Uniós reformokat sürget a brit külügyminiszter

Az EU-csatlakozással mindenki jól jár

Robin Cook brit külügyminiszter

A Külügyminisztériumban tartott külképviseleti találkozó díszvendégeként szólalt fel kedden Robin Cook brit külügyminiszter. A Foreign Office vezetője előadásában megemlékezett az 1956-os magyarországi forradalomról, és kijelentette, Nagy-Britannia továbbra is fontosnak tartja hazánk Európai Uniós csatlakozását. Kifejtette, hogy Európa egyesítésének kézzelfogható gazdasági előnyei vannak úgy a csatlakozó felek, mint a már tagországok számára - nincs szó tehát arról, hogy az Unió ,,szívességet" tenne hazánknak. Példaként említette, hogy becslések szerint a csatlakozás 1,5 százalékot adna hozzá a tagjelöltek éves GDP-növekedéséhez, és nagyjából tizenegymilliárd euró pluszt jelentene az EU jelenlegi tagjainak is a megnövekedett piac miatt.

Sok még a teendő mindkét fél számára

Cook ugyanakkor kiemelte, hogy a csatlakozáshoz még mindkét félnek sokat kell dolgoznia. Az EU-nak fontos belső reformokon kell túlesnie, amelyek közül kiemelte az intézményi reformot. Az Unió döntéshozó szerveit oly módon kell átalakítani, hogy azok a megnövekedett taglétszámmal is demokratikusan és hatékonyan tudjanak működni. Cook reményét fejezte ki, hogy az év végi nizzai csúcson ezeket a kérdéseket megnyugtatóan tudják rendezni, mert ,,tovább halasztani azokat nem lehet". A belső reformoknak mindenképp le kell zárulniuk 2003-ra - ez a helsinki értekezleten megjelölt dátum -, ekkora áll majd készen az Unió az új tagok fogadására, mondta a külügyminiszter. Ugyanakkor ezek az átalakítások nem véglegesek, a csatlakozó államoknak mindenképpen részt kell majd venniük a szervezet további formálásában, mert a reformok nem mehetnek a kibővítés kárára, tette hozzá.

Magyarországnak is sok teendője van még a teljes tagság kivívásáig, figyelmeztetett. Nyolcvanezer oldal EU-törvénykezés vár arra, hogy beillesszék a magyar jogba, és sok a javítanivaló olyan területeken, mint a szervezett bűnözés leküzdése, az állami szervek működése, vagy a környezetvédelem.

A felkészült jelölteknek nem kell majd várniuk

Cook megismételte Nagy-Britannia azon álláspontját, miszerint a csatlakozásra váró országok közül a legfelkészültebbeknek nem kell majd várakozniuk a hátrább állókra, ha megfeleltek minden elvárásnak. A külügyminiszter szerint Magyarország egyértelműen az élbolyba tartozik, és máris nagyon sokat tett a felkészülésért. Nagy-Britannia támogatja, hogy a jelöltek egyes területeken engedményeket kapjanak, hiszen irreális elvárás, hogy azok minden, gyakran költséges, EU-elvárásnak egyből megfeleljenek.

Brit-magyar ,,akcióterv"

Cook és Martonyi Akcióterv

A két külügyminiszter Cook beszédét követően egy órán keresztül tárgyaltak egymással, majd sajtótájékoztatón vettek részt. Itt bemutattak egy, a két ország kormánya által kidolgozott akciótervet. Az akcióterv a két ország - meglévő és jövőbeni - gazdasági-kereskedelmi, bel- és igazságügyi együttműködését taglalja, de szó esik benne közös mezőgazdasági és területfejlesztési, környezetvédelmi és foglalkoztatási programokról is. Közös fellépést terveznek például a nemzetközi kábítószer- és emberkereskedelem ellen, de a romák oktatásának támogatásában, és különféle csereprogramokban is részt venne Nagy-Britannia. A gazdasági kapcsolatokról szólva a Foreign Office vezetője rámutatott, hogy brit cégek már eddig is több mint egymilliárd fontot fektettek be Magyarországon.

A britek ellenzik a ,,kétsebességes" Európát és az Ausztria elleni szankciók feloldását

Újságírói kérdésre válaszolva Robin Cook elmondta, hogy kormánya ellenzi a német diplomácia által előterjesztett - és Franciaország által részben támogatott - ,,kétsebességes Európa" programját. Ugyan bizonyos területen indokolt lehet az egyes államok közti nagyobb együttműködés, véleménye szerint az intézményi rendszernek mindenképpen egységesnek kell lennie. A magyar külügyminiszter egyetértett a brit állásponttal, Magyarország nem támogatja a tagok közti bármilyen megkülönböztetést, nem ért egyet egy ,,kemény mag" létrehozásával.

Robin Cook megismételte, hogy országa továbbra is támogatja az Ausztria elleni szankciókat, mert ,,Haider idegengyűlölő nézeteinek nincs helye az EU-n belül". Szerinte a szankciók erőteljes jelzéssel kell, hogy szolgáljanak egész Európa számára, hogy nem lehet visszatérni a múltbéli szélsőséges nézetekhez.