Az Amnesty szerint a kormány legitimálja Kína jogsértéseit
További Külföld cikkek
-
Matteo Salvini odaszúrt egyet az Európai Bizottságnak - Kiderült, miért omlott le a tragédiát okozó előtető az újvidéki állomáson
- A libanoni tűzszünet semmit nem old meg, csak elodázza a közel-keleti válságot
- FBI: bombatámadással fenyegették meg Donald Trump kabinetjelöltjeit
- Véget ért Marine Le Pen tárgyalása, de csak márciusban derül ki, indulhat-e a következő elnökválasztáson
Az Amnesty International (AI) Magyarország aggályosnak tartja, hogy a magyar kormány az emberi jogokat alárendeli a gazdasági érdekeinek, ami ellentétes az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, sőt a magyar és a kínai alkotmánnyal is. A jogvédő szervezet a miniszterelnök kínai útjával kapcsolatban fogalmazta meg bírálatát csütörtökön. Az AI szerint a delegáció tagjai olyan nyilatkozatok tettek, amelyek relativizálják az egyetemes emberi jogokat, amelyek Magyarországra és Kínára egyaránt érvényesek.
A szervezet Daróczi Dávid kormányszóvivő nyilatkozatára hivatkozik, aki azt mondta, a kínai alkotmányban 2004 óta szerepelnek az emberi jogok, alkalmazásuk azonban a helyi kulturális szokásoktól függ. A kormányszóvivő azt is hozzá tette, hogy Magyarország abban tud segíteni Pekingnek, hogy ezen a téren szerzett tapasztalatait átadja. Várkonyi László, a külügyminisztérium államtitkára azt mondta, fontosak az emberi jogok, de Gyurcsány Ferenc kormányfő kínai látogatásának középpontjában nem ezek a kérdések állnak.
A jogvédő szervezet szerint az alkotmányban is rögzített emberi jogok nem függhetnek helyi kulturális szokásoktól, azok nem adhatnak felmentést semmilyen jogsértésre.
Megsértik az emberi jogokat
Az AI arra is emlékeztet, hogy legfrissebb, Kínáról szóló jelentéséből kiderül, amíg a világ elsősorban a 2008-as pekingi olimpiára figyel, addig az ázsiai országban továbbra is folyamatosan megsértik az emberi jogokat. Példaként említi a szervezet az aktivisták és újságírók elleni igazságtalanságokat, a tárgyalás nélküli fogvatartásokat, a halálbüntetés körüli szabálytalanságokat, a vallási üldöztetést, a kényszerrehabilitációt, vagy a tibeti menekültek helyzetét.
Az AI felszólítja a magyar kormányt, hogy Budapest gazdasági és más egyéb érdekei mellett következetesen képviselje az emberi jogokat is, valamint hogy nyilatkozataiban bel- és külföldön tegye egyértelművé az emberi jogok betartásának fontosságát, és ne relativizálja azokat.
Uniós álláspont és gyakorlat
"Az emberi jogok ügyében Magyarország álláspontja és gyakorlata is azonos az Európai Unióéval" – reagált a Kormányszóvivői Iroda. Hangsúlyozzák, a kormány által egyetemesnek tartott "emberi jogok és azok érvényesítésének kérdésében nézetkülönbség van a Magyar Köztársaság és a Kínai Népköztársaság gyakorlata között", annak ellenére is, hogy a kínai alkotmányban egy módosítás után "ma már szerepelnek emberi jogi passzusok".
"Az is látható, hogy a Kínai Népköztársaság jogrendszerének és a gyakorlatának átalakítása, az átalakítás gyorsasága és ütemezése függ a helyi kulturális szokásoktól" - jegyzi meg a közlemény. Hozzáteszi, a problémák megoldását keresve az új uniós tagok közül egyedüliként fórumot működtetnek Kínával.
Tájékoztatásuk szerint az emberi jogok kérdésének ügye Gyurcsány Ferenc hivatalos látogatása során szóba került a kínai alelnökkel és a miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseken is, és egyetértettek abban, hogy a kialakult dialógus előremutató, így a párbeszédet folytatni kell.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
