A német államfő feloszlatta a Bundestagot

Az államfő a döntést televíziós beszédben jelentette be, nem sokkal este 8 óra után, véget vetve a napok óta tartó feszültséggel teli várakozásnak és a találgatásoknak.

Schröder újra indul

Gerhard Schröder kancellár július elsején vetette fel a bizalmi kérdést Bundestagban, s a szavazást szándékának megfelelően, kormánypárti képviselők segítségét is igénybe véve, elvesztette. Ezután, a német alkotmány előírásának megfelelően, felkérte a szövetségi elnököt a Bundestag feloszlatására. Köhlernek 21 nap állt a rendelkezésére, hogy döntsön.

A német kancellár üdvözölte a szövetségi elnök csütörtök esti döntését. Gerhard Schröder néhány perccel Horst Köhler televíziós beszéde után tett nyilatkozatában arra kérte a választópolgárokat, hogy voksaikkal tegyék lehetővé a szociáldemokrata-környezetvédő kormány által megkezdett reformok folytatását. Egyúttal bejelentette, hogy maga is indul a választásokon, és siker esetén kész újból betölteni a kancellári posztot.

Az ellenzéki kereszténydemokraták (CDU) elnöke és kancellárjelöltje szintén elégedetten vette tudomásul az államfő döntését. Angela Merkel szavai szerint az előre hozott választások "új kezdetet" jelentenek Németország számára. Arra kérte a választókat, hogy szavazataikkal nyissanak új utat az ország előtt.

A CDU-val szövetséges bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke szerint Köhler döntése jó esélyt kínál arra, hogy Németországban komoly változások valósulhassanak meg, például a nyomasztó államadósság, a gazdasági stagnálás és az alacsony születésszám terén.

Gazdasági okok miatt bukott a kormány

Gerhard Schröder terveivel összhangban elbukott a német kormány a Bundestag bizalmi szavazásán. A kancellár pártja, a szociáldemokraták észak-rajna-vesztfáliai tartományi választási veresége után állt elő az előrehozott választás ötletével.

A parlamenti matematika, a már a szeptemberi győzelmükre készülő jobboldali képviselők szavazatai biztosították a bizalmatlansági indítvány sikerét. Az 595 képviselő közül mindössze 151 támogatta a kormányt, 296 ellene voksolt, míg 148 parlamenti képviselő tartózkodott.

Schröder bukásának főként gazdasági okai vannak. A kancellár az ambíciózus kormányzati programja ellenére sem tudott lendíteni Németország versenyképességén és nem sikerült mérsékelnie a tíz százalékot meghaladó, 4,7 millió németet érintő munkanélküliséget sem.

A választási győzelemre esélyes kereszténydemokraták programja ugyanakkor valószínűleg csalódást okozhat a pont a német gazdaság liberalizálására tett kísérletek miatt felháborodott és az SPD-től elfordult szakszervezeti szavazóknak. Éppen ezért jelentősen átrendeződhet Németország politikai térképe.

A Német Szövetségi Köztársaság történetében harmadszor kerül sor idő előtti választásra. Az előző két alkalommal Willy Brandt szociáldemokrata és Helmut Kohl kereszténydemokrata kancellár kényszerítette ki az előre hozott választást.