További Külföld cikkek
-
Felfüggesztették a szexuális zaklatással vádolt budapesti metropolita kormányzását - Az óceán mélyén talált „sötét oxigén” átírhatja a földi élet keletkezésének történetét
- Több mint húszan haltak meg a marokkói hőhullámban
- Medve támadt egy biciklisre a szlovákiai Kis-Fátra lábánál
- Vallási indíttatású terrorcselekménynek ítélték a Salman Rushdie elleni merényletet
A katolikus egyházfő halálára tekintettel elhalasztotta a nagy-britanniai választások időpontjának korábban hétfőre várt bejelentését Tony Blair brit kormányfő.
Korábbi londoni sajtóértesülések még arról szóltak, hogy Blair hétfő délelőtt járult volna II. Erzsébet királynő elé, kérve a parlament feloszlatását, és kiírta volna az új választásokat.
Tony Blair hétfőn nem megy a Buckingham-palotába, ellenben a brit katolikusok londoni főtemplomában, a Westminster székesegyházban emlékező misén tiszteleg II. János Pál pápa emléke előtt.
Indoklás sem kell
Blair várhatóan kedden jelenti be a választások időpontját, amely régóta tényként kezelt, nem cáfolt, jóllehet egyelőre nem hivatalos értesülések szerint május 5.
A kormányfő várhatóan a következő hétfőre, április 11-ére kéri a királynőtől a parlament hivatalos feloszlatását, vagyis a választási kampány véghajrája három és fél hétig fog tartani.
A brit választási törvény öt évre ad kormányzati mandátumot a mindenkori győztes pártnak, de a Labour - csakúgy, mint első, 1997-es, szintén földcsuszamlásszerű győzelmét követően - már négy év után, 2001-ben ismét az urnákhoz szólítja a választókat.
Erre a törvények szerint a kormányzó pártnak minden további indoklás nélkül lehetősége van.
A Labour harmadszorra is könnyen győzhet
A brit baloldal már 2001-es győzelmével történelmet írt, ugyanis a modern brit politikatörténetben a Munkáspártnak addig soha nem sikerült kétszer egymás után választást nyernie.
Minden közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a Labour várhatóan harmadszor is diadalt arat, kérdés azonban, hogy milyen többséggel.
A pártnak jelenleg hatalmas, 163 fős többsége van a 659 tagú alsóházban az összes többi frakció együttes létszámához képest, de több sarkalatos bel- és külpolitikai ügyben - például a kórházrendszer átalakítása, a felsőoktatási tandíj, illetve az iraki háborús részvétel kérdésében - a kormánynak jelentős, esetenként a 411 fős frakció harmadára kiterjedő lázadásokkal kellett szembenéznie.
Ez azt vetíti előre, hogy egy esetleg jelentősen megcsappant Labour-többség sebezhetővé tenné az új munkáspárti kormányt saját, lázadó frakciója részéről is, bár a The Independent on Sunday vasárnapi liberális lapban közölt felmérés továbbra is 100 fő feletti többséget valószínűsített a Munkáspártnak a következő parlamentben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
