Ez lehet az utolsó békés nyarunk – véli a német hadtörténész

Sönke Nietzel, a potsdami egyetem professzora, hadtörténésze a Bildnek adott interjújában arról beszélt, hogy a 2025-ös lehet a németek utolsó „békés nyara”, hogy ősszel Oroszország esetlegesen megtámadhatja Litvániát, az Egyesült Államok teljesen magára hagyhatja Európát – erről itt írtunk bővebben –, Németország pedig egyáltalán nincs felkészülve egy ilyen borús forgatókönyvre. 

A történész arról beszélt, hogy Trump és Putyin egyezkedésének következtében a világ jelenlegi biztonsági helyzete változóban van, és nagy valószínűséggel Oroszország addig nem támadja meg a balti államokat, amíg Ukrajnában is harcolnia kell, de utána bármi megtörténhet. A kérdés az, hogy a NATO, Donald Trump és Európa hogy reagál, és főleg az, hogy milyen módon születik meg a béke Ukrajnában – már ha megszületik egyáltalán.

Véleménye szerint a német hadsereget (a Bundeswehrt) alapjaiban kell megreformálni, és nemcsak a fegyverkezésben kell másképp kezelni a dolgokat, de a „közlekedési miniszternek, a munkaügyi miniszternek és az építési miniszternek, de még a kancellárnak is” teljesen másképp kell állnia a fegyverkezéshez, ezt kormányszinten kell megoldani, nem csak hadügyi szinten. „Sokkal gyorsabbnak kell lennünk. Ha ilyen ütemben folytatjuk az építkezést, további 40 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a laktanyákat felújítsák, kibővítsék, és újra emberi állapotba kerüljenek” – mondta.

Az igazi Achilles-sarok a lőszer hiánya. Volt elég üzemanyag, volt elég katona, és voltak mozgósítási tervek, de a lőszer mindig kevés volt

– emlékezett vissza a hidegháborúra. Kifejtette, hogy drónokban is el vannak maradva, mind számukat, mind fejlettségüket tekintve. Kifejtette továbbá, hogy mind a hírszerzés, mind az elektronikus hadviselés problémássá válna, ha az Egyesült Államok „eltávolodna”, ráadásul a légvédelem is édeskevés. „Hogyan védekezzek a rakéták, helikopterek, repülőgépek ellen?” – tette fel a kérdést. 

Ukrajna kérdése

Az ukrán segítségről elmondta, hogy jó is volt, meg nem is. 2022 óta teljesen megváltozott a fegyverek és lőszerek termelése, amiből nagyon sok került Ukrajnába, de azért maradt Németországban is. Elmondása szerint világos: túl keveset tettünk, és túl kiszámíthatatlanul. „A 100 milliárdos speciális alap mögött a fő logika az volt, hogy a lehető leggyorsabban elérjék a kétszázalékos hitelcélt” – mondta, de ezt elhibázott politikának tartja.

Hiányzott a logika: Mit ígértünk valójában a NATO-nak? Megígértük, hogy 2025-re lesz egy hadosztály, egy nehézhadosztály, amely működőképes lesz Litvániában is. Most van a 10. páncéloshadosztályunk, de nem működik

– fejtette ki. Véleménye szerint itt dől majd el, hogy Friedrich Merzből jó kancellár válik-e: „hogy a vasárnapi beszédeken túl mit valósít meg”. Merthogy azon az állásponton van, hogy Olaf Scholz nem volt jó kancellár. „Olaf Scholz komoly károkat okozott ennek az országnak, amikor tavaly elutasította Boris Pistorius azon javaslatait, hogy a svédországihoz hasonló szelektív hadköteles rendszert vezessenek be” – állítja, mivel ezzel egy évet és 30-40 ezer, kiképzésre alkalmas katonát veszített Németország.

Véleménye szerint minimum 20 évbe telik, amíg egy ütőképes hadsereget felállít Németország, az pedig 2014-től – a Krím annektálásától – számítva csak a 2030-as évek közepére lesz kész. Hozzátette, hogy eddig Európa azért nem tett „nagyjából semmit”, mert Amerika mindig ott volt, és elintézte a dolgokat – felemlegette Koszovót, Irakot és Afganisztánt –, viszont jelenleg már egyáltalán nem biztos, hogy az Egyesült Államok a következő konfliktusnál is ott lesz. 

Belpolitikai öngyilkosság

A NATO ugyanis annak a küszöbén áll, hogy az Egyesült Államok kilépjen belőle, azután pedig az sem biztos, hogy megmarad a szövetség. „Bár Kanada benne maradna, és Londonból, Párizsból és Berlinből is egészen biztató jelek érkeznek” – tette hozzá.

Véleménye szerint a London, Párizs, Berlin, Varsó, Róma tengely lesz kulcsfontosságú Európa számára, ha esetleg Donald Trump tényleg kilépteti Amerikát a NATO-ból, de nem biztos, hogy érdemes Párizs atomernyője mögé bújni, mert „ki tudja, mi lesz, ha Le Pen lesz 2027-ben”.

Viszont szerinte még így is a francia atomfegyverek sorának taktikai nukleáris fegyverekkel való kibővítése a legreálisabb forgatókönyv, hiszen Németország már kétszer is lemondott az atomfegyverkezésről – legutóbb 1990-ben.

Ha a Merz-kormány elkezdene német nukleáris fegyverkezésről beszélni, az belpolitikai öngyilkosság lenne

– mondta a professzor.