"Verhofstadt úr, tudja-e, hogy a magyar alkotmány tartalmazza a legjobb kisebbségvédelmet?" - kérdezte egy néppárti képviselő a liberális frakció vezetőjét, aki szerint viszont nem ez vagy az a cikkely a kérdés, hanem az alaptörvény elvi egésze. Az Európai Unió értékekre és elvekre alapul, ezeket kell védeni, mondta.
Három órán keresztül tartott az Európai Parlamentben a Magyarországról szóló vita. Négy frakció, a szocialisták, a zöldek, a liberálisok és a kommunisták a magyar szavazati jog felfüggesztését javasolják. A néppárt óvatosan, a szélsőjobb határozottan megvédte a vitán személyesen is résztvevő Orbán Viktort. A magyar miniszterelnök békülékeny, Európa-barát hangot ütött meg. És bejelentette, hogy már csak egyetlen kérdésben van vitája a Bizottsággal, tegyenek-e esküt az új alkotmányra a Magyar Nemzeti Bank vezetői.
"Az én feleségem az Országos Bírói Hivatal elnöke", kezdi vallomását, de csak hogy jelezze, nem miatta, hanem jó szakmai munkája miatt került ebbe a pozícióba.
Lopez Aguilar szerint sokan figyelmen kívül hagyják, hogy az EU értékekre és elvekre is épül, és nem csak gazdasági, de értékválság is van. "Jelenleg a nacionalizmus újrafelbukkanásától félünk" - mondta. Konfrontáció helyett viszont inkább össze kell fogni. "Mindenki lehet hibás, mindenhol lehetnek problémák. Magyarországról beszélünk most. Semmi kifogásunk sincs a magyar nép és a kormány ellen. A magyar nép jogáról beszélünk, és arról, hogy a parlament kimondhatja, a demokrácia nem csak a többség, hanem a politikai kisebbség védelméről is szól" - mondta. Beszélt még a bíróságok függetlenségéről és a média szabadságáról is, amelyek a valós demokrácia feltételei.
Azt kérdezi egy spanyol liberális a néppártiaktól, hogy ha annyira biztosak abban, hogy Magyarországon minden rendben van, akkor miért félnek attól, hogy egy delegáció vizsgálja ki a helyzetet ott.
"Magyarország nem Fehéroroszország, ön nem Chávez, Magyarországon jól lehet élni. De vannak aggályaink" - kezdte kérdését a liberális Lansdorf képviselő, aki kifogásolta, hogy kétharmados törvényekben alkotmányos rangra emelték például az adórendszer szabályozását. "A demokráciát nem lehet kiüresíteni" - mondta. Az igazságszolgáltatással kapcsolatban azt kérdezte, hogy ha mindent megtettek az adósságok csökkentéséért, akkor miért vállalták magukra 300 bíró nyugdíjazásának költségeit.
ÁderJános nem kapott szót, mert úgy akart a liberális Lambsdorff szavaira reagálni, hogy még nem hallgatta meg felszólalását.
Az EP-ben kék kártya felmutatásával lehet jelezni, ha valaki egy aktuális szónoktól akar kérdezni valami. Áder János viszont túl hamar jelentkezett.
Egy baloldali képviselőnőt megdöbbentett a mód, ahogy a Néppárt a mai vitához viszonyul. "Vajon a Néppárt soraiból azok a kritikusok, akik tartanak attól, hogy közös értékeinket ássák alá, vajon önök közül miért nem szólal fel senki" - kérdezte. Szerinte a "tekintélyelvű szellem" megszüntetésére van szükség.
Most egy másik felszólaláskor végre jókor tette fel a kék kártyát Áder.
Szerinte bocsánatot kell kérnie az eddigi kritikusoknak minden nőtől, mert megsértették őket azzal, hogy csak feleségként lehet karrierjük. Ezzel a Szájer feleségének kinevezeséről szóló vitára utalt.
Bár a kérdés valódi címzettje nem Lunachek képviselőasszony volt, élt a lehetőségével, hogy válaszoljon. Szerinte szó sincs nők elleni diszkriminációról, "Ha Szájer úr egy férfival élne együtt, akkor is kifogásolnánk a kinevezését" - mondta.
Orbánnak vigyáznia kell, ne essen a kommunista elődjeinek csapdájába azzal, hogy teljesen ellenőrizni akarja a magyar társadalmat. De várni kell még, hogy mi lesz. A 7-es cikkely alapján nem kellene most lépni - mondja egy konzervatív képviselő, aki Bokros Lajossal dolgozik egy frakcióban.
