A diktátor napjai meg vannak számolva

2007.08.30. 11:25
Amerika készül Fidel Castro halálára, többféle tervet is kidolgoztak az USA-ban, katonai akciót azonban nem terveznek, mondta el csütörtökön Budapesten három kubai származású amerikai kongresszusi képviselő. Ugyanakkor megjegyezték, ha erőszakba torkollna a helyzet Havannában, akkor nem engednék meg, hogy ott ugyanaz történjen, mint Kínában, a Tienanmen téren.

Albio Sires New Jersey-i demokrata képviselő, és a floridai republikánus testvérpár, Lincoln Diaz-Balart és Mario Diaz-Balart azért látogattak el most Magyarországra és Csehországba, illetve régiónk más országaiba, hogy megköszönjék ezeknek az államoknak a segítséget, amelyet a kubai demokratikus átmenet érdekében tettek.

Albio Sires, a delegáció vezetője az Indexnek elmondta, hogy hálásak azért, hogy Magyarország befogadott 29 menekültet, akik eddig Guantanamón tartózkodtak. Őket azért nem engedték be az USA-ba,. mert a tengeren találták meg őket, és egy korábbi egyezmény szerint nem léphetnek be az Egyesület Államokba. Viszont mivel igazolni tudták, hogy politikai üldözöttek, a guantanamói amerikai bázison szállásolták el őket, ami egyébként egy Kubából kihasított területen működik.

Keményebbek a floridaiak

A Diaz-Balart testvérek csütörtöki sajtótájékoztatójukon azt mondták, Fidel Castrónak a napjai már meg vannak számlálva, csupán az a kérdés, hogy mikor jelentik be az általuk diktátornak nevezett államfő halálát.

Castro halála után a rendszer összeomlását várják a kubai emigránsok és az őket képviselő politikusok, de békés átmenetet szeretnének, ezt anyagilag is kész az USA támogatni. A támogatás dollármilliárdokat jelentene, de ezt csak akkor folyósítja Washington a kubai civil társadalomnak, ha a rezsim eleget tesz három feltételnek: biztosítja a sajtó- és az egyesülési szabadságot, kiengedi a politikai foglyokat a börtönökből és szabad választásokat ír ki Kubában - mondták a kongresszusi képviselők.

Nem lesz Tienanmen tér Havannában

Ha nem lesz békés átmenet, akkor az az USA-ban óriási felzúdulást keltene. Nem szerepel a lehetőségek között, hogy Havannában megismétlődjön a Tienanmen téri vérengzés - tették hozzá Diaz-Balarték. Sires ugyanakkor tagadta, hogy az USA katonai akcióra készülne Kubában.

Lincoln Diaz-Balart külön kitért Magyarország szerepére a kubai demokratikus átmenet előkészítésében. Szerinte Magyarország - ha nem is földrajzi értelemben - de múltját tekintve mindenképpen "szomszédja" Kubának, ezért sokat segíthet a demokratikus átmenet tapasztalatainak átadásában. A magyarok átérzik azt, amit az Európai Unió más tagállamai nem, mármint azt, hogy milyen is volt diktatúrában élni. Magyarország mellett Csehország, Szlovákia és a balti államok is támogatják a demokratikus átmenetet Kubában - tették hozzá a kongresszusi képviselők.

Spanyolországgal szemben lépjen fel Magyarország?

Ugyanakkor a kelet-közép-európai országokkal szemben az EU eddig sokkal inkább Spanyolországra hallgatott a kubai ügyek kezelésekor, hangsúlyozták Diaz-Balarték. Ezen változtatni kéne, mert a spanyolok a régi gyarmati uralmat idéző politikát támogatnak Kubában. Spanyol és olasz befektetők nagyberuházásokkal járulnak hozzá a rezsim fennamradásához, vélték az amerikai képviselők.

A floridai testvérpár szerint a spanyolok XIX. századi gyarmatosításkori érdekeiket védik Kubában még ma is, ezért nem ellenzik annyira Fidel Castro "apartheid-rendszerét". Castro egyébként is egy olyan spanyol katona fia, akit azért küldtek Európából Kubába, hogy leverje az ottani mozgolódást, vagyis, hogy "gyilkolja a kubaiakat".

Diaz-Balart: Apartheid-rendszert épített ki Castro

Castro most ezt a gyarmati politikát folytatja, a fehér elit uralmát biztosítja a tömegek fölött. Castro nem engedi a lakosságot bizonyos boltokban vásárolni, nem mehetnek le a tengerpartra és számtalan apartheid jellegű korlátozással garantálja a fehér kommunista elit uralmát, magyarázták a floridai politikusok.

Ezzel szemben a demokratikus átmenet részben azt is eredményezné, hogy újraéledhetnek a megszakított kapcsolatok a kubai emigránsok és az otthoniak között. A kubaiak 20 százaléka egyébként diaszpórában él, elsősorban az Egyesült Államokban, az ő részleges vagy teljes hazatérésük, befektetéseik sokat lendítenének a szigetország gazdaságán is.