Az amerikai nagykövet az iraki válságról

"Különösen örvendetesnek tartom, hogy Magyarország a gyakorlatban is megmutatta készségét az iraki fenyegetés elleni fellépés támogatására" - mondta a nagykövet, utalva a taszári bázisra és az áthaladási engedélyre, amelyet a Törökország védelmére vezényelt NATO-csapatok és katonai felszerelések szállítására adott Budapest.

Hozzátette: nagyon hálás ezekért a lépésekért, de nem gondolja, hogy a magyar kormány az Egyesült Államok vagy Törökország érdekében tette volna mindezt. "Saját népének érdekében tette, azért, hogy a jövendő magyar nemzedékek jobb és békésebb világban élhessenek" - mondta a nagykövet.

Úgy vélekedett, hogy az iraki válság kérdésében az most a legfőbb probléma, miként lehet megőrizni a NATO, illetve Európa egységét. Szavai szerint ez most a legnagyobb kihívás, amellyel a nemzetközi közösség szembesül.

Hozzátette, hogy nagy kihívás ez a magyar belpolitikai élet szereplői számára is. Mint leszögezte: derűlátó az iraki válság végső kimenetelét illetően. "Irak meg lesz fosztva tömegpusztító fegyvereitől" - jelentette ki a nagykövet, hozzátéve, hogy Magyarországnak is szerepe lesz ebben.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a hat amerikai helikopter és egy tankergép február 20-i illegális légtérhasználatának kérdését az amerikai fél már megvitatta mind a magyar kormány, mind az ellenzék képviselőivel.

A nagykövet utalt arra, hogy egyeztetési problémák húzódnak meg az ügy mögött. "Nehéz az egyeztetés az ilyen műveletek lebonyolításában, hiszen napról napra, óráról órára változik a helyzet - mondta Nancy Goodman Brinker.

Az amerikai nagykövet további kérdés nyomán reagált azokra a sajtóhírekre, hogy hivatali idejének letöltése előtt hazatér, és bekapcsolódik George Bush elnök választási kampányának előkészítésébe.

Mint mondta, ez egyelőre semmiképpen sem időszerű, most az amerikai kormány az iraki válságra összpontosít, nem pedig a jövő évi választási kampány előkészítésére.

Szóba került az a hír is, amely szerint az Egyesült Államok átvezényelni készül kelet-európai országokba Németországban állomásozó erőinek jelentős részét. A nagykövet leszögezte: nincs szó nagyarányú átvezénylésről; az Egyesült Államoknak már vannak támaszpontjai Kelet-Európában, jelentős új fejlemény nem várható, most semmiképp sem, amíg az iraki válság köti le az Egyesült Államok figyelmét.

A rendezvényen szóba került az elutasított magyar vízumkérelmek ügye is. Brinker cáfolta azt a kérdésben megfogalmazott véleményt, hogy az amerikai vízumpolitika túl szigorú a magyarokkal szemben.

Mint mondta, nagyon sok vízumot adnak ki magyar kérelmezőknek, de mindenkinek tisztában kell lennie azzal, mennyire bonyolulttá vált az ellenőrzés folyamata a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után.

"Megszigorodtak a vízumkiadás szabályai, az Egyesült Államok most nem tud olyan nyitott lenni, mint korábban volt" - jegyezte meg. Másfelől rámutatott arra a problémára is, hogy sok magyar kiutazó marad az Egyesült Államokban vízumának lejárta után is, és sajnálatos módon előfordulhat, hogy ennek árát időnként mások, a vétlenek fizetik meg.

Powell Irakról

Szaddám Huszein iraki elnök megpróbálja megosztani a nemzetközi közösséget, de ezt a törekvését meg kell hiúsítani, jelentette ki Colin Powell amerikai külügyminiszter szerdán a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) nevű washingtoni külpolitikai kutatóintézetben elhangzott beszédében.

Az amerikai külügyminiszter szavai szerint az iraki vezetés változatlanul megtéveszti a fegyverzetellenőröket. A bagdadi rezsim elrendelte az ENSZ által betiltott - s időközben részben már megsemmisített - rakéták további gyártását. Az amerikai hírszerzési adatok szerint a bagdadi vezetés továbbra is rejteget tiltott vegyi anyagokat - mondta.

Colin Powell hangsúlyozta, hogy Szaddám Huszein elmulasztotta az utolsó esélyt arra, hogy elkerülje azokat a "súlyos következményeket", amelyeket a Biztonsági Tanács helyezett kilátásba tavaly novemberben elfogadott határozatában arra az esetre, ha nem szereli le tiltott fegyvereit. Ugyanakkor közölte: Huszeinnek még van egy utolsó lehetősége a békés leszerelésre, s a következő napokban kiderül, vajon felfogja-e a helyzetét.

Powell a francia, az orosz és a német külügyminiszter párizsi nyilatkozatával kapcsolatban kijelentette: "Igazából senki se tudhatja most még, hogy mi lesz a szavazás eredménye" az új iraki határozatról.

Az amerikai külügyminiszter szerint az utolsó pillanatban tett apró iraki gesztusok csak a nemzetközi közösség megtévesztését szolgálják. Irak ezzel akarja megosztani a nemzetközi közösséget, egymással vitázó csoportokra bomlasztani a Biztonsági Tanácsot. Powell kijelentette: az egyetlen valós kérdés az, hogy Szaddám Huszein meghozta-e stratégiai és politikai döntést szörnyű tömegpusztító fegyvereinek leszerelésére.

Ez a lényeg, nem az ellenőrzés - hangsúlyozta. Márpedig Bagdad semmi jelét nem adta annak, hogy valóban meghozta volna ezt a döntést a leszerelésre, ahogyan azt a Biztonsági Tanács 1441. számú határozata megköveteli. Donald Rumsfeld védelmi miniszter és Tommy Franks tábornok, az Irak ellen felsorakozó amerikai erők parancsnoka szerdai sajtóértekezletén hangsúlyozták, hogy a katonai fellépést csak Szaddám Huszein akadályozhatja meg azzal, hogy leszereli tömegpusztító fegyvereit, vagy pedig távozik Irakból. Hangsúlyozták, hogy Szaddám Huszeinnek már nem sok ideje maradt hátra.