Borghizi olasz szélsőjobboldali képviselő szerint a vitában elhangzottak nem bizonyították a vádakat. "Ma mind magyarok vagyunk" - mondta, amire Orbán tisztelgéssel válaszolt. Meghívta Orbánt Padániába, ahol szivesen fogadnák. "Úgy tűnik, malomkő van az ön hátán" - mondta. A malomkőtől, ami a hitel, meg kéne szabadítani Magyarországot. "Védje meg országa monetáris szabadságát" - zárta felszólalását.
Egy néppárti képviselő, Busutil példátlannak nevezte a mai vitát, mert ez az első alkalom, hogy egy ilyen jogsértési eljárásról vitázzanak az érintett ország miniszterelnökének jelenlétében. Arra kérte képviselőtársait, hogy támogassák az EB döntését a jogsértési eljárásban. Üdvözölte Orbán nyilatkozatát, amelyben jelezte, hogy hajlandó megváltoztatni a vitatott törvényeket.
Göncz Kinga (MSZP) örül, hogy eljött Orbán a vitára, de sajnálja, hogy csak az erő és nem az érvek hatnak rá. Göncz arra figyelmezteti Orbánt, hogy nem Magyarországot kell megvédenie a baloldaltól - ahogy ezt otthon állítja -, hanem önmagát kell megvédenie a rossz politikája elleni eljárások miatt.
Göncz szerint az új alkotmány a konfliktuskezelő intézmények aláásását hozta. Demokratikus fékek és egyensúlya nélkül társadalmi robbanás fenyeget. A magyarok 84 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok.
Az EP-t felszólítja, hogy monitorozzák, hogyan számol be a magyar közszolgálati média erről a vitáról.
Inedtfeld liberális képviselőasszony szerint a vita nem Magyarországról és Orbánról, hanem az EU-ról szól. A kérdés, hogy az EU képes-e betartatni saját szabályait. Szerinte indokolt a szavazati jog megvonásával járó eljárás kezdeményezése, mert a magyarországi változások együttesen a demokráciát fenyegetik. Az eljárás megindításához kérte a Néppárt támogatását is, amely a vitában akár bizonyíthatná is, hogy nincs igaza a bírálóknak.
Egy euroszkeptikus szlovák politikus szerint Magyarországnak segíteni kell, de a kormányának nem.
"Nem láttam, hogy a budapesti Wall Streetet meg akarná szállni Orbán úr kormánya" - szólalt fel Vytautas Landsbergis litván néppárti képviselő, aki szerint "a pénzügyi unga-bungákat" nem szabad megengedni. Kiderült, hogy a litván szélsőjobb is Moszkvához szokta hasonlítani Brüsszelt. Szerinte ugyan ez az összevetés nem igaz, a mostani helyzet mégis arra emlékezteti, amikor 22 éve Litvánia elfogadta új alkotmányát, amellyel szemben Moszkva megtorlással fenyegetett.
Egy szocialista képviselőnő volt újságíróként aggódik a magyar szólásszabadságért. Szerinte a magyar médiatörvény nem felel meg az európai szabályoknak. Hogy lehet az, hogy a magyar médiatanács eltiporja az utolsó ellenzéki rádiót? A belügyminiszter miért fenyegeti magánjogsértéssel a Barroso levelet nyilvánosságra hozó bloggert, és helyezett börtönt kilátásba ellene? (Pintér Sándor belügyminiszter Kocsis Máté fideszes képviselő kérdésére mondott ilyeneket Mong Attila újságíróról. - szerk.)
"Nem vagyok baloldali, nem vagyok semmilyen összeesküvés tagja" - kezdte felszólalását a liberális Michel képviselő, aki szerint Orbán törvényei "halálra ítélik a demokráciát", mert a többség önkényuralmához vezetnek. A rendőri szervek függetlenségének problémáját is felvetette az eddig bírált jogszabályok mellett. Mindez nem felel meg az európai értékeknek.
Egy néppárti román képviselő (Dumitru Stolojan) Orbán Viktor jóhiszeműségében bízik. Szerinte ezt bizonyítja a Barrosónak írt levele is. A magyarországi gazdasági lépésekről pedig máshol is példát lehetne venni, az ideiglenes bankadó ilyen lehet. Mert ezt hiába kritizálták, ez igazságos és helyes. Hiszen a bankok felelőtlenül hiteleztek. Sok sikert kívánok az Orbán kormánynak - fejezte be.
Egy szocialista képviselőnő arra emlékeztet, hogy rendszeresen Magyarország a téma az EP-ben, ami önmagában jelzi, hogy Magyarország letért a megfelelő útról.
Szociális és egyéb kérdéseket is figyelembe kell venni, nemcsak a bizottság jogi kifogásait. Ideje lenne, hogy a tanács is lépjen Magyarországgal kapcsolatban.
