Donald Trump pusztító katonai akciója után most Iránon és a húszi lázadókon a világ szeme

Ahogyan arról beszámoltunk, március 15-én Donald Trump amerikai elnök katonai beavatkozást rendelt el a Vörös-tengeren aktív húszi lázadók ellen, miután a hónapokon át tartó támadások veszélyeztették a nemzetközi hajózási útvonalakat. Az amerikai elnök nyilatkozatában élesen bírálta elődje, Joe Biden politikáját, és figyelmeztette mind a húszikat, mind támogatójukat, Iránt, hogy az Egyesült Államok „elsöprő erővel” fog fellépni a térségben a hajózási szabadság biztosítása érdekében.

Kiemelte, hogy több mint egy éve nem tudott amerikai kereskedelmi hajó biztonságosan áthaladni a Szuezi-csatornán, a Vörös-tengeren vagy az Ádeni-öbölben. Az utolsó amerikai hadihajót, amely négy hónappal ezelőtt áthaladt a Vörös-tengeren, több mint tucatszor támadták meg – írta. Az elnök kiemelte, hogy mindaddig támadni fog a térségben, amíg el nem éri célját, vagyis a nemzetközi kereskedelem és hajózás szabadságát helyre nem állítja. 

A ti időtök lejárt, és a támadásaitoknak meg kell szűnniük mától. Ha nem így lesz, olyan pokol száll rátok, amilyet még soha nem láttatok!

– írta közösségi oldalán. Hozzátette Iránnak szánva, hogy amennyiben nem fejezik be a húszik támogatását, „teljes mértékben felelősségre vonja őket, és nem lesz kedves”.

Megindultak a támadások

A húszik pár nappal ezelőtt bejelentették, hogy válaszul Izrael gázai blokádjára, újra támadják a Jemen előtti vizeken közlekedő izraeli hajókat, bár azóta nem érkezett jelentés húszi támadásról. Érkezett viszont hír szombat este a lázadókat ért csapásokról, ugyanis a beszámolók szerint az Egyesült Államok a húszik legfelsőbb tanácsának székhelyét, fegyverraktárait és parancsnoki központjait támadta Szanaában. 

A szanaai lakosok szerint legalább négy légicsapás érte a térségben található Eastern Geraf negyedet, beszámolók alapján „megrémítve a környéken élő nőket és gyerekeket”. „A robbanások nagyon erősek voltak” – fogalmazott egy helyi lakos, hozzátéve, hogy a támadás „olyan volt, mint egy földrengés”.

„Ez az agresszió nem marad válasz nélkül, és jemeni fegyveres erőink készen állnak arra, hogy az eszkalációra további eszkalációval válaszoljanak” – közölték, hozzátéve, hogy a Jemen elleni amerikai támadások nem fogják eltántorítani őket attól, hogy „folytassák Palesztina támogatását”. Felelősnek az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot tették meg, akik támogatást nyújtottak a csapásokhoz. 

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter elítélte a húszik elleni támadásokat, és felszólított a jemeni nép gyilkolásának leállítására. A Hamász terrorszervezet szintén elítélte a csapásokat, a nemzetközi jog durva megsértésének és Jemen szuverenitása és stabilitása elleni támadásnak tartják a csapásokat. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter figyelmeztette Iránt, Marco Rubio külügyminiszter pedig hangsúlyozta, hogy „a húszik folyamatos támadásait az amerikai katonai és kereskedelmi hajók ellen a Vörös-tengeren nem tűrjük”.

„Nem bemenni nehéz”

Kérdésünkre Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense elmondta, hogy ilyen légicsapásokat már a Biden-kormányzat is alkalmazott a lázadók ellen, nagyjából most is hasonlóról lehet szó. „Az igazi eszkaláció az lenne, ha az Egyesült Államok szárazföldi műveleteket indítana, de azt nem gondolnám” – vélekedett. Azt el tudja képzelni, hogy különleges műveleti egységeket – vagyis kommandósokat – beküldenek pár fegyverraktár megsemmisítésére vagy pár beazonosított vezető likvidálására, de „nagyobb méretű szárazföldi beavatkozás több tízezer katonát jelentene, és nem gondolnám, hogy ezt az Egyesült Államok meglépi” – fogalmazott.

Az iraki és afganisztáni tapasztalatok alapján nem bemenni nehéz, hanem utána egy olyan állapotot létrehozni, hogy ki lehessen vonulni anélkül, hogy összeomlana ott minden

– világított rá a szakember.

A terep is nagyon nehéz, hegyes, völgyes, sivatagos, a települések többemeletes vályogházakból állnak, tehát ezek elfoglalása is iszonyatos veszteséggel járna, „főleg a polgári lakosságnak”.

Kaiser Ferenc szerint ez csak egy jelzés volt, hiszen a milliárddolláros veszteség, a két-három hetes kerülőutak a kereskedelmi hajók számára, az elfogyasztott extra üzemanyag, a legénység extrabére olyan többletköltséget jelent, hogy muszáj valami tenni a térség hajózhatósága érdekében. „Ez egy hatalmas versenyhátrány, nem véletlen, hogy a húszik az orosz vagy kínai hajókat nem bántják.”

