Lemondásra készült Blair

Blair a legnagyobb példányszámú - naponta 10 millió brit által olvasott - londoni napilapnak azt mondta: a múlt havi döntő parlamenti szavazás előtt megbízta stábját lemondása előkészítésével. A brit kormány két nappal a háború kitörése előtt, március 18-ának éjjelén végül felhatalmazást kapott a parlamenttől az Irak elleni katonai fellépésre, de ennek ára minden idők legnagyobb lázadása volt a kormánypárti padsorokban. A munkáspárti frakció lázadása - amelynek mértékét előzőleg nem lehetett pontosan látni - azzal fenyegetett, hogy a munkáspárti kormány a fegyveres beavatkozást maradéktalanul támogató konzervatív ellenzék szavazataira szorul az alsóházban. Ez gyakorlatilag elvesztett bizalmi szavazásnak minősült volna, de végül megmaradt a kormánypárti többség.

A szavazásra tett fel mindent

Tony Blair burkoltan ugyan, de már a márciusi alsóházi vitanapon utalt arra, hogy a voksolás kimenetelétől saját politikai jövőjét is függővé teszi. Blair a vita egy pontján azt mondta: a visszavonulás, a Perzsa-öböl térségébe kivezényelt 45 ezer fős brit katonai kontingens visszahívása olyan pillanatban jelentené az ország kudarcát, amikor a legnagyobb szükség lenne az elszántságra. Ebben nem leszek partner, mondta annak idején a miniszterelnök, londoni kommentárok szerint világosan arra célozva, hogy lemond, ha az alsóházi Labour-frakció többsége ellene fordul az iraki kérdésben.

Hálás a háborút támogatóknak

A miniszterelnök a lapnak kijelentette: Nagy-Britannia hálával tartozik azoknak az EU-partnereknek, akik a hazai és a világközvéleménnyel dacolva felsorakoztak a háborút ellenző Franciaországgal és Németországgal szemben a szövetségesek oldalán. Elmondta: José Maria Aznar spanyol kormányfő - a brit-amerikai katonai fellépést legerősebben támogató uniós vezető - egy ízben felhívta őt, és közölte vele, hogy a spanyol közvélemény négy százaléka támogatja a madridi kormány álláspontját. Blair hirtelenjében erre csak azt tudta felelni: ez kevesebb, mint azok aránya, akik még elhiszik, hogy Elvis Presley él.

Nem készülnek Szíria ellen

Tony Blair az interjúban cáfolta, hogy az Irak ellen felvonult két szövetséges hatalom most Szíria ellen készülne. Kijelentette: Nagy-Britannia és az Egyesült Államok nem indít fegyveres akciót az Irakkal szomszédos arab ország ellen. Blair és több más vezető brit kormányilletékes ezt már az elmúlt napokban is többször és nyilvánosan leszögezte, igyekezve ellensúlyt teremteni azoknak az amerikai utalásoknak, amelyekből a sajtó a Szíria elleni közelgő szövetséges támadásra következtetett. Az iraki rezsim megdöntése után a Fehér Ház több nyilatkozatban vegyi fegyverek birtoklásával, illetve a Huszein-rendszer volt vezetőinek bújtatásával vádolta Damaszkuszt.

Nem tud Huszeinről

Blair a The Sunnak azt mondta: fogalma sincs, hogy él-e még Szaddám Huszein volt iraki elnök, vagy meghalt a bombatámadásokban. Kijelentette: ha ezt tudná, nyilvánosságra hozná. Cáfolta, hogy birtokában lennének titkos hírszerzési információk Huszein sorsáról.