Átverték Cheney-t az iraki ellenzékiek?

Iraki ellenzékiek vezették meg az Egyesült Államok alelnökét? - teszi fel a kérdést a Newsweek. A hetilap értesülései szerint az alelnök közvetlenül az Iraki Nemzeti Kongresszus (INC) nevű ellenzéki szervezettől kapott figyelmeztetéseket Szaddám Huszein veszélyes tömegpusztítófegyver-programjainak újraélesztéséről.

Az alelnöknek jelentett

Csalabi kavar Ahmed Csalabi az Iraki Nemzeti Kongresszus nevű Huszein-ellenes szervezet vezetője, jelenleg az amerikaiak által kinevezett iraki ideiglenes kormányzótanács tagja. 1992-ben távollétében ítélte börtönbüntetésre csődbűntett miatt egy jordániai bíróság. Csalabi a vádak szerint mintegy tizenötmillió dollárt sikkasztott el az általa 1977-ben alapított Petra Bank csődjekor. A kétes hírű ellenzéki politikus erős amerikai lobbival bír, fő támogatói a védelmi minisztériumot "megszálló" neokonok, Paul Wolfowitz és Richard Perle. Ő volt Rumsfeld jelöltje Irak háború utáni vezetésére, de Cheney is, bár mérsékeltebben, de támogatói közé tartozik. Kiterjedt kormányzati kapcsolataira jellemző, hogy a több tucatnyi ellenzéki szervezet közül az INC "ügynökeinek" jelentését vették elég komolyan ahhoz, hogy az amerikai titkosszolgálatok is foglalkozzanak velük. A háború után máris kiterjedt osztogatásba kezdett. Irak egyetlen működő mobiltelefon-koncesszióját jóbarátja és az INC lelkes támogatója építhette ki.

A lap birtokába került feljegyzések szerint a sikkasztásért Jordániában jogerősen elítélt Ahmed Csalabi vezette ellenzéki szervezet - a védelmi minisztérium háborúpárti vezetőinek kedvenc iraki politikai alakulata - közvetlenül Cheney egyik legközelebbi tanácsadójához juttatta el szenzációs, az amerikai titkosszolgálatok által többnyire elvetett felfedezéseit, nagyban formálva ezzel az alelnök háborúhoz való viszonyát. Márpedig a Newsweek értesülései szerint a védelmi minisztérium héjái és a galambok - Condoleezza Rice nemzetbiztonsági főtanácsadó és Colin Powell külügyminiszter - vitáját az Irakkal kapcsolatos fellépésről Cheney döntötte el, az ismert eredménnyel.

A hetilap birtokába került 2002 júniusi feljegyzésében Entifad Kunbar, az INC egyik lobbistája John Hannah-t, Cheney egyik nemzetbiztonsági tanácsadóját jelöli meg az ellenzéki szervezet titkosszolgálati jelentéseinek címzettjeként. Hannah nemcsak mint "alapvető kapcsolat" szerepel a feljegyzésben, de még közvetlen fehér házi telefonszáma is meg van adva.

Csak fontosnak akarnak látszani

A másik megjelölt címzett, William Luti szintén dolgozott Cheney stábjában. A jelentések kézhezvételekor azonban már a védelmi minisztérium rejtelmes nevű, az iraki háború tervezésével foglalkozó Különleges Tervek Hivatalánál dolgozott.

Hannah nem reagált a Newsweek megkeresésére. Cheney egyik közeli munkatársa azonban mentegetni próbálta főnökét és a tanácsadót is. Elmondása szerint Hannah politikai, és nem titkosszolgálati kérdéseket vitatott meg az INC képviselőivel. A Pentagon egy, szintén a neve elhallgatását kérő munkatársa szerint Luti és Hannah "belekeverése" a feljegyzésbe csak az INC fontosságának látszatát akarja növelni.

Előítéletes gondolkodás

Némileg ellentmond a mentegetőzésnek, hogy Cheney - aki korábban a képviselőház titkosszolgálati bizottságát is vezette, az idősebb Bush védelmi minisztereként és Gerald Ford kabinetfőnökeként is napi kapcsolatban állt a titkosszolgálatokkal - szigorúan ellenőrizte az Egyesült Államok kémtevékenységét.

Ebéd az elnökkel

"[A felderítés] nagyon fontos terület, az elnök felkért rá, hogy felügyeljem... Kínos és kemény kérdéseket szoktam feltenni" - vallott ebbéli tevékenységeiről maga az alelnök az NBC tévéadónak 2002 szeptemberében. A kérdésekre kapott válaszokat George W. Bushsal csütörtökönként folytatott magánebédjein elemzi ki - meghatározva ezzel az elnök politikai döntéseit - írja a Newsweek.

Az alelnök, bár elvileg a teljes titkosszolgálati adatforgalomra rálátással bírt, mégis határozottan vallotta, hogy Irak állhat a szeptember 11-i terrortámadások mögött. (A felvetést mind a CIA, mind az FBI elvetette, Cheney azonban még idén szeptember 14-én is előhozakodott Mohamed Atta és az iraki ügynökök azóta már többször cáfolt prágai találkozójával.) Ugyanígy a titkosszolgálatok legalábbis óvatos megfogalmazásaival szemben tényként kezelte, hogy Irak újraindította atomfegyverprogramját. (A háború előestéjén, március közepén konkrétan azt mondta: "Hisszük, hogy Irak atomfegyvereket birtokol".)

Cheney a Newsweeknek nyilatkozó munkatársai hevesen tagadták, hogy az alelnök téves hírszerzési adatokból vont le hibás következtetéseket. Egyikük elmondása szerint Cheney mindig is a titkosszolgálatok évi összegző elemzését tartotta "zsinórmértéknek". Azt, hogy a háború pártjára állt, az alelnök egyszerű döntési kényszernek nevezte idén júliusban a neokonzervatív American Enterprise Institute politikai kutatóintézetben tartott beszédében. "Hogy is hagyhatná figyelmen kívül az iraki fenyegetést akárcsak egyetlen felelős politikus is" - kérdezte.

Főleg akkor, ha a fenyegetés mértékét saját hatalomra kerülése érdekében néhány iraki ellenzéki még alaposan el is túlozta.