A szakember véleménye szerint inkább Iránra szeretne nyomást gyakorolni az Egyesült Államok – „hiszen nyílt titok, hogy ők támogatják a húszikat” –, és Maszúd Peszeskján új elnök szeretne megegyezni a nyugati országokkal is. Izraellel kevésbé, viszont szerinte anélkül nem lehetne Amerikával egyezséget kötni, hiszen mind a Biden-adminisztráció, de főleg Trump teljes mellszélességgel áll Izrael mögött. Trump pedig egyértelműen egyezséget szeretne kötni Iránnal, hogy kevésbé támogassa a proxijait, és csökkenjenek a kereskedelmi hajók elleni támadások.

Vallási radikálisok

Kasier Ferenc arról is beszélt, hogy a húszik nemigen rendelkeznek olyan fegyverzettel, amivel egy amerikai hadihajó ellen válaszcsapásokat tudnának mérni. Az Irántól kapott eszközeikkel Izraelt is lőtték többször, de az izraeli légvédelem ezeket könnyedén hatástalanította, sőt volt, hogy a britek már a Vörös-tenger felett leszedték ezeket az eszközöket. 

Felmerülhet egy Izrael elleni csapás, a térségben áthajózó hajókat támadhatják, de az amerikai hajókra is csapást mérhetnek, de azoknak olyan védelmi rendszereik vannak, hogy iráni fegyverekkel nem tudják őket elérni. Az oroszoknak vagy a kínaiaknak vannak olyan hiperszonikus rakétáik, amikkel esélyük lehetne

– fogalmazott a szakértő. A húszik fegyverei generációkkal korszerűtlenebbek, tehát ezeket az Egyesült Államok légvédelmi rendszerei, gépágyúi pillanatok alatt le fogják szedni. Kaiser Ferenc csak szimbolikus válaszcsapásokra számít, az, hogy amerikai hadihajót megrongáljanak vagy elsüllyesszenek, teljesen kizárt. Inkább a kereskedelmi hajók további támadása lehet a forgatókönyv, hiszen azok sikerérzetet generálnak, és sokkal látványosabbak a húszik számára.

Mivel „alapvetően vallási radikálisokról van szó”, ezért nem tartja kizártnak a terrorcselekményeket, öngyilkos merényleteket, amiket eddig nem tettek meg. „Van annyi szimpatizánsa a mozgalomnak, hogy ezt meg tudják lépni, de szerintem ez a fokú eszkaláció csak akkor várható, ha az amerikai csapatok partra szállnának Jemenben” – mondta. Véleménye szerint ez nem opció jelenleg az Egyesült Államok számára, főleg, hogy Trump máig hangoztatja, hogy az első négy éve alatt nem indított háborút, nagy valószínűséggel nem most fogja elkezdeni.

„Irán jól látja az erőviszonyokat”

A szakértő szerint nehéz megmondani, hogy van-e esélye egy nyílt iráni–amerikai konfliktusnak, nagyon sok függ attól, ki hogy reagál a mostani szituációra. Véleménye szerint „Irán eddig mindig nagyon vigyázott, hogy nyíltan ne eszkaláljon”, Izraelnek is csak jelképes csapásokat küldött, amelyek nem igazán okoztak kárt, viszont az izraeli válaszcsapásokból egyértelmű volt, hogy Izrael sokkal nagyobb csapásokra is képes lenne. Ráadásul ott áll mögötte az Egyesült Államok, akik még náluk is sokkal nagyobb arzenállal rendelkeznek.

Szerintem Irán nem akar eszkalálni

– jelentette ki végül Kaiser Ferenc. Emellett elmondta, hogy valószínűleg Trump sem szeretne eszkalációt, „de valamit tennie kellett ezekkel a nemzetközi hajóforgalmat ért támadásokkal”. 

Mindemellett Trump jelezni szerette volna az arab világ országainak, hogy

„Ahhoz nem elegendőek az ott lévő erők, ahhoz több hónapos felvonulásra lenne szükség, százezerszámra kellene katonákat bevinni, az egész térséget lángra lobbanthatnák” – véli a szakértő. Ráadásul Irán mögött ott van Oroszország és Kína is, amiből egy „nagyobb globális összefeszülés lehetne”, Trump pedig inkább lezárni szeretné a konfliktusokat, nem eszkalálni.

Ráadásul Irán tisztában van az Egyesült Államok erejével, hiszen az iraki példát véve (ahol Irán vereséget szenvedett Iraktól a 80-as évek végén) Amerika 1991-ben és 2003-ban is másfél-másfél hónap alatt rommá verte Irakot. „Az irániak ugyan vallási fanatikusok, de nagyon jól látják az erőviszonyokat, ezért építették ki ezt a terrorcsoportok alkotta hálózatot, hogy azokon keresztül támadják a zsidó államot és az amerikai érdekeltségeket” – összegezte Kaiser Ferenc.

Véleménye szerint ezt a hálózatot meg is gyengítették az elmúlt év eseményei, hiszen „a Hezbollah romokban, a Hamász szinte megsemmisült – bár teljesen sosem fog –, így a húszik most a legintaktabb Irán-barát csoport. Nyilván Washington most őket igyekszik meggyengíteni, hogy le tudjanak ülni tárgyalni” – véli. 

(Borítókép: Egy jemeni férfi egy rakétadarabot tart az amerikai csapás helyszínén Szaada, Jemenben 2025. március 16-án. Fotó: Naif Rahma / Reuters)