Irak uralta az elnökválasztási vitát

"Óriási hibát vétett" George W. Bush Irak megtámadásával, kezdte az elnökjelöltek első vitáját John F. Kerry. A demokrata jelölt szerint az elnök nem használta ki a rendelkezésére álló diplomáciai lehetőségeket, és a megfelelő tervek hiányában támadta meg Huszein diktatúráját. "A világ jobb hely Szaddám Huszein nélkül", idézte válaszul Kerryt Bush, majd utalva a demokrata jelölt az utóbbi időben gyakorta változó álláspontjára hozzátette, hogy ebben még egyet is értenek.

Egy elemre épített támadás

A tévévita az izzadós és a papagáj harca lesz, írta az Index egy hete. Kerry izzadni ugyan nem izzadt, de a papagáj átlag öt percenként szorította sarokba egyetlen trükkel. Akárhányszor próbált meg Kerry kritikát megfogalmazni Bush iraki politikájával kapcsolatban, az elnök felidézte, hogy a szenátor maga is megszavazta a háborúra feljogosító kongresszusi határozatot.

Kattintson a nagyitáshoz!

Bush ráadásul még alig két hete kialakított új álláspontja felülírására is rákényszerítette Kerryt, aki a vita során elismerte, hogy nem a háború megkezdését, hanem a rendezés folyamatát tartja elhibázottnak.

Kerry még azt a korábbi kijelentését is módosította, hogy megválasztása esetén hat hónapon belül kivonná az amerikai csapatokat Irakból. Mint mondta, Irak határait le kellene zárni, és le kéne győzni az ellenállókat. Emellett azonban elhibázottnak tartja, hogy katonákat vontak el Afganisztánból, ahogy azt is, hogy az amerikai hadsereg nagy része Irakban van lekötve. Megoldásként nemzetközi alakulatokat vonna be, bár tervei részleteibe még direkt kérdésre sem avatta be a hallgatóságot.

Tetszett Kerry a választóknak A Gallup intézet telefonos felmérése szerint az amerikaiak 53 százaléka a Demokrata Párt elnökjelöltjét találta jobbnak, míg George Bush elnökről, a Republikánus Párt jelöltjéről a megkérdezetteknek csak 37 százaléka vélekedett így. A CBS és az ABC felmérése is a massachusettsi szenátort hozta ki győztesnek. MTI

Bush legjobb pillanata a vita során a megelőző háborúkra vonatkozó kérdésre adott válasza volt. "Nem akarok háborúzni", mondta, majd felidézte a négy évvel ezelőtti elnökválasztási vitát, ahol ténylegesen ellenezte az Egyesült Államok túlzott külpolitikai szerepvállalását.

Irak kérdésében tehát Kerrynek nem sikerült egyértelműen megfognia Busht. Az elnökjelölt ezért Irán és Észak-Korea fegyverkezésével próbált fogást találni az elnökön, esélyt adva ezzel Bushnak arra, hogy az Irak esetében hiányolt nemzetközi együttműködéssel példálózzon.

Koreát is máskép kezelnék

Kerry szerint Bush elnöksége alatt Észak-Korea atomfegyverre tett szert, Irán pedig közel áll az atomfegyvergyártás beindításához. Kerry ennek megelőzésére Észak-Korea esetén kétoldalú tárgyalásokat javasolt.

Bush alatt az Egyesült Államok keményen ellenállt Észak-Korea ilyen irányú törekvéseinek. Miután Észak-Korea megsértve a Clinton-kormányzattal kötött megállapodásokat a nukleáris kutatások felfüggesztéséről, Bush kormányzata megszakította a cserébe felajánlott olaj szállítását. kétoldalú tárgyalások helyett Kínát, Oroszországot, Japánt és Dél-Koreát bevonva próbálja fegyverkezése feladására kényszeríteni a sztálinista rezsimet.

Irán esetében a feladatot nagyrészt az Európai Unióra hárította.

A mindkét elnökjelölt által az Egyesült Államokat leginkább fenyegető veszélynek tartott atomfegyverkezés elleni lépései között még Kadír Hán, a pakisztáni atombomba atyja fegyverszállító hálózatának felszámolását és Líbia önkéntes leszerelését is fel tudta mutatni.

Nem ma dőlt el

Hiába készült fel tehát az első vitára Kerry, Bush bebizonyította, hogy miért tartják a külpolitikát és a nemzetbiztonság kérdését az erősségének. Ahogy bebizonyosodott az is, hogy Kerry ugyan szebb beszédű szónok Bushnál, a diákkorában mindig osztálybohóc Bush azonban egy-két jól eltalált viccel, vagy Kerry a háborúra felhatalmazó szavazatának felemlegetésével ellenpontozni tudta a retorikai fordulatokat.

A vita alapján nem lesz könnyebb választása az amerikaiaknak. Bush álláspontja már régről ismert volt, Kerryé nem lett világosabb. Az egyetlen drámai fejlemény az utolsó tíz percben következett be, amikor egy kérdésre válaszolva mindkét elnökjelölt, ha óvatosan is, de elítélte Putyin az utóbbi időben a terror elleni harcra hivatkozva bejelentett autoriter intézkedéseit.

Makacsok harca Nem sikerült kizökkenteniük Kerryt a republikánusoknak, vélik az amerikai lapkommentárok az első elnökválasztási vitáról. A New York Times jegyzetírója kiemeli, hogy az amúgy túlságosan is fellengzősnek és bonyolultan fogalmazónak tartott Kerry mindig belül tudott maradni a válaszokra rendelkezésre álló szűkös időkereten, és Bushhoz hasonló makacssággal tudott ragaszkodni mondandójához. A Time magazin szerint a demokrata elnökjelölt legnagyobb diadala az volt, hogy bin Laden nevének kimondására kényszerítette az elnököt, illetve külön kérdésként tudta kezelni a terror elleni és az Irak elleni háborút. A szakírókkal szemben Joe Lockhart, Kerry kampányfőnöke egy véletlenül rögzített folyosói beszélgetés során úgy vélte, a vita döntetlenül zárult, írja a Drudge Report a C-Span amerikai közszolgálati televízió felvételeire hivatkozva.