A néppárti Mauro képviselő szerint a mai vita tartalmi is volt, de részben ideológiai harc. Ez pedig szembe megy az eredeti szándékkal. Felidézte, hogy Magyarországon a múlt héten elégettek egy EU-zászlót. Ez szerinte pont az ilyen ideológiai viták eredménye. A Néppárt álláspontjáról azt mondta, azért nem akarnak belemenni a tartalmi vitába, mert az csak konzerválná a jelenlegi helyzetet, ahogy az Ausztria elleni 12 évvel ezelőtti fellépés is bizonyította.
Egy szocialista arról beszél most, hogy a bizottság által megnevezett törvényeken túl is rengeteg baj van a magyar kormányzással, mert a demokratikus értékeket rombolják. "A magyarok jobbat érdemelnek!"
Sajnálja, hogy az európai néppárt ennyire kiáll Orbánék mellett.
Egy újabb olasz néppárti képviselő arra emlékeztetett, hogy az előző kormányfő, akinek elfelejtette a nevét, hazudott a kampányban, mégsem volt téma az EP-ben. Orbán Viktort viszont kétharmaddal választották meg, tehát nyilván a reformjait is támogatják, mondta.
A magyar történelem miatt tragikus, hogy a kormány jogokat von el a polgáraitól. Kétharmaddal nem visszaélni kell, hanem önmérsékletet tanúsítani - mondja egy német szociáldemokrata képviselő.
A bizottságnak nemcsak a bírák nyugdíját kellett volna néznie, hanem általában azt a gyakorlatot, hogy Magyarországon minden testületből kizárták az ellenzékieket, legyen az médiaszabályozás vagy más.
Egy néppárti lengyel képviselő visszaemlékezik, milyen volt Orbánnal Varsóban találkozni 89-ben. Szerinte el kell menni Magyarországra és látszani fog, hogy ott demokrácia és nem diktatúra van. Ezt javasolja a távozóban lévő Cohn-Benditnek is.
Egy dán szocialista képviselőnő szerint Magyarországon veszélyben van a hatalmi ágak szétválasztása. És diszkriminálják a romákat és a melegeket is.
A fideszes Gál Kinga szerint 2004, amióta ő az EP tagja, ténylegesen is sérültek az emberi jogok az EU-ban, például 2006-ban Magyarországon, ám akkor az EP nem volt ilyen érzékeny, "mert egy szocialista kormányt kellett volna elítélni. Ezt nevezem én kettős mércének" - mondta Gál, aki szerint sok régi tagállam sem felel meg az EU mércéjének. Ezután álegyházakról beszélt, meg az évekig húzódó bírói ítéletekről. Végül sajtóhadjáratról is említett, amely alapján légből kapottan bírálják Magyarországot, de az alkotmányt és a kifogásolt törvényeket nem is olvasták a képviselők.
Egy bolgár szocialista szól most a vitához, aki szerint az európai érték nem balos vagy jobbos, hanem objektív. A néppártiak pártpolitikai felfogása nem tetszik neki.
Szerinte Bulgáriában is van hogy sérül a demokrácia, például a legutóbbi választásokor is tapasztalt problémákat.
"Attól, hogy valami legális, még nem európai" - mondja.
Az olasz Gargani a Néppártból aggályosnak találta a parlamenti vitát. Szerinte veszélyes precedens, hogy egy tagállamot támadnak, mert ezzel aláássák egy ország szuverenitását. Szerinte felszínes ismeretek alapján bírálják a magyar törvényeket, amelyekről saját bevallása szerint ő maga se tájékozódott.
A román szocialista Corina Cretu szerint a gazdasági válság nem ad okot a populizmusra, ami ráadásul diszkriminációhoz vezet. Orbán szélsőséges retorikája a regionális stabilitást és a kisebbségek együttélését veszélyezteti.
Mit gondol az autonómiakérelmeket illetően? - kérdezi Orbánt, vélhetően Székelyföldre utalva. "Ez a régió nem lehet Európa puskaporos hordója" - mondta.
Aztán elkezdte a román kormányt is kritizálni, ami ellen tüntetnek és ami szintén nem elég demokrata.
Egy német néppárti képviselő példásnak nevezte, hogy Orbán Viktor személyesen is megjelent a vitában, áll a kritikák elé. Ő is azt emelte ki, hogy Orbán hajlandónak bizonyult arra, hogy felülbírálja a törvényeket a kifogások alapján, aztán szintén emlékeztetett Gyurcsány hazugságaira. Arra kérte a magyar kormányt, hogy tekintse át az adatvédelmi biztosról szóló nemzetközi gyakorlatot, mert annak függetlensége fontos.