A görögöknél jön a 13 órás munkanap, de mi van a 35 órás uniós munkahéttel?

Az athéni kormány szerint a törvényjavaslat célja a munkaerőpiac rugalmasabbá és hatékonyabbá tétele:

ugyanakkor azt is kimondja, hogy a munkavállalókat nem érheti hátrány, és nem bocsáthatják el őket, amennyiben megtagadják a túlórázást. A Politico arra is felhívja a figyelmet, hogy az athéni vezetés szerint nemcsak az Európában trendszerűen mutatkozó négynapos munkahét felé tett lépésként értékelhető ez, hanem azért is volt szükségszerű, mert Görögország lakossága öregszik és csökken, illetve egyre nagyobb gondot jelent a szakképzett munkaerő megtalálása és alkalmazása.

A törvényjavaslat a rövid távú foglalkoztatások terén nagyobb rugalmasságot biztosít, és lehetővé teszi, hogy a munkavállalók egész évben heti négy napot dolgozzanak, amennyiben erről előzetesen megállapodnak munkáltatójukkal. Az ellenzéki pártok szerint a reform elavult, és éles ellentétben áll a görög társadalom elvárásaival.

A munkavállalói szakszervezetek – amelyek két országos sztrájkot is szerveztek októberben – szerint a reform gyengíti a munkavállalók tárgyalási pozícióját, mivel az országban gyakori a bejelentés nélküli foglalkoztatás, és az átlagbérek még mindig elmaradnak az uniós átlagtól.

A görögök dolgoztak eddig is a legtöbbet

A hivatalos uniós statisztikákat készítő Eurostat 2024-es összesítése szerint  a 20–64 éves foglalkoztatottak átlagosan heti 36 órát dolgoztak főállásúként, de ez az adat is nagyot szór iparágaktól és országoktól függően. Az alábbi táblázatból kiderül, hogy a leghosszabb munkahét 39 óra körül van, és leginkább a kelet-, valamint a dél-európai államokra igaz, tehát Görögország mellett Lengyelországra és Bulgáriára.

A vállalkozók általában többet dolgoznak, mint az alkalmazottak. Azonban az alkalmazottakra jellemző rövidebb átlagos munkaidő országonként és szektoronként is eltérő. Így Cipruson és Észtországban az alkalmazottak átlagosan 5,6, illetve 4,6 órával többet dolgoztak hetente, mint a vállalkozók. Persze fontos hozzátenni, hogy az uniós munkaidő-irányelvek szerint

A heti munkaidő hosszát több tényező befolyásolja: például egy mezőgazdasági dolgozó heti 41 órát is dolgozhat, míg egy oktatásban tevékenykedő munkavállaló ennél akár 10 órával kevesebbet. Az ipari szektorban átlagosan 39,3, míg az építőiparban 39,5 órát dolgoznak hetente. A másik véglet például, amit az oktatási, a közigazgatási vagy az egészségügyi ágazatokban tapasztaltunk, ahol a heti uniós átlagmunkaidő: 31,7 óra per hét, 36 óra per hét, illetve 35,4 óra per hét.

Magyarországon átlagban 40 óra fölött dolgoznak hetente a mezőgazdaságban és az építőiparban (41,8 óra és 40,4 óra), a legkevesebbet pedig az egészségügyben és az oktatásban (35,2 óra és 32,4 óra).

Európai kísérletek a rövidített munkahéttel

Már a 2010-es évek végén, de leginkább a koronavírus-járvány idején erősödtek fel azok a tendenciák, amelyek egyfelől a hirtelen nagyarányú home office munkavégzés hosszú távú beemelését vizsgálták a munkavégzés helyszínei közé, illetve beindultak a négynapos munkahét alkalmazásának vizsgálatai, elemzései.

Európában elsőként Belgiumban 2022-től jogszabály teszi lehetővé a négynapos munkarendben való munkavégzést. A dolgozó kérheti, hogy a munkaidejét ne öt, hanem négy nap alatt dolgozhassa le. A munkaadó nem köteles megadni ezt a lehetőséget, de ha visszautasítja, akkor bizony azt írásban kell indokolnia. Lehetőség van arra, hogy a munkavállaló egyik héten többet, a másikon kevesebbet dolgozzon, de a heti munkaidő maximum 45 óra lehet.

Izlandon 2015 és 2019 között a közszférában dolgozó munkavállalók egy százalékát bevonva 2500 ember részvételével végeztek hosszú távú kísérletet. Ennek eredményeként jelenleg a foglalkoztatottak 86 százaléka heti 35-36 órát dolgozik négynapos munkarendben az országban. Spanyolországban kifejezetten a kis- és középvállalkozásokra fókuszálva indított négynapos munkahétre vonatkozó kísérleti programot a kormány 2022 végén. Pályázati úton választottak ki cégeket, amelyeknek bérkiegészítésre, szervezési költségek fedezésére nyújtottak támogatást, cserébe termelékenységet növelő módszerek kidolgozását várták.  

Kis kitérő Ázsiába: Japánban 2019-ben a Microsoft folytatott a négynapos munkahéttel kísérletet. Ennek eredményeként 40 százalékos hatékonyságnövekedést állapítottak meg. 2021-ben a  kormány irányelveket adott ki a munkaerőpiac rugalmasságának növelésére, ennek keretében a négynapos munkahét alkalmazásának ösztönzésére.

A törvények Magyarországon nagy szabadságot biztosítanak a négynapos munkahét bevezetéséhez, ám ennek beindítása a gyakorlatban elég sok problémát vet fel, elsősorban a munkáltató és a munkavállaló közötti, néha keszekusza viszony miatt. Ilyen lehetséges probléma, mondjuk, a pihenőidő, a szabadság vagy éppen a rendkívüli munkaidő elszámolása.

A négynapos munkahéttel kapcsolatos jogi kérdéseket két részre lehet osztani: az egyik a bevezetés körülményei, a másik a már bevezetett rendszer alkalmazása – mondta a Pénzcentrumnak nyilatkozó ügyvéd, Kolejanisz Márk. A második egyszerűbb, a már bevezetett négynapos munkahét jogi, munkajogi szempontból ugyanúgy működik, mintha más munkarendben végeznék a munkát a munkavállalók.

Viszont például ha a munkaszerződésben a felek rendelkeztek a munkarendről (amely a legtöbb esetben az általános munkarend, azaz napi 8, heti 40 óra munka), akkor a munkaszerződést módosítani kell a négynapos munkahét bevezetéséhez, ami viszont a munkavállaló egyetértését igényli. Tehát az említett esetet nézve olyan nincs, hogy a négynapos munkahetet egyoldalúan bevezetik, mert hirtelen gondolt egy nagyot a munkáltató.

(Borítókép: Helen King / Getty Images)

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!