Franz Fischler agrárbiztos a héten a BSE terjedésének megfékezését célzó hétpontos intézkedési tervet nyujtott be megtárgyalásra az Európa Parlamentben. A tenyésztőknek meghatározott összeg semmiképpen sem változna (70 százalékát az unió, 30 százalékát a tagországok fizetnék), bármilyen módszert is tart az adott ország megoldásnak. Azok az államok, amelyek teljes körű vizsgálatokat tudnak végezni (mint például Németország és Ausztria), saját költségére tárolhatja is a marhahúst, de annak későbbi értékesítése esetén az Uniós segélyt vissza kell fizetnie.
A harmadik világnak jó lesz
Ma már alternatívaként merül fel, hogy az Uniós országok az élelmezési nehézségekkel küszködő harmadik világbeli területeknek, kétoldalú segélyprogramok keretében juttatnák el felesleges készleteik egy hányadát. A bizottság viszont nem akarja, hogy az Európában feleslegessé vált marhahússal elárasszák a harmadik világot, és tönkretegyék az ottani piacot.
Ennek az elképzelésnek éppen az lehet a hátulütője, hogy az olcsó marhahús kiszoríthatja az ottani piacról a helyi termelőket, ami az egyébként sem jó állapotban lévő gazdaságok helyzetén sokat ronthat. Megközelítőleg kijelenthető: amit az Uniós tagállamok megspórolnának itt, azt a helyi termelők elveszítik, és persze nem ugyanúgy érinti Zambiát tízezer euró kiesése, mint mondjuk Franciaországot.
A bizottság deklarálta: az eddig érvényben lévő ,,megoldás", csak egy lehetséges alternatíva realizálódása. Minden más elképzelést is megtárgyalnak. Ennek keretén belül merült fel az a lehetőség is, hogy Észak-Koreába kétszázezer tonna húst szállítanának - a felhalmozódott készletekből - igencsak jutányos áron.
Plusz egymilliárd a BSE ellen
A bizottság a múlt hónap végén 971 millió euróval növelte a BSE elleni harcra szánt idei összegeket. Ebből 700 milliót szánnak a megsemmisítési céllal történő felvásárlások támogatására. Szakemberek 2001-re további tíz százalékos eséssel számolnak a marhahús piacán, ami megközelítőleg 900 ezer tonna hús felhalmozódását vetíti előre.