Években mérhető a különbség a várható élettartamban Magyarország régiói között

2025.03.15. 06:50
Az Eurostat pénteki jelentése szerint tovább nőtt az európaiak várható átlagos élettartama, meghaladva a koronavírus-járvány előtti szintet. Az adat Észak-Magyarországon az egyik legalacsonyabb az unióban: a régióban élők nagyjából négy évvel rövidebb életet élhetnek, mint a budapestiek, miközben a születéskor várható élettartamuk hat és fél évvel marad el az uniós átlagtól.

Az előző évhez képest 0,8 évvel nőtt, ezzel 81,4 évre emelkedett az uniós tagországok állampolgárainak születéskor várható átlagos élettartama 2023-ban, az adat meghaladja a koronavírus-járvány előtti szintet – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közreadott jelentésében.

Az uniós hivatal MTI által idézett tájékoztatása szerint a születéskor várható élettartam legmagasabb értékét az elmúlt két évtized során ezt megelőzően 2019-ben érte el az EU-ban, amikor a születéskor várható élettartam 81,3 év volt, ez 3,7 évvel több, mint 2002-ben. A koronavírus-járvány kitörését követően ez a mutató 2020-ban 80,4 évre, 2021-ben pedig 80,1 évre csökkent – emlékeztettek.

A jelentésből kiderült, hogy 2023-ban a születéskor várható élettartam – az előző évhez hasonlóan – a spanyol fővároshoz, Madridhoz tartozó régióban volt a legmagasabb, 86,1 év. A madridi régiót az olaszországi Trento régiója követte (85,1 év), majd a finnországi Aland (85,1 év), majd pedig a spanyolországi Navarra tartomány és az olaszországi Bolzano környéki régió (mindkettő 85 év).

Ezzel szemben a születéskor várható élettartam legalacsonyabb számait három bulgáriai régióban (73,9 év-75,2 év), valamint az észak-magyarországi régióban és a franciaországi Mayotte tengeren túli régióban (mindkettő 74,9 év) jegyezték fel.

Az Eurostat szerint a születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon átlagosan 76,7 év volt, azaz 74,9 és 78,9 év között mozgott, régiótól függően.

A jelentés hét magyarországi régió és Budapest lakosságának születéskor várható élettartamát sorolta fel. Ez az adat a nyugat-dunántúli régióban a 2022-es 76,9-ről 77,4-re emelkedett. A Pest vármegyei régióban a 2022-es 76,7-ről szintén 77,4-re emelkedett. A dél- és a közép-dunántúli régióban a születéskor várható átlagos élettartam egyaránt 76,7 évre emelkedett 2023-ban a megelőző évben feljegyzett 75,8-ről.

A dél-alföldi régióban a 2022-es 75,5-ről 76,2-re nőtt. Az észak-alföldi régióban az előző éves 75-ről 75,7-re emelkedett. Az észak-magyarországi régióban a 2022-es 74,1-ről 74,7-re, míg Budapesten pedig az előző éves 78,1 helyett 78,8 év volt a lakosság születéskor várható élettartama.

Továbbra is jelentős a különbség a nők és férfiak között

Az EU-ban a nők születéskor várható átlagos élettartama 2023-ban – az előző évi 83,3 évről – 84 évre emelkedett, ami a koronavírus-járvány előtti, 2019-es év adataival megegyező érték. A férfiak esetében ez az adat – az előző évi 77,9 évhez képest – 78,7 év volt 2023-ban, ami a 2019-es évhez képest 0,2 éves emelkedést jelent.

Amíg 2023-ban az uniós tagállamokban született nők születéskor várható élettartama 5,3 évvel volt magasabb, mint a férfiaké, az országok között eltérések voltak.

A sort Lettország vezeti, ahol a nők várhatóan 10,1 évvel élnek tovább, mint a férfiak. Ezt Litvánia követi, ahol ez a különbség 9 év, majd Észtország, ahol 8,8 év. A legkisebb különbség Hollandiában (3 év), majd Svédországban és Luxemburgban (3,3 év) volt.

Magyarországon a nők születéskor várható élettartama a 2022-ben feljegyezett 79,3 évről 79,9 évre emelkedett, a férfiaké a 2022-es 72,6 évről pedig 73,4 évre – derült ki az Eurostat jelentéséből.