Megtörtént az első lépés a béke felé, Ukrajna láthatja kárát

Február 18-án, kedden Szaúd-Arábiában ültek le a tárgyalóasztalhoz amerikai, valamint orosz tisztviselők, hogy az ukrajnai háborúról tárgyaljanak.

A tárgyalásokon Amerikát a legmagasabb szinten Marco Rubio amerikai külügyminiszter mellett Donald Trump közel-keleti különmegbízottja, Steve Wilkoff és nemzetbiztonsági tanácsadója, Mike Waltz képviseli, míg Oroszország Rubio kollégáját, Szergej Lavrovot és Vlagyimir Putyin külpolitikai tanácsadóját, Jurij Usakovot küldte az ország fővárosába, Rijádba.

Ugyan Donald Trump amerikai elnök eleinte arról beszélt, hogy ez a béketárgyalások megkezdése lehet, ami miatt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és több európai vezető is nemtetszését fejezte ki,

Zelenszkij több ízben is kijelentette, hogy Kijev nem fogad el egy olyan megállapodást sem, amelynek tárgyalásában nem vettek részt, míg Emmanuel Macron francia elnök az események felgyorsulása miatt hétfőre több európai ország vezetőjét hívta el az Élysée-palotába, hogy a fejleményekről tárgyaljanak – azonban az eddig is ígért európai lépéseknél többen nem sikerült megállapodniuk.

Elképzelhető, hogy részben ezek miatt később a Trump-adminisztráció már próbálta felvizezni a mostani találkozót: a külügyminisztérium szóvivője hétfőn arról beszélt, ez a Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti múlt heti telefonbeszélgetés folytatása, és inkább egyfajta felmérése annak, Oroszország valóban le szeretné-e zárni az immáron lassan negyedik évébe lépő ukrajnai háborút; míg Oroszország szerint a mostani tárgyalások témája az amerikai–orosz kapcsolatok rendezése és az elnökök közötti találkozók előkészítése.

hiszen Keith Kellogg ehelyett Brüsszelben találkozott Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnökkel, valamint António Costa Európai Tanács-elnökkel, csütörtökön pedig Kijevbe is ellátogat. Az európai vezetők elmondták az ukrajnai különmegbízottnak, hogy semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül, és egy béke csak és kizárólag akkor lehet hosszú távú, ha Ukrajna szuverenitása, területi integritása, politikai rendszere megmarad, és elegendő biztonsági garanciát is kap erre Amerikától.

Vlagyimir Putyin új biztonsági architektúrát, Donald Trump jó üzletet szeretne

A találkozót így érthetően nagy figyelem követi, hiszen ez a legmagasabb hivatalos amerikai–orosz találkozó a háború kitörése óta – egyébként Joe Biden idején is egyeztettek a felek informális úton, melynek célja a deeszkaláció volt, például, hogy Oroszország ne vessen be atomfegyvereket.

Amíg az amerikai kommunikáció szerint felmérik, hogy Oroszország hajlandó-e a békéről tárgyalni, addig Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő arról beszélt, Putyin hajlandó tárgyalni Zelenszkijjel és Trumppal a békéről, ugyanakkor előtte a sok biztonsági kérdést meg kell oldaniuk a feleknek.

Ez röviden azt jelenti, hogy Oroszország új biztonsági architektúrát szeretne Európában, melynek kidolgozásában Moszkva is aktívan részt vesz – a háborút megelőzően is ez volt Moszkva követelése.

Ezenkívül a Kreml szóvivője megkérdőjelezte Zelenszkij legitimitását is, mondván, Ukrajnában legutóbb 2019-ben tartottak elnökválasztást, az ukrán elnök ötéves mandátuma pedig már lejárt.

Ezzel szemben Trumpot sajtóhírek szerint leginkább az üzlet érdekli: egy, a Telegraph által megszerzett dokumentum alapján Ukrajna védelméért cserébe 500 milliárd dollár „visszafizetést” vár el Trump, többek között Ukrajnában található ritkaföldfémek átadása, kikötők és infrastruktúra használata formájában.

Azt egyébként Volodimir Zelenszkij vetette fel először, hogy Ukrajna akár megállapodást is kötne Amerikával a ritkaföldfémekről, a gondolat mögött ugyanis az volt, hogy amennyiben amerikai gazdasági érdekek jelennének meg Ukrajnában, Trump biztosan szavatolná az amerikai cégek működését, ehhez pedig az kell, hogy orosz csapatok ne támadják a kelet-európai országot.

Emellett sajtóhírek szerint Oroszország is elsősorban az orosz–amerikai kapcsolatok normalizálását szeretnék elérni, és emiatt üzleti lehetőséget is ajánlottak az amerikai adminisztrációnak.

