Amerika elindította az ellencsapást

A szeptember 11-én New York-ot és Washingtont ért terrortámadás után majdnem egy hónappal megkezdődött az ellencsapás Afganisztán ellen, mivel Amerika úgy véli, hogy a közép-ázsiai ország rejtegeti a terrorcselekménnyel vádolt Oszama bin Ladent. Az Egyesült Államok követeléseit - miszerint Afganisztán adja ki bin Ladent, számolja fel a terrorszervezet kiképzőközpontjait az országban, tegye lehetővé ennek nemzetközi ellenőrzését, valamint engedje szabadon a külföldi segélyszervezeti alkalmazottakat - Afganisztán a mai napig nem teljesítette.

Afganisztán

Cirkáló rakétákkal lövik a három afgán várost

A Pentagon jelentése szerint az Egyesült Államok Kabul, Kandahar és Dzsalalabad ellen indított támadást. Kabulban robbanások zaja hallatszik, megszűnt az áramszolgáltatás. A fővárosra több bomba hullott a város fölött sűrű füst gomolyog. Jelentések szerint megszűnt a kabuli rádió adása. Egy kandahari tálib illetékes szerint a légicsapás során lerombolták a város repülőterét, és találat érte a tálibok egyik parancsnoki állomását is. A Reuters gyorshíre szerint az egyik lövedék a kabuli védelmi minisztérium közelében csapódott be. A CNN amerikai hírtelevízió jelentése szerint amerikai és brit hadihajókról cirkáló szárnyasrakétákat lőttek ki.

Életbe lépett az 5. cikkely A terrortámadásra adandó katonai válaszcsapás kapcsán kialakult nemzetközi koalícióhoz 38 ország - köztünk hazánk is - csatlakozott. Az Amerikai Egyesült Államok szerdán adta át a NATO-nak azt a listát, amely tartalmazza, hogy a kollektív segítség jegyében mit kér szövetségeseitől, s ezzel életbe lépett a világszervezet alapokmányának 5., a kollektív védelem elvét rögzítő cikkelye. A közép-ázsiai térségben jelenleg 35 ezer amerikai és 23 ezer brit katona van.

Elhúzodó háborút ígér az USA

George W. Bush amerikai elnök televíziós beszédében bejelentette, a támadások kizárólag katonai célpontok - tálib katonai létesítmények és terroristatáborok - ellen irányulnak, a civil lakosságot nem fenyegeti veszély. Az elnök bejelentette, hogy az USA hű szövetségese Nagy-Britannia is részt vesz az Afganisztán elleni katonai műveletben.

Donald Rumsfeld, amerikai védelmi miniszter - aki a hétvégén közel-keleti, illetve közép-ázsiai körúton járt - a Fehér Házban kijelentette, szó sincs róla, hogy Afganisztánt vagy az afgán népet támadnák. A koalíció az Al-Kaida terrorszervezet ellen indított támadást a szeptember 11-ei terrorcselekmény válaszaként. A védelmi miniszter szerint az Afganisztán elleni támadás hosszú ideig fog tartani, és csak akkor ér véget, amikor az Egyesült Államok megbizonyosodik arról, hogy a terrorszervezetek megsemmisültek.

Tony Blair, brit miniszterelnök a CNN-nek nyilatkozva kijelentette, az ellencsapás során mindenképpen szeretnék kerülni, hogy ártatlan civilek veszítsék életüket. A miniszterelnök kijelentette, hogy a nem cselekvés kockázata sokkal nagyobb lett volna, mint a jelenlegi ellencsapás. Tony Blair megköszönte a nemzetközi terrorizmus elleni koalícióban részt vevő országok segítségét.

A tálibok terrorakciónak nevezték az Afganisztánt ért támadást

Terrorakciónak minősítették az Afganisztánt uraló tálibok az afganisztáni célpontok elleni vasárnapi amerikai csapásokat. Abdul Szalam Zaif, a tálib rezsim pakisztáni nagykövete szerint egy ártatlan ország ellen indítottak támadást. "Soha nem fogjuk kiadni Oszama bin Ladent az Egyesült Államoknak. Az utolsó lélegzetünkig harcolni fogunk" - jelentette ki a nagykövet. Egy tálib hivatalos forrás azt is kijelentette, hogy készen állnak a dzsihádra, a szent háborúra. Oszama bin Laden az Al Jazeera televíziónak vasárnap, a támadást megelezően úgy nyilatkozott, az "Isten nevére esküszöm, Amerika nem lesz biztonságban, ha mi nem érezhetjük magunkat biztonságban".

Az Afganisztán északi részén működő tálibellenes ellenzéki erő, az Északi Szövetség vasárnap reggel már tájékoztatást kapott arról, hogy az Egyesült Államok támadást indít tálib állások ellen. Az Északi Szövetség terveiről egy Rahimullah nevű vezető azt közölte, hogy az ellenzéki erők a közeljövőben megindítják saját offenzívájukat a kormányzó tálib milícia ellen, és megpróbálnak bevonulni Kabulba. Az AP kérdésére, hogy ezt konkrétabban mikorra tervezik, Rahimullah így válaszolt: "Talán két nap, talán egy hét. Ez katonai hadművelet, úgyhogy nem tudom megmondani." Elmondta azt is, hogy a szövetség támogatja az amerikaiak vezette hadműveletet, de hozzátette, hogy annak kímélnie kell a civilek életét.