Környezeti válság okozhatta a dárfúri tragédiát
Az ENSZ-főtitkár szerint részben az ember okozta klímaváltozás vezetett a dárfúri öldökléshez, a dél-koreai Ban Ki Mun cikke a The Washington Post internetes kiadásában olvasható. A világszervezet főtitkára figyelmeztetett, a globális felmelegedés miatt több hasonló viszály kirobbanása várható.
Ban Ki Mun azt írta, hogy a dárfúri viszály környezeti válság formájában kezdődött: az utóbbi két évtizedben az ENSZ adatai szerint csaknem 40 százalékkal csökkent a térségre hulló csapadék. Ezt az Indiai-óceán hőmérsékletének emelkedése okozta, ami gátolta a monszunesőket.
Az ember okozta a globális felmelegedést
"A Szahara alatti Afrika kiszáradása, bizonyos mértékig, az ember okozta globális felmelegedésre vezethető vissza" - állapította meg az ENSZ-főtitkár. A diplomata kifejtette, nem véletlen, hogy az erőszak a száraz időszakban tört ki. Mint érvelt, korábban, amikor a dárfúri régió gazdag volt, a fekete farmerek még békében éltek együtt az arab pásztorokkal, megosztották egymással a vizet.
Az aszály beköszöntével a farmerek azonban elkerítették földjeiket a legeltetés elől. Dárfúrban "emberemlékezet óta első ízben fordult elő, hogy nem volt elegendő élelem és víz mindenki számára; harcok törtek ki" - írta a főtitkár.
Ban Ki Mun szerint az ENSZ békefenntartó erői megállíthatják a harcokat, és több mint kétmillió menekült térhet haza, de ezzel nem oldódik meg az alapprobléma, a jó földek szűkössége. Utalt rá, hogy Dárfúr gondján új technológiák segíthetnének, például genetikailag módosított gabonafélék termesztése, új öntözési rendszer létesítése, amit az oktatási, közegészségügyi rendszer fejlesztése egészítene ki.
Afrikában szárazság fenyeget
Az ENSZ-főtitkár felhívta a figyelmet, hasonló problémák tapasztalhatók Szudánon kívül Szomáliában, Elefáncsontparton, Burkina Fasó-ban és mindazokban az afrikai országokban, ahol az élelem- és vízellátás bizonytalan.
Kartúm a múlt héten egyezett bele abba, hogy az ENSZ és az Afrikai Unió 23 ezer fős békefenntartó erőt küldjön a térségbe. A világszervezet adatai szerint a négy éve tartó háborúskodás legalább 200 ezer ember életét követelte, több mint kétmillióan kényszerültek otthonuk elhagyására.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
