Megint egyetértett Juncker és Schulz

A Választási aréna (Wahlarena) című műsort vitaként harangozták be, de inkább lakossági fórum jellege volt, a két politikus a hamburgi kikötőben felépített stúdióban összegyűlt választók kérdéseire válaszolt – írja az MTI. A témákat így nem a csúcsjelöltek vagy a műsorvezetők, hanem a nézők határozták meg. Ezért lehet, hogy nem került terítékre több aktuális téma, amely érinti az EP-t és az Európai Bizottságot, felmerültek viszont olyan ügyek, amelyekhez kevés köze van az uniós intézményeknek. Például az ukrajnai válságról egy szó sem esett a másfél órás műsorban, előkerült viszont az egészségügyi ellátás, amely döntően tagállami hatáskör.

A Földközi-tenger ne legyen tömegsír

Az ARD műsora a második Juncker-Schulz tévévita volt német nyelvterületen. A május 8-án - a német ZDF és az osztrák ORF közszolgálati televízió szervezésében - tartott első vitához hasonlóan ezúttal is kevés eltérés mutatkozott a két politikus elképzelései között. Az előző, brüsszeli csúcsjlölti vitán mi is ott voltunk, itt olvashatja helyszíni beszámolónkat.

Most is mindketten kifejtették például, hogy Törökország nem érett az uniós tagságra, és kiálltak a vízközmű-szolgáltatás köztulajdonban tartása mellett. Egyetértettek egyebek között abban, hogy a transzatlanti szabadkereskedelmi tárgyalásokon az EU nem engedhet szigorú szabványaiból, és az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) megfigyelési botrányából okulva erősíteni kell a személyes adatok védelmét.

Schulz és Juncker is hangsúlyozta, hogy Földközi-tenger nem válhat a jobb élet reményében az EU-ba induló afrikai vándorok tömegsírjává. Ugyanakkor míg a szocialista jelölt egy emberségesebb bevándorlási rendszer kidolgozását szorgalmazta, a néppárti politikus a fejlesztési segélyek növelésére helyezte a hangsúlyt, hogy helyben kezeljék a gondokat és "az embereknek ne kelljen lélekvesztőkön menekülniük" hazájukból. 

Célkeresztben a munkanélküliség

Jean-Claude Juncker ismételten leszögezte, hogy nem fogad el támogatást szélsőséges jobboldali erőktől, és ha ilyen pártok szavazatain múlna megválasztása az Európai Bizottság élére, akkor nem vállalja el a brüsszeli bizottság elnöki tisztségét. Martin Schulz a fiatalkori munkanélküliség visszaszorítását és az adókerülés elleni fellépést nevezte a következő időszak legfontosabb feladatának, míg Juncker szerint a gazdasági növekedés beindítása és a foglalkoztatottság növelése az első számú feladat.

Az idei EP-választások eredményét - most első ízben - figyelembe kell venniük a tagországok vezetőinek, amikor javaslatot tesznek majd a parlamentnek arra, hogy ki legyen a következő öt évre az EB elnöke. Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetőjét az EP-nek kell megválasztania. Minderről az unió alapszerződésének számító Lisszaboni Szerződés rendelkezik. Korábban az EB elnökét kizárólag a tagállamok vezetői választották ki.

A legutóbbi mérések szerint az Európai Néppárt növekvő előnnyel vezeti az európai pártcsaládok népszerűségi listáját az Európai Szocialisták Pártja előtt. A Europe Decides és a Burson-Marsteller által készített felmérés kedden közzétett eredménye alapján a néppárt az EP 751 képviselői helyéből 217-et szerezhet meg, míg a szociáldemokraták 201 mandátumhoz juthatnak. A múlt héten ugyanez a felmérés még valamivel szorosabb, 212-209-as mandátumarányt becsült a két nagy párt számára. A választásokat május 22. és 25. között rendezik meg, a tagállamok többségében, köztük Magyarországon is 25-én, vasárnap.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!