Ezt a rendszert is vizsgálta a kormány, mielőtt meghozta a vásárlókat és a boltokat érintő döntést

További Külföld cikkek
-
Vádat emeltek a hajóskapitány ellen az Északi-tengeren történt hajóbaleset ügyében
- A Hamász folytatná a túszok átadását, Izrael manipulációnak tartja a bejelentést
- Friedrich Merz megegyezett a Zöldekkel a kormánypárt fejlesztési csomagjáról
- Folytatódtak a tüntetések Belgrádban, egy táskában Molotov-koktélokat is találtak
- Siklósi Péter: Vlagyimir Putyinnak jól jönne az Európai Unió felbomlása
Orbán Viktor kedden jelentette be, hogy az élelmiszerboltokban látható áremelések miatt árrésstop alkalmazása mellett döntöttek: „A kereskedők ajánlatai messze elmaradtak az elvárásainktól, ezért úgy kellett döntenünk, hogy intézkedéseket vezetünk be a kereskedelemre. Március közepétől a 30 alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot”.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón – amellett, hogy jelezte, szükség esetén további termékeket is érinthet az árrésstop, sőt akár a korábban bevetett árstopot is visszahozhatják –, hangsúlyozta, más európai országokban is hatósági beavatkozás történt, a kormány vizsgálta a nemzetközi gyakorlatot. A miniszter többek között Horvátországot említette.
Gulyás Gergely: Mi nem háborút szeretnénk a kereskedőkkel
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, van ennél radikálisabb EU-s gyakorlat is.
Hetven alapvető szükségleti cikk és három feltétel
A horvát kormány hetven alapvető szükségleti cikk – köztük élelmiszerek és higiéniai termékek – árát határozta meg hatóságilag. Az árstop bevezetése mellett három feltételt szabtak a boltok felé:
- Az egyik, hogy a négyszáz négyzetméternél nagyobb üzletekben az ársapkás termékek számára külön részleget kell biztosítani.
- A másik, hogy minden olyan termékkategóriából, amely az árkorlátozott árucikkek listáján szerepel, ki kell választani egy terméket. Azokból a spagettitésztákból például, amelyek a bolt kínálatában elérhetők, egyet a hatósági áron kell értékesíteni, és amennyiben a kijelölt termék elfogy a kínálatból, helyette ugyanabban a kategóriában egy újabbat kell felajánlani.
- A harmadik, hogy a boltokban jól látható helyen és módon tájékoztatni kell a vevőket az árstopos termékekről. Ezek lehetnek plakátok a bejáratnál, illetve más jól látható helyen elhelyezett hirdetmények az üzletekben.
A szomszédos országban már 2023-ban ársapkát vezettek be, az akkori döntés harminc terméket érintett.
Horvátországban bojkott is kísérte az áremelkedéseket. Ahogy arról beszámoltunk, az Európai Fogyasztói Központ által indított „Halo, inspektore” nevű Facebook-csoport bojkottra hívta fel az állampolgárokat a magas árakat alkalmazó boltok ellen. Az első pénteken az egynapos bojkott után a horvát adóhivatal adatai szerint a kiskereskedelemben több mint ötven százalékkal csökkent a forgalom az egy héttel korábbi péntekhez képest, de a bojkottlelkesedés később csökkent.
Az üzletek több mint negyedénél találtak szabálytalanságokat
A horvát sajtó kedden arról írt, hogy az üzletek több mint negyedénél talált szabálytalanságokat a horvát állami felügyelőség (DIRH) a kormány február 7-én életbe lépett árkorlátozási rendeletével kapcsolatban. A feltételek figyelmen kívül hagyásáért, illetve a szabályok megsértéséért az ellenőrök pénzbírságot szabhatnak ki, amelyek 3000-től 30 ezer euróig (1,2 millió–12 millió forint) terjedhetnek.
A DIRH az elmúlt egy hónapban 902 üzletben tartott ellenőrzést, és 251-ben talált valamilyen szabálytalanságot, azaz az ellenőrzött boltok 27,83 százalékánál.
Az esetek többségében az üzletláncok nem jelölték meg azokat a termékeket, amelyekre az árstop vonatkozott. Továbbá több árucikket a megengedettnél magasabb áron értékesítettek, valamint nem választottak ki egy terméket minden olyan termékkategóriából, amely az árkorlátozott árucikkek listáján szerepel.
Az ellenőrzéseken a fogyasztói tájékoztatással kapcsolatos szabálysértéseket is megállapítottak a 400 négyzetméternél nagyobb eladóterülettel rendelkező üzletekben. Ezek nagyrészt arra vonatkoztak, hogy az üzletben vagy az üzlet előtt nem helyeztek el olyan plakátokat, vizuális táblákat, amelyek felületén tájékoztatták volna a fogyasztókat az árkorlátozott termékekről.
Tizenkét szupermarketben és hipermarketben nem volt külön részleg ezeknek a termékeknek, tizennégyben pedig bár rendelkezésre álltak külön polcok, illetve erre a célra kialakított részlegek, de nem voltak feltöltve a rendeletben meghatározott, korlátozott árú termékekkel. A kereskedők a talált szabálytalanságokat az ellenőrzés idején, illetve közvetlenül az eljárás lezárása előtt megszüntették, és eleget tettek a határozatban foglaltaknak. A piaci felügyelet a feltárt jogsértés jellege szerint megteszi a szükséges intézkedést.
(Borítókép: Élelmiszerbolt Zágrábban, Horvátországban. Fotó: Shutterstock)