Oroszország szerint jól sikerültek a tárgyalások, Vlagyimir Putyin dönt a folytatásról

A tárgyalások helyi idő szerint tizenegy órakor kezdődtek (magyar idő szerint kilenckor), és a munkaebéddel együtt csaknem öt órán át tárgyaltak.

Jelenleg még túl sokat nem osztottak meg a résztvevők az elhangzottakról. Putyin külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov az orosz médiának arról beszélt, hogy a tárgyalás jól sikerült, és a felek megegyeztek abban, hogy a jövőben tárgyalnak az ukrajnai háborúról, erről ugyanakkor az orosz elnök dönt.

Ezenkívül Usakov azt is elárulta, az orosz és amerikai tisztviselők szorosan együttműködnek az elnöki találkozó összehozásán, ugyanakkor annak még nincs konkrét dátuma. A mostani tárgyalások egyik fő célkitűzése az elnöki találkozóról való megegyezés is volt.

Szaúd-Arábiával egy időben egyébként Oroszországból is érkeztek reakciók. Alexander Grusko külügyminiszter-helyettes kijelentette,

Később Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter is kamerák elé állt, aki a tárgyalást úgy jellemezte, az hasznos volt, mivel nem csak hallgatták, hanem meg is hallották egymás hangját – szerinte az Egyesült Államok megértette az orosz álláspontot.

Amerikai kollégájához, Marco Rubióhoz hasonlóan megismételte a főbb pontokat, amiben megállapodtak:

• mindkét országban ismét teljes létszámmal fognak működni a nagykövetségek, és normalizálják a két ország közötti kapcsolatokat;
• folytatják az ukrajnai háborúról szóló egyeztetéseket;
• vizsgálják a két ország közötti gazdasági akadályok felszámolását;
• valamint folytatják az egyeztetéseket a Putyin és Trump közötti diplomáciai találkozóról.

Az orosz külügyminiszter szerint amint feláll az amerikai tárgyalócsapat, folytatják az egyeztetéseket az ukrajnai háborúról. Ennek kapcsán úgy érzi, mindkét fél érdekelt a megállapodásban.

Lavrov ezenkívül megismételte helyettesének korábbi kijelentését, miszerint Oroszország számára elfogadhatatlan, hogy NATO-csapatok belépjenek Ukrajnába, akár NATO-, akár európai zászló alatt.

Amerika véget vetne a háborúnak, azt ígéri, Ukrajna nem az oldalvonalról nézi a béketárgyalást

A találkozók után az amerikai delegáció egy rövid sajtótájékoztatót tartott. Marco Rubio külügyminiszter szerint két fontos dolgot kell leszögezni: szerinte az egyetlen személy, aki elérheti, hogy komolyan beszéljenek a békéről, az Donald Trump, a másik pedig az, hogy a háborút úgy lehet lezárni, hogy az abban résztvevők azt elfogadják.

Rubio szerint a keddi tárgyalás az első lépés egy hosszú és bonyolult úton. Az amerikai külügyminiszter szerint a béke mindkét fél számára lemondással jár, ugyanakkor arról nem volt hajlandó beszélni, hogy ez alatt mit ért – mint fogalmazott, hiba lenne még a tárgyalások előtt előre meghatározni ezt.

Az amerikai külügyminiszter azt is elárulta, hogy az amerikai–orosz tárgyalások két szálon folynak tovább: az egyik szálon a két ország közötti kapcsolatokat próbálják normalizálni, míg egy másik, külön csapat az ukrajnai háborúval foglalkozik.

Szerinte egyébként senkit sem ültettek az oldalvonalra: mint mondta, a háború csak úgy érhet véget, ha azt minden fél elfogadja. Hozzátette, hogy az Európai Uniónak is szerepe lesz a tárgyalások során, mivel az EU is vetett ki szankciókat Oroszországra. Ezzel

Az amerikai külügyminiszter azt is hozzátette, a szoros együttműködés azzal is jár, hogy visszaállítják a nagykövetségeket egymás országaikban, és többször hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát. Ugyanakkor részletekbe nem volt hajlandó belemenni: amikor például a Krím félszigetről kérdezték, úgy reagált, hogy nem fog most a konfliktus minden egyes eleméről beszélni.

Mike Waltz, Donald Trump nemzetbiztonsági tanácsadója viszont jelezte, elképzelhető, hogy Ukrajnának területet kell feladnia Oroszország javára, azonban biztonsági garanciákat kapna cserébe Kijev – ezt viszont már nem részletezte.

Rubio szerint amennyiben sikerül békét kötni, akkor „rendkívüli lehetőségeket” lát a két ország közötti együttműködésben geopolitikai, valamint gazdasági kérdésekben is.

(Borítókép: Megkezdődtek az orosz – amerikai tárgyalások Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban 2025. február 18-án. Fotó: Russian Foreign Ministry / Handout / Anadolu / Getty Images)