Nyilvánosak a Kennedy-gyilkosság eddig szigorúan titkos aktái. Ezt tudtuk meg belőlük

A kormányzat tisztviselői január óta dolgoztak az iratok kiadásán, amikor Trump elnök aláírta az erről szóló végrehajtási rendeletet. A folyamat azonban hétfő délután még mindig tartott, amikor Trump a John F. Kennedy Előadóművészeti Központban tett látogatásán közölte, hogy az iratokat másnapra a nagyközönség rendelkezésre bocsátják – írta meg a The New York Times. 

A John F. Kennedy elnök meggyilkolásáról szóló mintegy 64 ezer dokumentum keddi nyilvánosságra hozatala versenyfutást indított el, mivel újságírók, történészek és amatőr nyomozók pásztázták az oldalakat annak reményében, hogy találnak valamit, bármit, ami fontosnak tekinthető.

Ehelyett a nagy leleplezés az volt, hogy nem is nagyon volt leleplezés. De azért pár tanulságot le lehet szűrni az iratokból.

Az évtizedes titkolózás a CIA módszereit védte, nem pedig egy második fegyverest

Évek óta, ahogy a kormány lassan feloldotta a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos dokumentumok titkosítását és közzétételét, az összeesküvés-elméletek hívei és néhány történész azt feltételezte, hogy bármi, amit még mindig visszatartanak, annak elsöprő bizonyítéknak kell lennie. Még Kennedy unokaöccse, ifjabb Robert F. Kennedy, aki jelenleg a nemzet legfőbb egészségügyi tisztviselője, is régóta követelte a nagybátyja halálával kapcsolatos összes dokumentum közzétételét.

De azzal, hogy a Nemzeti Levéltár most közel 64 ezer oldalt hozott nyilvánosságra, köztük olyanokat is, amelyeket korábban nevek és információk kitakarásával publikáltak, kezd világossá válni, hogy a több évtizedes titkolózás mögött valami más állhatott: az amerikai hírszerzési műveletek forrásainak és esetenként gyomorforgató módszereinek védelme – írja összefoglalójában a BBC. 

Ahelyett, hogy felfednék azt, amiről ifjabb Robert F. Kennedy egyszer azt állította, hogy „elsöprő bizonyíték” arra, hogy a CIA-nak köze volt a Kennedy-gyilkossághoz, az akták tele vannak részletekkel a hírszerzés ügynökeiről és informátorairól, titkos akciókról és költségvetési tételekről. A titkok, úgy tűnik, az apró részletekben voltak, nem pedig a nagy újdonságokban.

Az iratok közzététele kevés újat hozott, de rengeteg járulékos kárt okozott

Bár a dokumentumok kevés olyat mutattak, ami megkérdőjelezné a Robert F. Kennedy és Martin Luther King meggyilkolásával kapcsolatos ismert tényeket, ez talán még nem jelenti a titkosítás feloldásának végét.

Az Igazságügyi Minisztérium szerdán kezdeményezte az FBI Kinget érintő megfigyelési feljegyzéseinek nyilvánosságra hozatalát, azoknak a tiltakozása ellenére, akik attól tartanak, hogy a polgárjogi vezető magánéletéről szóló felfedezéseket a hagyatéka bemocskolására használják fel.

Másokat is közvetlenül érint majd a dokumentum közzététele: az újonnan nyilvánosságra hozott akták között olyan számviteli nyilvántartások is szerepelnek, amelyek több tucat kongresszusi alkalmazott társadalombiztosítási számát tartalmazzák az 1970-es évek végéről. Néhányan közülük még élnek, köztük a 80 éves Judy K. Barga.

Elmondta, meglepődött, amikor megtudta, hogy a személyes adatai bekerültek az aktákba, és nem tudja, hogyan orvosolhatná a helyzetet.

Az emberek személyes adatait nem szabadna nyilvánosságra hozni

– mondta.

Tudni kell a sorok között olvasni

A dokumentumok legújabb tárháza talán nem hozta lázba az általános olvasót, és a rendezetlen kiadás nem tette egyszerűvé az aktákban való navigálást. A történészek és tudósok számára azonban a sorok között olvasva néhány gyöngyszemet lehetett felfedezni.

Egy 1975-ös, 693 oldalas titkos CIA jelentés összefoglalója például olyan eseteket érint, amikor az ügynökség „túlléphette a hatáskörét”. De voltak benne utalások CIA vezetőkről, tengerentúli betörésekről, illegális megfigyelésekről és különböző „rendkívül érzékeny” műveletekről is. „Ez az ügynökség »rossz cselekedeteinek« katalógusa” – mondta David J. Garrow, a hírszerzési aktákban nagy tapasztalattal rendelkező történész.

Kennedy tanácsadója aggódott a CIA túlhatalma miatt

John F. Kennedy elnök egyik tanácsadója aggódott amiatt, hogy a külföldi nagykövetségeken állomásozó CIA-tisztek aláássák a külügyminisztérium tekintélyét – derül ki egy 1961-es, az elnöknek címzett feljegyzés nemrég szerkesztett részéből.

