Kezdődik Orbán Viktor meccse Brüsszelben: fegyverkezést és 2030-as ukrán EU-tagságot várnak az uniós vezetők

A holland miniszterelnök, Dick Schoof arról beszélt, hogy kormánya nem ellenzi az európai újrafelfegyverkezés tervét, viszont figyelmeztet az ész nélküli eladósodás veszélyeire, és ebből a meggondolásból ellenzik az eurókötvény-kibocsátást. Beszélt arról is, hogy Ukrajna fegyverellátását részben úgy is meg lehetne oldani, hogy ukrán területen fektetnek be új fegyvergyárakba, amelyek az ukrán hadseregnek termelnének közvetlenül.

Evika Silina lett kormányfő elmondta, hogy mindenképpen Ukrajna lesz a megbeszélések középpontjában. Ezzel együtt nagyon várja, hogy Ursula von der Leyen részletesen ismertesse az előző nap megjelent fehér könyvet, amely az uniós védelmi költésekkel kapcsolatos. Európának szüksége van mielőbb megerősíteni védelmi képességeit.

A dán miniszterelnököt alig akarta elengedni a sajtó. Mette Frederiksent azért is faggatták, mert előző nap a Politicónak adott interjújában a szocialista kormányfő, aki nem nagy barátja a Trump-adminisztrációnak, mégis igazat adott J. D. Vance alelnöknek. Frederiksen úgy vélte, Vance jól beszélt, amikor a januári müncheni biztonsági konferencián azt mondta, hogy Európára már veszélyt jelent a jelenlegi mértékű tömeges bevándorlás, és ezt valamilyen formában korlátozni kellene.

Kiriakosz Micotakisz görög kormányfő szintén jónak nevezte Von der Leyen elképzeléseit a védelmi kiadások drasztikus emeléséről, mert végre ezzel együtt elkezdtek beszélni a fiskális lazításról, ami nélkül nem lehetne felvállalni egy ilyen horderejű hitelt.

Litvánia lehet a következő orosz célpont?

Gitanas Nauséda litván elnök rögtön azzal nyitott az újságíróknak, hogy most pontosan ott vagyunk, mint 87 évvel ezelőtt, a II. világháborút megelőzően, amikor is azt kellett eldönteni, hogy engednek-e az akkori agresszornak Európára törni. Most is hasonló a helyzet, meg kell gyengíteni a támadó expanzionista képességeit. A litvánok számára nem kérdés Ukrajna hosszú távú támogatása, ellátása a szükséges fegyverekkel, és az államfő megismételte:

Ukrajna uniós csatlakozásának dátuma legyen 2030. január 1.

Amíg Ukrajna küzdelmével időt nyer nekünk és Európának, addig kell roppant gyorsan felfegyverkeznünk, mert nincs kétségünk afelől, hogy az orosz agresszió következő célpontja mi leszünk – tette hozzá Nauséda.

Petteri Orpo finn kormányfő arról beszélt, hogy előző nap Helsinkiben látta vendégül Zelenszkij elnököt. Tárgyalásaikat követően meggyőződése, hogy támogatni kell Kijev 2030-cal kezdődő uniós tagságát, azzal együtt, hogy még sok mindent finomhangolni kell az országon belül a csatlakozásig.

Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is megerősítette, hogy ma zömében Ukrajnára fókuszálnak, videóhívás keretében fogják meghallgatni Zelenszkij elnököt az előző napi telefonbeszélgetéséről Donald Trumppal. Biztatónak tűnik, hogy az amerikaiak jelezték, további légvédelmi rendszereket adnának át Ukrajnának.

Szó lesz Európa védelméről, valamint a versenyképességről is – erősítette meg Kaja Kallas. Kérdésre válaszolva elmondta, szeretné, ha a tagállamok támogatnák javaslatát, amely 5 milliárd eurót különítene el Ukrajnának kizárólag lőszervásárlásra.

Ebből egyébként kétmillió nagy kaliberű lőszert szerezhetne be Kijev.

Az utolsó vezetők között érkezett Olaf Scholz német kancellár csak nagyon lakonikusan, de felmondta a napirendet az újságíróknak, majd a kérdezés lehetősége nélkül besietett a tanácskozás helyszínére.

Pedro Sanchez kissé felháborodott, amikor a kontinens újrafelfegyverzéséről faggatták. A spanyol kormányfő úgy vélte, az Európai Unió egy politikai projekt, amely már önmagában is egy soft power. Bár elismerte, hogy manapság a legfontosabb, amivel meg kell birkózni uniós szinten, az egy hard power jelentette fenyegetés. A biztonság kapcsán felelevenítette a korábban mondottakat, amelyek szerint az Ibériai-félsziget államait egészen más dolgok – tengeri menekülthullám, terrorizmus – fenyegetik, mint az unió keleti részében lévő tagállamokat.

Kristen Michal észt kormányfő elmondta, kabinetje néhány napja elfogadta, hogy Észtország idén költségvetésének már 5 százalékát fogja védelmi kiadásokra fordítani. A versenyképességi téma kapcsán megerősítette, hogy szintén támogatják a fiskális lazítást, hogy ha szükséges, akkor többet tudjanak költeni.

Végül az Európai Parlament elnöke állt meg a sajtó képviselőinek egy rövid időre. Roberta Metsola nem kertelt. Egy friss felmérésre hivatkozva azt mondta, az európaiak 70 százaléka véli úgy, hogy a kontinenst csak az európaiak tudják megvédeni.

Ennek első lépése az az üzenet, hogy megismételjük, továbbra is kiállunk a harcoló Ukrajna mellett. Ehhez meg kell erősíteni a gazdaságunkat – tette hozzá az EP elnöke. Mindemellett pedig egyszerűsíteni kell a túlbürokratizált szervezet működését, hogy minden uniós polgár lássa és tudja, hogy mire is költjük a pénzt az unióban.

A brüsszelivel párhuzamos tanácskozás folyik Londonban

A brit fővárosba azoknak az országoknak a védelmi minisztereit hívták meg, amelyek már korábban is jelezték, hogy készek egy, a harcokat lezáró tűzszünet biztosítására. A brit kormányfő néhány hete hirdette meg az Elkötelezettek Koalícióját. Ez azokat az országokat jelenti, amelyek hajlandók biztonsági garanciákat adni egy esetleges orosz–ukrán tűzszünet esetén.

Keir Starmer brit kormányfő elmondása szerint a kezdeményezésben mintegy 30 állam venne részt így vagy úgy, és ezek jelentős része kész akár csapatokat is küldeni békefenntartó feladatokkal – amint azt korábban igen határozottan jelezte Franciaország és az Egyesült Királyság.

Starmer szerint a védelmi minisztereket azért hívták egyeztetésre, mert az eddigi tervezést követően a dolgok már az operatív szakaszba léptek. A brit kormányfő a hétvégén arról is beszélt, hogy a tanácskozással helyére kerül egy jelentős és átfogó terv, amely azonnal életbe léphet, ha meglesz a béke, és hosszabb távon garantálja Ukrajna biztonságát – írta a Deutsche Welle.

(Borítókép: Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök, António Costa, az Európai Tanács elnöke, Luis Montenegro portugál miniszterelnök és Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője részt vesz az Európai Unió csúcstalálkozóján Brüsszelben, Belgiumban 2025. március 20-án. Fotó: Stephanie Lecocq / Reuters)