További Külföld cikkek
- Rakéta csapódott egy gázai iskolába
- Izrael erőszakkal veszi át a kontrolt a gázai övezet egy része fölött, ha szükség van rá
- Egy autó árát kapják bónuszként a moszkvai újoncok
- Botrány Francis Ford Coppola körül, a női statiszták megcsókolásával vádolják
- Donald Trump „tiszteletlennek” nevezte Kamala Harrist az izraeli miniszterelnökkel való találkozóján
Idén január elsején az Európai Unió lélekszáma megközelítette a 376 milliót, méghozzá úgy, hogy minden egyes EU-tagállam népessége külön-külön is növekedést mutatott. Mindeközben Kelet-Európában minden második ország lakossága csökkent, köztük az egyik legnegatívabb értéket a magyar adatok jelentik. Mindez az Eurostat (az EU statisztikai hivatala) legfrissebb közleményéből derül ki, amely szerint Indiában látja meg a napvilágot bolygónk minden ötödik új lakója.
Az EU tizenöt tagállamának népessége tavaly 989 ezerrel növekedett - elsősorban a bevándorlásnak köszönhetően. A lélekszám gyarapodása 2,6 ezrelékes volt, amelynek 70 százaléka a migrációnak tudható be. A bevándorlók tizenkét hónap alatt 711 ezer 400 fővel növelték a népességet.
A természetes szaporodás, vagyis a születések, illetve a halálozási számok különbsége mindössze 277 ezres többletet hozott az uniónak, amelynek lakossága így egészen pontosan 375 millió 967 ezer 700 főt tett ki.
Minden EU-tagállamban nőtt a népesség
Mindegyik EU-tagállam népessége növekedett tavaly, így például Németországban is emelkedett a lélekszám (pedig itt hosszú ideje inkább a visszaesés a jellemző). A legmagasabb arányban Luxemburg (15 ezrelék) és Írország (10,7 ezrelék) népessége gyarapodott.
Míg a legtöbb uniós tagország a migrációnak köszönheti a lakosság számának emelkedését, a természetes szaporodás maradt az elsődleges tényezője a francia, az ír, a holland és a finn növekedésnek. A természetes gyarapodás negatív volt Németországban, Olaszországban, Svédországban és - kevésbé feltűnően - Görögországban, valamint Ausztriában.
Kelet-Európa: fogy az ukrán!
Az Eurostat jelentése kitér a kelet-közép-európai országok helyzetére is. Ellentétben a kontinens nyugati felével, itt minden második államban csökkent a lakosság 1999 folyamán. A negatív tendencia elsősorban a születések és a halálozások rendkívül kedvezőtlen alakulásának tudható be.
A legsúlyosabb a helyzet Ukrajnában (-7,9 ezrelékes visszaesés). Ezt követi Lettország (-6,3 ezrelék), Oroszország (-5,3 ezrelék), Bulgária (-4,8 ezrelék), Magyarország (-4,8 ezrelék) és Észtország (-4,4 ezrelék). Miközben Európában mérsékelt a növekedés, Kelet-Európában pedig néhol kétségbeejtő a helyzet, az Egyesült Államok lakossága a vizsgált időszakban 9,4 ezrelékkel bővült. Az USA lélekszáma így már meghaladta a 274 milliót, amelyhez a természetes szaporulat 1,6 millióval, a bevándorlás pedig 964 ezer fővel járult hozzá.
India: évi 15 milliós bővülés
 |
| India: hihetetlen mértékű növekedés |
Stagnált viszont Japán lélekszáma, így továbbra is 126,3 millióan lakják a távol-keleti szigetországot.
Az Európai Unió növekedése a világ lakosságának szaporulatából mindössze 1,3 százalékot jelentett, míg Kína 14,6 százalékkal vette ki ebből a részét, India pedig 20,8 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy a Föld minden ötödik új lakója Indiában jött a világra.
Csökkent a termékenység Dél-Európában
Mindez jól látszik az úgynevezett termékenységi ráták alakulásakor is: Nyugat-Európában átlagosan egy nőre 1,45 gyermek jut, míg az Egyesült Államokban 2,05, Indiában 3,18, Kínában 1,82, Japánban pedig mindössze 1,4.
Szembetűnő, hogy a nyolcvanas évek elején az EU déli tagországaiban viszonylag magas volt a termékenység, ám időközben éppen ezek az országok jutottak mélypontra: Görögországban 1,3, Olaszországban 1,21, Spanyolországban 1,19 gyermek jut egy nőre.
|
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
