Minket az oroszok propagandistáinak, kémeinek állítottak be csak azért, mert a diplomáciai megoldás mellett érveltünk, mert a kommunikációs csatornákat nyitva tartottuk, és mert világosan beszéltünk arról, hogy ennek a háborúnak a csatatéren nincsen megoldása” − jegyezte meg.

A miniszter úgy vélekedett, hogy mostanra bebizonyosodott, hogy Magyarországnak volt igaza, illetve reményét fejezte ki, hogy eredményesek lesznek az amerikai–orosz tárgyalások, és így minél előbb béke lesz Ukrajnában.

„Azonban látnunk kell azt is, hogy Európában szervezkednek azok, akik nem akarnak békét. Európában szervezkednek a háborúpártiak. Ők ma Párizsban gyűlnek össze. Azok gyűlnek ma össze Párizsban, akik az elmúlt három esztendőben folyamatosan hordták és öntötték az olajat a tűzre. Azok a háborúpárti országok, amelyek egy elhibázott stratégiát követtek az elmúlt három esztendőben, azok az országok, amelyek politikájukkal folyamatosan a háború eszkalációjának veszélyét idézték és idézik elő” − emelte ki.

„Ráadásul ezen országok és a vezetőik az elmúlt években sportot űztek Donald Trump szidalmazásából. Így ma Párizsban a háborúpárti, anti-Trump, frusztrált európai vezetők gyűlnek össze, akik meg akarják akadályozni azt, hogy létrejöjjön a megállapodás a békéről Ukrajnában” − tette hozzá.

„Viszont velük ellentétben mi támogatjuk Donald Trump törekvéseit, velük ellentétben mi támogatjuk az amerikai–orosz tárgyalásokat, velük ellentétben mi békét akarunk Ukrajnában” − összegzett.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, hétfői élő hírfolyamunkat itt találja.

(Borítókép:  Emmanuel Macron 2024. november 18-án. Fotó: Buda Mendes / Getty Images)