Beperelte a CIA-t egy elrabolt és kínvallatott férfi

Khaled al-Masri azt állítja, hogy 2003-ban elrabolták, mikor épp szabadságát töltötte Macedóniában, repülőn Afganisztánba szállították, ahol kegyetlen bánásmódban részesült.

A férfi ügye ritka jogi kihívást jelent az Egyesült Államok számára a nemzetközi politika színterén. A "különleges átadás" kifejezés jelenti ugyanis azt a procedúrát, amikor repülővel a gyanúsítottat egy harmadik országba szállítják kihallgatásra bírósági eljárás nélkül.

Emberi szabadságjogok

Az emberi jogokért harcoló civil szervezetek, köztük a civil szabadságjogok sérthetetlenségéért küzdő Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) szerint a procedúra célja az amerikai törvényekben tiltott kínzások alkalmazása, amivel a nemzetközi jogi szabályozásokat is könnyedén ki lehet játszani. Ezért is vállalta a szervezet, hogy Masri képviseletében jár el a CIA-val kezdődő pereskedés során.

A vád szerint a volt CIA igazgató, George Tenet és a szintén CIA-s munkatársai megsértették az Egyesült Államokra és az egyetemes emberi jogokra vonatkozó szabályozást, amikor ügynököket hatalmaztak fel Masri elrablására. A vád szó szerint azt írja, hogy Masrit "önkényesen és hosszú időn át tartották fogva, kínozták, valamint kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódban részesítették".

Khaled al-Masri Libanonban született német állampolgár egy Washingtonban rendezett emberjogi konferencián műholdas videókapcsolat segítségével szólalt fel Stuttgartból.

Masri azt állítja, hogy megverték, drogokat fecskendeztek belé, majd öt hónapra Afganisztánba szállították, ahol embertelen körülmények között vallomásra kényszerítették. Amit mindezért cserében elvár, az egy bocsánatkérés és 75 ezer amerikai dollár (azaz több mint 16 millió forint).

Az ameriaki értékrend

"Egy külföldi állampolgár elrablása, törvénytelen fogva tartása és vallatása szöges ellentétben áll Amerika értékrendjével" - mondta Anthony D Romero, az ACLO igazgatója. "Az amerikai kormány úgy tett, mintha a törvények fölött állna. Mi ma bíróságra megyünk annak megerősítésére, hogy nemzetként a törvények szabta korlátok a legfontosabbak számunkra" - tette hozzá.

Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter éppen a héten jelentette ki, hogy az Egyesült Államok nem alkalmazza és nem is nézi el a kínzásokat. Annyit elismert, hogy a terror elleni harc egyik leghatékonyabb eszköze a titkosszolgálatok tevékenysége, melynek részeként valóban szállítottak külföldre gyanúsítottakat, azonban kínzást velük szemben nem alkalmaztak.

A kijelentés miatt jogosan merül fel a kérdés, hogy mely cselekedet az, ami már kínzásnak minősül, hol kell meghúzni a határvonalat. A Bush-kormányzat például azt vizsgálta, hogy az okozott testi szenvedés eredményezheti-e belső szerv leállását. Az amerikai törvények meghatározásával azonban nem feltétlenül értenek egyet más országok vagy szervezetek.

Hírügynökségi tudósítások és emberjogi szervezetek egybehangzóan legalább 100 gyanúsított törvénytelen kihallgatásáról számoltak be, akiket elsősorban Szíriába, Egyiptomba és Afganisztánba szállítottak.