Vád alá helyeznék Busht a demokraták

Ötven százalékra csökkent azoknak az aránya, akik szerint Bush helyesen cselekedett, amikor engedélyezte az amerikaiak külföldi telefonbeszélgetéseinek lehallgatását a terrorizmus elleni harc keretében, jelentette a CNN. Két hete még az amerikaiak nagy többsége, 71 százaléka nem kifogásolta a lehallgatásokat. A Gallup felmérése szerint az amerikaiak 46 százaléka szerint Bush rossz döntést hozott, 4 százalék nem nyilvánított véleményt a kérdésben.

Fülelő szolgálat

A botrányt a New York Times robbantotta ki egy egy évig pihenetett cikk decemberi publikálásával. A lap beszámolója szerint 2001. szeptember 11. óta az amerikai titkosszolgálatok mintegy félezer amerikai állampolgár külföldről bejövő vagy külföldre irányuló hívását hallgatták le.

Az Egyesült Államok a szintén illegális lehallgatások miatt kirobbant Watergate-botrány után szigorú szabályokhoz kötötte a lehallgatások engedélyezését. Amerikai állampolgárok belföldi hívásait kizárólag bírói végzéssel lehet elrendelni. Bush a szeptember 11-i terrortámadások után lazított a szabályokon.

A kormány és több titkosszolgálati elemző szerint Bush nem sértett törvényt, hiszen az a belföldi beszélgetések lehallgatását köti bírói engedélyhez. Nem csak republikánusok vélekednek így, de John Schmidt, Bill Clinton kormányának igazságügyminiszter-helyettese is. Ráadásul a lehallgatások Michael Hayden szerint több terrortámadás meghiúsításában is segítettek.

Vád alá helyeznék

Az ellenzéki demokraták mindenesetre Bush megbuktatásának lehetőségét látják a lassan Watergate méretűre pumpált, de annál sekélyesebb botrányban. Terveik szerint, amennyiben sikerülne a novemberi választásokon megszerezni a többséget a képviselőházban (ehhez legalább 15 körzetben kellene legyőzni a republikánusok ismétlésre készülő képviselőit) és a szenátusban (hat eddigi republikánus legyőzése szükséges a többséghez), alkotmányos vádeljárást kezdeményeznek az ügyben az elnök ellen. Ez elvileg Bush bukását is okozhatja.

Az alkotmányos vádemelés kifejezetten ritka az Egyesült Államokban. Eddig mindössze két elnök ellen vetette be a kongresszus, 1868-ban a polgárjogi törvényeket elutasító Andrew Johnson, 1998-ban pedig az eskű alatt füllentő Bill Clinton ellen. Végül indkét elnököt felmentették a vádak alól. Alkotmányos vádemelésre készültek 1974-ben Richard Nixon ellen is a Watergat-botrány miatt, de Nixon ezt megelőzendő lemondott, egyedüliként az ország történetében.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!