Fordult a széljárás, most már Putyinnak kell tartania Trumptól

Azzal, hogy Ukrajna kész az azonnali 30 napos tűzszünetről megállapodni (miután kedden Szaúd-Arábiában tárgyalt az Egyesült Államokkal) Putyinra hárítja a döntés felelősségét. Trump büszke arra, hogy képes alkukat kötni, és kifakadt Zelenszkijre, amikor úgy látta, hogy akadálya a rendezésnek. A milliárdos mágnás megvonta a Kijevnek nyújtott katonai támogatást, és arról beszélt, hogy az ukránok nem akarnak békét.

Most az oroszokon a sor. Trump külügyminisztere, Marco Rubio világossá tette, hogy „a labda Oroszország térfelén pattog”, és megjegyezte, hogy ha Moszkva nem írja alá a tűzszünetet „akkor sajnos tudni fogjuk, hogy ki az akadálya a békének”. Donald Trump is beszélt pénteken telefonon Vlagyimir Putyinnal, tovább növelve a nyomást, egyben a kurszki ukrán csapatok megkímélését kérve tőle. 

Miután újraindította a Kijevnek nyújtott amerikai katonai támogatásokat, Trump azt is világossá tette a Kreml számára, hogy mi fog történni, ha figyelmen kívül hagyja a tűzszünetet, mondván: „Mi folytatni fogjuk”, és figyelmeztetett, hogy „sok ember” fog meghalni – írta meg a Politico. Később pedig olyan pusztító háborúról beszélt az amerikai elnök, amelyre még nem volt példa a történelemben, ha nem sikerül tárgyalásos úton rendezni a konfliktust.

Akar-e békét Oroszország?

Az Oroszországból érkező első jelek nem éppen biztatóak.

Alig néhány órával a tűzszüneti javaslat után az orosz erők légitámadást indítottak Zelenszkij szülővárosa, Krivij Rih ellen, megölve egy 47 éves nőt – közölte a régió kormányzója. Orosz csapások érték Kijevet, Harkivot és Odesszát is. Négy ember meghalt, amikor egy rakéta eltalált egy Odesszában kirakodó gabonaszállító hajót.

Szerda reggel Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő arról beszélt, hogy Moszkva saját döntéseket hoz a háborúval kapcsolatban, és nem követi a Washington és Kijev által Szaúd-Arábiában kijelölt irányvonalat.

Úgy tűnik, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is nagyobb lélegzetvételű újraindítást képzel el Washington és a Kreml között. Azt mondta, hogy a Nyugat „az első jelek szerint” kezd tudatára ébredni annak, hogy együtt kell működnie Oroszországgal, de szkeptikusnak tűnt azzal kapcsolatban, hogy azonnali megállapodásra kerülhet sor.

Lehetetlen a jelenlegi ellenfelek jóindulatára támaszkodni, akik azt a célt tűzték ki, hogy stratégiai vereséget mérjenek Oroszországra

– fogalmazott.

Putyin számára egy tűzszünet valóban stratégiai vereségnek tűnhet, ami megnehezíti Moszkva számára, hogy aláírja azt – még annak ellenére is, hogy Oroszország eddig is figyelmen kívül hagyta a tűzszüneteket és a diplomáciai megállapodásokat.

Az oroszok még mindig nem érték el alapvető stratégiai céljaikat, és több mint 170 ezer fős veszteséget szenvedtek el. Putyin rövid háborút akart, hogy kiszorítsa a hatalomból Zelenszkijt, elfoglalja Kijevet, meghiúsítsa Ukrajna közeledését az Európai Unió és a NATO felé, és aláássa a demokráciát.

Az orosz tisztviselők nem titkolják, hogy az ukrán állam meggyengítése érdekében maximalista követeléseket támasztanak, még több területet követelnek, korlátozni akarják Ukrajna katonai képességeit, és meg akarják akadályozni, hogy külföldi békefenntartók szolgáljanak az országban. A megszálló hadsereg végső célja nem a harcok egyszerű befejezése. 

Szerdán egy befolyásos orosz törvényhozó is megszólalt, aki arra figyelmeztetett, hogy Oroszország még nem fejezte be a harcot, és ragaszkodott ahhoz, hogy bármilyen tűzszüneti megállapodás csak Moszkva terrénumán jöhet létre.

Hosszú távú béke

A Moszkvából érkező első reakció nem meglepő.

Putyin az év elején jelezte, hogy bármilyen ideiglenes tűzszüneti megállapodás elfogadhatatlan számára, és azzal érvelt, hogy az csak a nehéz helyzetben lévő Kijevnek és nyugati szövetségeseinek kedvezne.

