Szilvia
5 °C
16 °C

'Fidel Castro nagyon jól tudja, hogy eljön a nap'

2003.09.18. 16:49
A világ tizennégy napilapjában jelent meg Göncz Árpád magyar, Václav Havel cseh és Lech Walesa lengyel exelnök nyílt levele, amely a kubai bebörtönzöttek szabadon bocsátását és a kubai ellenzék támogatását sürgeti. Kuba magyarországi nagykövete szerint a szocialista ország a szabad emberek műve, Gönczéknek pedig jobban kellett volna tájékozódniuk a kubai helyzetről.
"Ma a demokratikus világ felelőssége a kubai ellenzék képviselőinek támogatása, függetlenül attól, hogy a kubai sztálinistáknak meddig sikerül még kapaszkodniuk a hatalomba" - áll abban a nyílt levélben, amelyet három volt közép-európai államfő, Göncz Árpád magyar, Václav Havel cseh és Lech Walesa lengyel exelnök jegyez.

A kubai nagykövet reagálása
"Meglepetéssel és hitetlenkedve" fogadta a három volt közép-európai államfő - köztük Göncz Árpád - a kubai ellenzék támogatását sürgető közös felhívását csütörtöki sajtótájékoztatóján a kubai nagykövet, aki elmondta, Kuba nem tervez diplomáciai lépéseket, mivel az írás és a hivatalos kormányközi kapcsolatok között semmi összefüggés nincs.

"Kuba szabad, független, szuverén állam, ahol törvények működnek." - jelentette ki Alvarez, aki megerősítette Kubában szólás- és gyülekezési szabadság van, hiszen "a szocialista rendszer szabad emberek műve, másképp nem is maradhatna fönn".

Kubában egészen más változások mentek végbe a II. világháború után, mint a közép- és kelet-európai térségben, ezért téves kivetíteni az Európában lezajlott folyamatokat a kubai helyzetre, és azokból kiindulni a kubai helyzet elemzése során, fejtegette a nagykövet.

Ha valaki be akar kapcsolódni a Kubával kapcsolatos vitába, legalábbis tájékozódjon a tényekről, fűzte hozzá. Alvarez leszögezte, Kubában nyugalom és kiegyensúlyozottság uralkodik, nincs egyetlen eltűnt személy, sem bizonyíték emberek megkínzására, meggyilkolására.

A szöveg említést tesz arról, hogy fél évvel ezelőtt börtönöztek be 75 kubai ellenzékit, akiket hattól huszonnyolc évig terjedő börtönbüntetésre ítéltek. A szerzők reményüket fejezik ki egyúttal, hogy erősödik a kubai szabadgondolkodók hangja, amit arra alapoznak, hogy több ezren írták már alá a szólásszabadságról szóló népszavazást, a politikai foglyok szabadon bocsátását, a szabad választást követelő Varela-tervet.

A levél, amely a Magyar Hírlap mellett tizenhárom lapban, köztük a Washington Postban, a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, a Le Monde-ban jelent meg, felszólítja az európai államokat, hogy hozzák létre a Kubai Demokrácia Alapítványt a karibi ország civil társadalmának támogatására.

Göncz, Havel és Walesa szerint "Fidel Castro nagyon jól tudja, hogy eljön a nap, amikor vele együtt a forradalom is elvész", addig is a kubai ellenzéket kell felkarolni, felhagyva végre a kubai embargóról folytatott transzatlanti vitákkal. A gazdasági zárlatról ugyanis, a szerzők szerint, nem lehet állítani, hogy meghozta volna a kívánt eredményt.

Évtizedes börtönbüntetések

A kommunista Kuba történetében első ízben ellenzékiek egy több mint tízezer aláírást tartalmazó petícióban követelték 2002 májusában az egypártrendszer felszámolását. A karibi szigetországban az úgynevezett Varela-terv mozgósítja a kicsiny ellenzéki mozgalmat. Ez kezdeményezi, hogy írjanak ki népszavazást a szólás- és gyülekezési szabadságról, adjanak amnesztiát a politikai foglyoknak, növeljék a magánvállalkozások mozgásterét, fogadjanak el új választójogi törvényt és írjanak ki általános választásokat.

Fidel Castro elnök rendszere amerikai hátterű összeesküvésként bélyegezte meg a tervet és leszögezte, hogy az kudarcra kárhoztatott. A mozgalom vezetőit idén áprilisban ítélték 10-35 év börtönre az állambiztonság veszélyeztetése vádjával.

Embargó: EU kontra USA

Az ENSZ-Közgyűlése tavaly novemberben ítélte el az Egyesült Államok Kuba elleni kereskedelmi embargóját. A Kuba ellen négy évtizede hatályos kereskedelmi embargót a Közgyűlés 11 év óta rendszeresen elítéli, s a határozat 2002-ben kapta a legtöbb igen szavazatot. Ez annak az eredménye, hogy az Európai Unió több tagállama a szankciók feloldását vagy felpuhítását szeretné elérni, mivel az 1996-os Helms-Burton törvény nem csak az amerikai cégek elé gördít akadályokat a Kubával fenntartott kereskedelmi kapcsolatokban.

A külügy nem kommentál
A Külügyminisztérium sem a három volt közép-európai államfő közös levelét, sem pedig Kuba budapesti nagykövetének reagálását nem kívánja kommentálni, mondta Tóth Tamás külügyi szóvivő csütörtökön.

"Magyarország álláspontja ismert Kubával kapcsolatban, a demokratizálódást, a szólásszabadságot, valamint az emberi jogok tiszteletben tartását tekinti alapnak. Az álláspont harmonizál az Európai Unióéval" - hangsúlyozta a szóvivő. (MTI)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?