Ukrajna most azért küzd, hogy találjon még sorozható katonákat

Olekszandr Szikalcsuk számára ez egy rutinfeladat volt, távol a frontvonaltól. A 39 éves sorozótiszt éppen egy csoport sorkatonát kísért, amikor  Poltava megyében egy vadászpuskás férfi lépett ki a sötétből, és Szikalcsuk fegyvereit kérte. A katona ezt megtagadta, mire a férfi agyonlőtte. A gyilkos az egyik sorkatonával menekült el, akit látszólag ismert. Ez az incidens volt az első a február első hetében a sorozótisztek ellen elkövetett sokkoló támadások sorában. Az ukrán biztonsági szolgálatok orosz beszivárgókat okoltak az eseményekért. A katonák azonban azt gyanítják, hogy a poltavai támadás belföldi szervezés volt – írja a The Economist. 

Jó lenne Oroszországot hibáztatni. De lehet, hogy itt valami sokkal rosszabbról van szó

– mondta Roman Istomin, a megölt katona egyik kollégája. 

Az ukrán sorozási rendszer elleni támadások aligha jöhetnének rosszabbkor. Bár az elmúlt hetekben lelassult a mozgás a keleti frontvonalakon, mivel az orosz erők átcsoportosítanak egy esetleges újabb előrenyomulás előtt, a harcok továbbra is véresek. A potenciális újoncok ezt látják, és sokan inkább elbújnak vagy elmenekülnek. Ezért az ukrán sorozótisztek a kényszerítés fokozásával reagáltak. Túlkapásaikat filmre vették, és az orosz közösségimédia-hálózatok vidáman terjesztik.

Elrontottuk a mozgósítást. Tíz orosz jut egy ukránra

– mondja „Artem”, a 46. dandár egyik tisztje, aki szerint a politikai kényszerek a katonai szükségletek útjába álltak. Egységét január elején kiszorították a kelet-ukrajnai Kurahove erődből, amikor elfogytak az emberei.

Oroszország sokkal gyorsabban pótolja veszteségeit

Oroszország létszámfölénye nem látszik azonnal az összesített számokból. Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij szerint országuk hadserege 880 ezer fős. Oroszország Ukrajnában és környékén lévő erői 720 ezer főre tehetőek, beleértve a tartalékosokat és a területvédelmi erőket is. Ez észszerű aránynak tűnik, tekintve, hogy Ukrajna nagyrészt a saját területét védi.

A nyers összehasonlítás azonban félrevezető. Ahol számít – a frontvonalon, a lövészárkokban –, ott Oroszország sokkal gyorsabban pótolja veszteségeit, mint Ukrajna. Olyan módon képes előreküldeni az embereket – gyakran úgy, hogy a saját orosz fegyverek irányulnak rájuk „ösztönzőleg” –, ahogy Ukrajna nem. Oroszország 2024-ben 430 ezer embert vonultatott be anélkül, hogy általános mozgósításba kezdett volna. Még a megdöbbentő veszteségek után is mintegy 140 ezerrel nőtt a létszám, és a tervek szerint idén is körülbelül ugyanennyivel fog növekedni. Oroszország ukrajnai haderő-csoportosítását a szélesebb, hivatalosan 1,5 milliós hadseregének más elemei is támogatják.

Garantálom, hogy legalább 1 millió orosz katona vesz részt az ellenünk folyó háborúban

– mondta el egy magas rangú ukrán tisztviselő.

A lemaradás megszüntetése érdekében Ukrajna nehéz döntések előtt áll. Az egyik lehetőség az lenne, ha a mozgósítási korhatárt 25-ről 18 évre csökkentenék. Az ötlet nagyon népszerűtlen lenne az országban, és az összes parancsnoknak sem tetszik. Artem, a 46-osoktól, a kétkedők közé tartozik.

Sok apa éppen azért harcol, hogy a fiainak ne kelljen

– mondja. A nyugati tanácsadók azonban, úgy tűnik, hogy megrögzötten ragaszkodnak hozzá, azzal érvelve, hogy ez biztosítaná a harci erő leggyorsabb növelését.

Választani kell a gazdaság és a hadsereg között?

Még Zelenszkij tisztviselői is elismerik, hogy Ukrajnának ki kell bővítenie a mozgósítást, ha harcban akar maradni. Hivatalosan a kormány a háborús erőfeszítéseket minden mással szemben előnyben részesíti. Nem hivatalosan azonban egy bonyolultabb egyensúlyt tart fenn: a front szükségleteinek és a nyomás alatt álló gazdaság szükségleteinek összeegyeztetését. Jelenleg a kormány valamivel kevesebb mint 1 millió „kritikus” munkást véd a behívástól. Az olyan tényezőket, mint az adóbevételek, figyelembe vevő politika ellentmondásait azonban jól mutatja, hogy az egyik ismert parfümáruházlánc néhány dolgozója védelmet élvez, de sok dróngyártó nem.

Zelenszkij megpróbálja mindkét célt elérni. De lehet, hogy a gazdaságot kéne kockáztatnia, ha egyáltalán országot akar

– érvel egy európai tisztviselő. 

Trump mellett csak a bizonytalanság biztos

A nyugati szövetségesek nyomására Zelenszkij már be is jelentette saját programját az önkéntes toborzás fellendítésére, kezdve a 18–24 évesekkel. A program bizonyos szempontból az oroszt  tükrözi: nagy összegű jelentkezési bónuszok, versenyképes fizetés és a lehetőség, hogy egy év után távozhassanak. Zelenszkij tanácsadója ragaszkodik ahhoz, hogy a hasonlóság itt véget is ér. Azt mondja, a fiatal újoncok nem „ágyútöltelékek” lesznek, hanem a legmagasabb színvonalú kiképzésben részesülnek a fél tucat ukrán elitbrigád egyikében.

Egy másik tisztviselő szerint a cél legalább 4000 fiatal újonc havonta. Andrij Zagorodnyuk, volt védelmi miniszter szerint a létszám önmagában nem tudja megállítani a lassú orosz előrenyomulást. Ukrajnának a harcmodorát is meg kell változtatnia, hogy hadműveletei hatékonyabbak legyenek, mélyebben csapjanak le az oroszokra, és kevesebb embert igényeljenek.

Nem győzhetünk, ha továbbra is Oroszország játékát játsszuk

– fogalmaz.

Talán a káosz és az ultimátumok közepette észszerű feltételekkel tűzszünetet fog elérni. Ha a háború valóban folytatódik, és Oroszország folytatja a toborzást, ahogy eddig is tette, akkor az ukrán mozgósításnak még keményebbé kell válnia.

A szigorítások folytatódni fognak, mert senki nem állt elő jobb megoldással

 – mondja az ukrán tisztviselő.

Ez a kilátás azonban azzal a kockázattal jár, hogy előjönnek a megosztottságok az amúgy is kimerült nemzetben, és ez még több erőszakot fog szítani. 

(Borítókép: Ukrán katona a lövészárokban 2024. december 6-án. Fotó: Nikoletta Stoyanova / Getty Images)