A szocdemek kapták a legtöbb szavazatot az osztrák választáson

2008.09.28. 17:23
Öt órakor lezárták az urnákat az ausztriai választásokon, az exit poll szerint a legtöbben a szocáldemokratákra szavaztak, de a jobboldali pártok is megerősödtek.

A szociáldemokraták kapták a legtöbb szavazatot a vasárnapi ausztriai választáson a szavazóhelyiségekből távozó választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) szerint. A választáson jelentősen előretörtek a jobboldali pártok.

Exit poll

A jelentések szerint a szociáldemokrtákra (SPÖ) 29 százalék szavazott, a konzervatívokra (ÖVP) 26 százalék, a két szélsőjobb párt (az FPÖ és a BZÖ) összesen 30 százalék közüli szavazatot kapott. A zöldekre alig tíz százalék szavazott.

Ausztriában előrehozott parlamenti választásokat tartottak vasárnap. Erre azért volt szükség, mert összeomlott a a 2006-os választások után alakult szocialista-konzervatív nagykoalíció.

Az előrejelzések szerint az előrehozott választásokon a két párt egyike sem tud a kormányalakításhoz szükséges többséget szerezni, de jelentősen megerősödhetnek a szélsőséges populista és idegenellenes pártok.

Heinz-Christian Strache

Ausztriában hatmillió választópolgár szavazhat 186 képviselőről. Most először szavazhatnak a 16 évesek is, a korhatárt tavaly szállították le.

Első reakciók

Az előzetes eredmények ismeretében Doris Bures, az SPÖ ügyvezetője mindenesetre máris közölte, hogy a kancellári megbízatást a szociáldemokraták jelöltjének, Werner Faymannak kell megkapnia. Heinz-Christian Strache, az FPÖ karizmatikus, fiatalos stílusú elnöke szintén bejelentette igényét a kancellári tisztségre. Mint mondta, a kialakult helyzet az 1999-es erőviszonyokra emlékezteti, amikor a harmadik helyen végzett ÖVP akkori vezetője, Wolfgang Schüssel - rendkívüli politikai érzékről téve tanúságot - kiügyeskedte magának a kancellári megbízatást.

A BZÖ képviselői "történelmi győzelemnek" minősítették a narancsszínűek mostani eredményét. Érthető módon csalódottság uralkodott vasárnap este mind a néppártiak, mind a Zöldek táborában.

A kirajzolódó politikai erőviszonyok alapján meglehetősen bizonytalannak és képlékenynek tűnnek a kormányalakítási kilátások, bár korábban sem volt ritka, hogy az egyeztetések több hónapig is elhúzódtak. Legutóbb, 2006-ban 103 napi huzavona után alakult meg a kabinet.