A történelem legnagyobb leszerelése
A republikánusok szerint a döntés eredményeképpen az elmúlt ötven évben most lesz a legalacsonyabb a nukleáris fegyverek száma a világban. A száztagú szenátus 95-0 arányban, öt távolmaradó mellett adta hozzájárulását az orosz-amerikai kapcsolatokat jelentősen javító döntéshez.
A szerződés elfogadása nagyban segítheti Bush Irakkal kapcsolatos politikáját is, mivel muníciót adhat az elnöknek ahhoz, hogy megakadályozza az orosz vétót az ENSZ biztonsági Tanácsában. Az alig egy évvel ezelőtt megszövegezett szerződésről az orosz törvényhozás várhatóan heteken belül dönt.
A hidegháború vége
A moszkvai szerződés értelmében az amerikaiak és az oroszok 2012-ig 3800-at szerelnek le 6000, illetve 5500 rakétájukból. A döntés egyben a hidegháborús doktrína megváltozását is jelzi, hiszen arra utal, hogy a két ország nem tart a "szuperhatalmak" között kitörő atomháborútól - írja az AP.
Demokrata fenntartások
Bár a szerződést a demokraták is támogatták, többen úgy vélik, hogy az nem feltétlenül járul hozzá az amerikaiak biztonságához. A megállapodás értelmében ugyanis a nukleáris tölteteket nem kell megsemmisíteni, elég, ha raktárokban tárolják azokat. A szerződés nem szabja meg a leszerelés pontos menetrendjét sem, és nem tartalmaz ellenőrző garanciákat.
A demokrata párt egyik lehetséges elnökjelöltje, John Kerry és Carl Levin, a szenátus Fegyveres Erők bizottságának tagja épp ezért több módosító javaslatot is beterjesztett a szenátus ellenőrző szerepének növelése érdekében. Javaslataikat azonban leszavazták. Ennek ellenére mindkét politikus támogatásáról biztosította "az orosz-amerikai viszonyt jobbító" szerződést.