Veszélyes a szolárium, ezért tiltja 18 év alatt az EU
További Európai Parlament cikkek
A magyarországi szoláriumozók nagy többsége 20 és 40 év közötti, vagyis rájuk nem vonatkozik az a 2009-ben bevezetett uniós szabályozás, mely 18 év alatt tiltja a szoláriumhasználatot az EU egész területén. Bár az EP-nek a szoláriumok szabályozási harcában is volt szerepe, a prímet ebben a harcban mégsem ők, hanem az Európai Bizottság vitte.
1. A gépeket szabályozza az irányelv
Az EP először egy 1998-as Parlamenti és Tanácsi irányelvben, vagyis a „tagállamok gépekre vonatkozó jogszabályainak közelítéséről” szóló, elvben rendelkezik a szoláriumok kezeléséről, amit aztán 2006-ban egy új irányelvvel módosított. Ezekben a szoláriumok egyes típusaira vonatkozó biztonsági követelményekről és a megfeleltetés tanúsításáról rendelkeznek.
2004-ben az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, és az addig hatályos, 89/336/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről is döntött az EP.
2. Szabályozatlan UV sugárzás
Bár az Egészségügyi Világszervezet már 2003-ban felhívta rá a figyelmet, hogy Nagy-Britanniában az előző évben 54-en haltak meg a túlzásba vitt szoláriumozással összefüggő rákban, az EU ekkor még nem mozdult igazán az ügyben. A nemzetközi szakértők azonban egyre több tanulmányt publikáltak arról, hogy a szolárium és általában véve az ultraviola sugárzás a rákkockázat legmagasabb kategóriájába tartoznak, az UV sugárzás hatása sok elemző szerint olyan halálos, mint az arzén vagy a mustárgáz.
A European Sunlight Association elnevezésű brüsszeli székhelyű lobbiszervezet ennek ellenére még 2006-ban is úgy nyilatkozott: nincs tudományos bizonyítéka annak, hogy a szoláriumozás melanomát, azaz bőrrákot okozna.
A szoláriumok elleni harcban ma már zászlóvivőnek számító Bizottság 2004-ben kezdett vizsgálódni, mikor észrevette, hogy a mesterséges barnító berendezésekre vonatkozó biztonsági követelményekben nincs rögzítve, mekkora a maximálisan megengedhető, legnagyobb UV sugárzás mértéke. A Bizottság véleményében megállapította, hogy a szabvány hiányos, a tagállamokat pedig felszólította: piacfelügyeletüknél ezt vegyék figyelembe.
2006-ban aztán a testület munkához látott és hadat üzent a szoláriumoknak, miután napvilágra kerültek egy közös, európai piacfelügyeleti akció eredményei. Az akcióban vizsgált tíz tagállamban a szoláriumok több mint 20 százaléka nem felelt meg a villamossági termékek általános jelölési előírásainak; 52 százalékukon nem tüntették fel, hogy az UV sugárzás veszélyes és sérülést, rákot okozhat; 83 százalékban pedig a sugárzás értéke nagyobb volt a megengedettnél.
A magyarországi helyzet a jelentés szerint még ennél is rosszabb volt: 96 és fél százalékban nem feletünk meg az előírásoknak, a véletlenszerűen kiválasztott, 29 ellenőrzött szoláriumból pedig csak egy felelt meg a sugárzási határértéknek. A Bizottság szóvivője a sokkoló adatokra viccesen csak annyit mondott: a használó így sok esetben olyan termékre bízza magát, ami lényegében roston süti őt.
Mivel a Bizottságnak egészségügyi kérdésekben nincs jogi hatásköre, így csak a fogyasztóvédelmi szervek és a fogyasztók tájékoztatásával, illetve az elektronikai eszközökről szóló irányelv módosításával tudta cselekvésre késztetni a tagállamokat az ügyben.
3. Eljött a szigorú szabályozás ideje
2009-ben aztán valóban eljött a szabályozás ideje. A Parlament öt képviselője gyors egymásutánban intézte írásbeli kérdéseit a Bizottsághoz szolárium-ügyben. A néppárti, szocialista-demokrata és konzervatív képviselők mindannyian a szoláriumok káros hatásairól és szabályozásáról kértek tájékoztatást a Bizottságtól, ezzel is gyorsabb munkára sarkallva a testületet .
Az orvosok által végzett vizsgálatok hatására (melyek feltárták, hogy a mesterséges napfürdő fokozza a bőrrák kialakulásának kockázatát), szigorú szabályozást készítettek elő, mely szerint az unió tagállamaiban 18 éves kor alatt tilos lesz a szoláriumozás - azzal az enyhítéssel, hogy a tagállamok közül néhányan a rendelkezést más formában is átültethetik saját gyakorlatukba.
Alapvetően azonban a személyzet csak akkor engedheti meg a gépek használatát, ha a barnulni vágyó fényképes igazolvánnyal bizonyítja, hogy elmúlt 18 éves. Aki nem tartja be a rendeletet, arra kétezer eurónál is nagyobb összegű büntetést szabnak ki.
Franciaország és Németország az elsők közt vezette be a szabályozást, korlátozva a zsetonokkal, önkiszolgáló módon működő készülékek használatát is, Ausztria pedig 2010-ben csatlakozott hozzájuk. Ma már az EU egész területén, így hazánkban is tilos a 18 évnél fiatalabbak szoláriumhasználata.
4. Javuló arányok
Az EU azonban még mindig nem teljesen elégedett. 2010-ben újabb európai ellenőrzést tartottak, mely után az Európai Bizottság több uniós ország, így hazánk számára is hivatalos figyelmeztetést fogalmazott meg.
Az 500 vizsgált szoláriumban - köztük a magyar gépeknél - ugyanis nem megfelelő módon figyelmeztették a vendégeket a sugárzás káros hatásaira, a berendezések 14 százalékában pedig még mindig veszélyesen magas volt az UV-sugárzás. Ahol már érvénybe lépett a 18 éven aluliakra vonatkozó tiltás, ott sok esetben hiányoztak az erről szóló kiírások.
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium akkor azt mondta: az Európai Bizottság elkötelezett a kialakult helyzet megoldása mellett, ezért további ellenőrzések jönnek, melyek finanszírozását a Bizottság segíti. A közös akcióról készülő zárójelentés 2011 végére lesz meg, de a tervek közt szerepel, hogy 2010 és 2012 között biztonságosabbá tegyék a szoláriumok berendezéseit és egy egységes, uniós működési szabályzatot dolgozzanak ki a szalonok részére.
5. Utolsókból lesznek az elsők
2011-ben már látszódtak a szigorítás és az ellenőrzések eredményei: Magyarországon nőtt ugyanis legjobban az egészséges, európai szabványnak megfelelő szoláriumok aránya az Európai Unióban.
Jelenleg a magyar szoláriumok több mint fele - 54 százaléka - megfelel a sugárzás erősségére vonatkozó uniós szabálynak, amely ezt az értéket 0,3 watt/négyzetméterben maximalizálja, a 2010-2011-es ellenőrzések eredményei szerint pedig négyszeresére nőtt a tudatos szoláriumozók száma.
"Az elmúlt másfél év alatt Magyarországnak szoláriumbiztonság tekintetében az unió ranglistáján az utolsó előtti helyről sikerült feltornáznia magát, ami a szoláriumkultúra megreformálásának köszönhető" - mondta el Kovács Zoltán, a Magyar Szoláriumüzemeltetők Egyesületének elnöke.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.