Megnyitják a bolgár ügynökaktákat, a nagy halak fedettek maradnak
További Külföld cikkek
- Mégsem akar szenátor lenni Donald Trump fiának felesége
- Lezuhant egy kisrepülőgép egy brazíliai üdülővárosban
- Túlélhető az atomcsapás a saját magánbunkerünkben?
- Iszonyatos fegyverkezésbe kezdtek a görögök, Törökországot ez aggasztja
- Még két hónapot csúszik az űrben rekedt kozmonauták hazatérése, akik júniusban indultak egyhetes kirándulásra
A rendszerváltozás után 17 évvel elfogadott törvény értelmében meg kell nyitni az aktákat, s meg kell nevezni azokat a közszereplőket - politikusokat, magas beosztású köztisztviselőket, bírákat, egyházi személyeket és újságírókat -, akik az egykoron mindenható bolgár kommunista állambiztonsági szolgálat (Darzsavna Szigurnoszt, DSZ) vagy a katonai hírszerzés ügynökei, informátorai voltak.
Egy ilyen információ nem vonna maga után büntetést az érintettre nézve, de a törvény támogatói remélik, hogy annak következményeként társadalmi nyomás nehezedne a volt ügynökökre, talán lemondásra késztetve őket.
A szófiai parlament ugyanakkor egy vitatott módosító indítvány elfogadásával kiemelte a nyilvánosságra hozandó iratok köréből azokat az aktákat, amelyek közzététele "veszélyeztetné Bulgária érdekeit a nemzetközi kapcsolatokban vagy bárki életét komolyan veszélybe sodorná".
A módosítást, amely például a továbbra is aktív titkosszolgálati tevékenységet folytató személyek védelmét hivatott szolgálni, komoly nyomásgyakorlás után, a bolgár külföldi hírszerzés közbenjárására iktatták be a törvénybe - ismerte el Nikolaj Szviranov kormánypárti képviselő. A honatya szerint e felmentés mindössze néhány tucat embert érint; civil szervezetek mindazonáltal a szófiai törvényhozás előtt tüntetésen tiltakoztak az általuk elfogadhatatlannak tartott kivételezés ellen.
Aki túlélte a rendszerváltást, az nem bukik le
A Reuters szerint sem véletlen, hogy a törvényt előkészítő hárompárti koalíciós bizottság úgy döntött még a végszavazás előtt, hogy azoknak az "érintett" személyeknek a nevét, akik 1991 után, vagyis a DSZ feloszlatása után kerültek magasabb posztokra, így például diplomáciai tisztségekbe, továbbra is titokban tartják. Így ugyanis ügynökök százai maradhatnak fedve. Az ellenzék egyébként bírálta a szocialista pártot, hogy eltitkolja a múltat. (Más kérdés, hogy a korábban hatalmon lévő jobboldali pártok sem hoztak korábban átvilágítási törvényeket.)
A januártól EU-tag Bulgária a volt szocialista országok közül az utolsók között látott neki, hogy feldolgozza múltjának titkosszolgálati iratait; más országok ezt már korábban megtették.
Csak az EU-csatlakozás miatt csinálták?
A Reuters kiemeli, hogy Bulgária csak az EU-csatlakozás előtti utolsó pillanatban látott neki a titkosszolgálati átvilágításnak. Bulgária január elsején lép be az Unióba, és elsősorban ez kényszerítette a balkáni országot arra, hogy feltárja a múltbéli ügyeket. Az EU-tagállamok nyomásával így hiába dacoltak sokáig a most kormányzó szocialisták (akiknek a gyökerei az 1989 előtti időszakra nyúlnak vissza), illetve a jelenlegi állambiztonsági szervek egyes munkatársai.
A mára már megszűnt Darzsavna Szigurnosztról a Reuters kiemeli, hogy a DSZ valószínűleg belekeveredett a II. János Pál pápa ellen elkövetett sikertelen merényletbe, továbbá egy Londonban élő bolgár disszidens, Georgi Markov meggyilkolásába, akit egy mérgezett hegyű esernyővel öltek meg az angol fővárosban, a Waterloo hídon. Filip Dimitrov ex-miniszterelnök, az ellenzéki Demokraták az Erős Bulgáriáért nevű párt jelenlegi képviselője szerint is nagy esély van arra, hogy a Markov-gyilkosságot esetleg feltárják a közeljövőben.
A Szovjetunió legengedelmesebb kiszolgálói voltak
A brit hírügynökség szerint a kommunista Bulgária a Szovjetunió legengedelmesebb kiszolgálója volt, ezért számos kétes ügy hátterére derülhet fény, ha tényleg megnyílnak az archívumok Szófiában.
Ugyanakkor a Reuters szerint sok bolgár gondolja úgy: valójában a DSZ hálózata máig nem bomlott fel teljesen, és az ügynökök megvesztegetéssel, zsarolással eurómilliárdoknak megfelelő összegeket mentettek ki a balkáni országból. Ez a pénzkimentés a kommunizmus utolsó napjaiban történt, és így máig jelentős befolyást gyakorolhatnak ezek a titkosszolgálati hátterű érdekcsoportok, természetesen csak a színfalak mögött.
A bolgárok állampolgároknak ezentúl joguk lesz betekinteni azokba az iratokba, amelyeket róluk készítettek a kommunista titkosszolgálatok ügynökei és besúgói.
Meghalt az eddigi főlevéltáros
Az új törvény értelmében a parlament által kijelölt átvilágítóbizottság a választott politikusokat, a diplomatákat, a bírókat, a rendőrségi tisztviselőket és más hivatalos személyeket is vizsgálhatja a jövőben. Az esetlegesen érintettek nevét az interneten hozzák majd nyilvánosságra - eltekintve a kivételektől.
Különösen kínos a bolgár átvilágítási törvény vitája kapcsán, hogy a múlt hónapban holtan találták a titkosszolgálati archívumot őrző levéltár vezetőjét. A halál oka hivatalosan öngyilkosság, mindenesetre elterjedtek olyan pletykák, hogy óriási nyomás nehezedett a főlevéltárosra, és ő egyszerűen nem bírta tovább a feszültséget, ezért vetett véget életének. (Alighanem az irattár manipulálására akarták rábírni, hiszen ezek az utolsó hetek, amíg még parlamenti bizottság ellenőrzése nélkül lehetett módosítani az ott tárolt dokumentumokon.)
Egy vezető beosztású bolgár titkosügynök szerint egyébként is "halálos lépés" megnyitni az archívumokat, hiszen jelenleg is még nagyon sok ügynök aktív azok közül, akik már a DSZ-ben is szolgáltak.