A 15 oldalas feljegyzés nagy része, aminek címe „A CIA átszervezése”, már korábban is nyilvános volt. A dokumentumot Arthur Schlesinger Jr., az elnök különleges asszisztense készítette nem sokkal a sikertelen Disznó-öbölbeli invázió után, és aggodalmakat fogalmazott meg a kémügynökség autonómiájával és hatalmával kapcsolatban, mondván, hogy az „sok tekintetben egy állam az államban”.

Összességében ezek a legfontosabb megállapítások:

1. Többet tudhattunk meg Oswaldról, de semmi igazán lényegeset

A dokumentumok további fényt derítenek arra, hogy a CIA erőteljesen megfigyelte Oswaldot – mondta Jefferson Morley, a Washington Post egykori riportere, a JFK Facts blog szerkesztője.

A CIA már jóval a merénylet előtt is komolyan érdeklődött utána, ám ennek mértéke csak az elmúlt években vált világossá

– mondta Morley.

Az új dokumentumok közül sok már korábban is nyilvános volt, de most teljesebb változatok állnak rendelkezésre. Bár a szakemberek még mindig böngészik,  de eddig nem kerültek elő világrengető történetek.

Szakértők egyébként az átláthatóság felé tett fontos lépésként értékelték a nyilvánosságra hozatalt. Korábban több ezer dokumentumot tettek hozzáférhetővé, de részben szerkesztve. Másokat nemzetbiztonsági okokra hivatkozva visszatartottak.

Philip Shenon, aki 2013-ban könyvet írt a merényletről, az Associated Pressnek elmondta, a korábban nyilvánosságra hozott dokumentumok leírják, hogy Oswald 1963 szeptemberében, hónapokkal a merénylet előtt, Mexikóvárosba utazott.

Az AP szerint a CIA akkoriban megfigyelte őt.

Okunk van feltételezni, hogy nyíltan beszélt Kennedy megöléséről Mexikóvárosban, és hogy az emberek hallották, amint ezt mondta.

Egy korábban nyilvánosságra hozott, 1975 áprilisi feljegyzésben a CIA lekicsinyelte, hogy mit tudott Oswald mexikóvárosi útjáról – írta az AP. Az ügynökség három telefonbeszélgetést rögzített Oswald és a szovjet nagykövetség egyik őre között, de Oswald csak az egyikben azonosította magát.

2. Feltárt hírszerzési módszerek

A dokumentumok egy része rávilágít Kennedy és a CIA kapcsolatára, a hírszerzési technikákra, valamint betekintést nyújt a hidegháborús műveletekbe.

A CIA-t és annak a külpolitika alakításában játszott szerepét kritizáló feljegyzésből kiderül, hogy az ügynökség nagymértékben jelen volt az amerikai nagykövetségeken, még olyan szövetséges országokban is, mint Franciaország. Bár a feljegyzésnek nincs közvetlen köze a merénylethez, mégis részletezi az elnök és a hírszerző ügynökségek közötti zűrös viszonyt.

A CIA hagyományosan ellenzi az operatív vagy költségvetési információk kiadását

– mondta David Barrett, a Villanova Egyetem professzora, a CIA szakértője.

Az egyik új dokumentum például részletesen ismerteti a fluoroszkópos szkennelés használatát, vagyis azt, hogy röntgensugarak segítségével hogyan lehet képeket készíteni egy tárgy belsejéről. A technikát a rejtett mikrofonok felderítésére fejlesztették ki, amelyeket valószínűleg a CIA irodáinak lehallgatására használtak. Egy másik dokumentumban a CIA olyan rendszert ír le, amellyel titokban megjelölik és azonosítják a lehallgatott nyilvános telefonokat.

3. Az akták teljesen szerkesztetlenek?

Egy 1992-es törvény előírta, hogy a merénylettel kapcsolatos összes dokumentumot 25 éven belül nyilvánosságra kell hozni, viszont ez a törvény nemzetbiztonsági kivételeket is tartalmazott.

A nagyobb átláthatóságra való törekvés az idők során egyre több dokumentum megjelenését hozta magával. Így mind Trump elnök az első ciklusában, mind pedig Biden elnöksége idején dokumentumcsomagokat tettek közzé.

Morley, a JFK-akták újságírója elmondta, hogy a Nemzeti Levéltárban vannak további dokumentumok, amelyeket még nem adtak ki, és vannak olyanok is, amelyek a CIA és az FBI birtokában vannak, és amelyekkel még szintén nem számoltak el.

Annak ellenére, hogy még további dokumentumok érkezhetnek – például a Robert F. Kennedy és a Martin Luther King meggyilkolásáról ígért anyagok is –, a JFK-gyilkosság körüli kérdések száma biztosan nem fog csökkenni.

Bármikor, amikor merénylet történik, lesznek viták, és bizonyos fokig összeesküvés-elméletek. Ez a hozzáállás nem fog változni sem ezeknek, sem más dokumentumoknak köszönhetően

– mondta Barrett, a Villanova történésze. 

(Borítókép: John F. Kennedy amerikai elnök, Jacqueline Kennedy first lady, John Connally texasi kormányzó és mások mosolyognak a konvoj útvonalát szegélyező tömegre a texasi Dallasban 1963. november 22-én. Percekkel később az elnököt meggyilkolták, amikor autója áthaladt a Dealey Plaza téren. Fotó: Bettmann / Getty Images)