A cél nem egy rövid tűzszünet lehet, nem valamiféle szünet az erők átcsoportosítására és az újrafegyverkezésre a konfliktus későbbi folytatása céljából, hanem egy hosszú távú béke, amely a térségben élő valamennyi ember, valamennyi nemzet jogos érdekeinek tiszteletben tartásán alapul

– mondta Putyin januárban.

Az elmúlt hetekben az orosz tisztviselők élvezték, hogy Zelenszkij és Trump között konfliktus alakult ki, és az amerikai vezető látszólag Moszkvához igazodott. Február közepén az orosz állami média nem győzött ujjongani az ország visszatéréséről a nemzetközi politika asztalához, amikor amerikai és orosz tisztviselők, mindkét ország külügyminiszterének vezetésével több mint négyórás megbeszélést folytattak Szaúd-Arábiában.

Ez volt az első magas szintű, személyes találkozó az amerikai és az orosz delegáció között azóta, hogy Putyin három évvel ezelőtt elrendelte Ukrajna lerohanását. A moszkvai állami irányítású média és a Kreml tisztviselői, az orosz elnök komoly győzelmeként értékelték.

Trumpnak látnia kell, hogy Putyin a valódi probléma

November óta, amikor Trump bebiztosította újraválasztását, az ukránok amerikai tanácsadók és barátok javaslatára a játszmastratégia mellett döntöttek, hogy elkerüljék a szeszélyes Trump ellenkezését.

Az elképzelés az volt, hogy Putyinra hagyják, hogy keresztbe tegyen a folyamatnak és csalódást okozzon Trumpnak, annak ellenére, hogy féltek attól, hogy Putyin az ő kárukra használhatja ki Trump alkuvágyát.

Trumpnak magától kell arra a következtetésre jutnia, hogy Putyin nem hajlandó engedményeket tenni – nem Ukrajnának, hanem neki. Ennek egy iteratív folyamatnak kell lennie, és mindvégig Ukrajnának kell a konstruktív félnek lennie. Trumpnak és segítőinek saját maguknak kell megtapasztalniuk az oroszokat, akkor majd meglátják

– mondta a Politicónak januárban egy névtelenséget kérő, az ukránoknak dolgozó amerikai lobbista. 

Ez a stratégia kudarcot vallott, amikor Zelenszkij nem tudta türtőztetni magát, amikor J. D. Vance alelnök az Ovális Irodában beleállt. Most a stratégia újra sínen van, és Moszkvának gyorsan el kell döntenie, hogyan játssza ki Trumpot.

Valószínűtlennek tűnik, hogy az orosz tábornokok most bármilyen engedményt tennének. Lassú, de folyamatos előrenyomulást értek el keleten, a donyecki régióban, és néhány mérföldre vannak attól, hogy áttörjenek a szomszédos Dnyipropetrovszk régióba.

A hétvégén jelentős áttörést értek el a kurszki régióban, és közel kerültek ahhoz, hogy bekerítsenek mintegy 10 ezer ukrán elit katonát, akik az Oroszországban elfoglalt területeket védik. Az orosz parancsnokok a ballisztikus rakéta- és dróntámadások fokozását is tervezik az ukrán katonai hírszerzés szerint, amely nemrég azt jósolta, hogy Moszkva most már képes 500 drón egyidejű támadására.

Putyin tehát nem könnyen mondhatja azt a tábornokainak, hogy itt az ideje a tűzszünetnek. Azonban aggódnia kell Trump reakciója miatt, ha egyszerűen figyelmen kívül hagyja Washingtont, és folytatja a háborúját.

A Kommerszant című orosz lap szerdán felvetette, hogy

Hogy erre mikor kerülhet sor, az nem világos. Az orosz média jelentése szerint hamarosan Oroszországba várják, még a Trump és Putyin pénteki esetleges telefonbeszélgetése előtt, de a Kreml szóvivője, Peszkov elhárította a Witkoff közeli érkezéséről szóló híreket.

Az elmúlt években az amerikaiakkal folytatott korábbi – Szíriáról és Ukrajnáról szóló – diplomáciai tárgyalások során Putyin által tanúsított magatartás alapján valószínű, hogy a megbeszélések elhúzódását választja, különböző ellenvetések felvetésével és zavaros ellenjavaslatok sorozatával.

Putyin hangneme általában nem olyan konfrontatív, de figyelnie kell arra, mit csinál. Trumpot csak az érdekli, hogy megkösse az üzletét, és nem szereti, ha bárki megállítja őt.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin és Donald Trump 2019. június 28-án. Fotó: Kreml / Handout / Anadolu Agency / Getty Images)