Halálbüntetés: az EP elnöke beszélni akar Orbánnal

Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke Strasbourgban közölte, telefonbeszélgetést kezdeményezett Orbán Viktorral a halálbüntetésről szóló kijelentései miatt.

Az EP szerda délelőtti ülésén az osztrák Jörg Leichtfried arról kérdezte Schultzot, hogy mit szól ahhoz, hogy a magyar miniszterelnök felvetette a halálbüntetés visszaállítását, írja az MTI. Az osztrák szociáldemokrata képviselő szerint ez ellentétes lenne az európai joggal, és barbarizmussal érne fel.

Schulz közölte, hogy ő is olvasta a nemzetközi média erről szóló beszámolóit, és Orbán Viktor titkárságánál szerda reggel kezdeményezte, hogy telefonon beszélhessen a magyar miniszterelnökkel. Amint ez a beszélgetés megtörténik, tájékoztatást fog adni annak eredményéről.

Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI kérdésére közölte, hogy Orbán Viktor "ezúttal is örömmel áll Schulz elnök úr rendelkezésére".

Mint ismert, Orbán Viktor kedden Pécsen a kaposvári trafikos gyilkosság kapcsán azt mondta, hogy napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését, mert szükség van az elrettentésre. Szavai szerint néhány éve azt hitték, a magyar büntetőjogról és a bűnüldözésről szóló viták végére pontot tettek, amikor bevezették a három csapás törvényét és a tényleges életfogytiglani büntetést, de ezek visszatartó ereje önmagában nem volt elegendő. A kormányfő szerint a bűnözők előtt világossá kell tenni: Magyarország nem riad vissza semmitől, ha az állampolgárai védelméről van szó.

Ezt követően Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője közölte, hogy legitimnek tartja a halálbüntetésről szóló vitát, ugyanis annak eltörléséről nem a magyar társadalom, hanem az Alkotmánybíróság döntött.

Ugyanakkor – mint azt megírtuk – Magyarország az Európa Tanács tagjaként nem teheti meg, hogy legszigorúbb büntetésként a jogba emelje a halálbüntetést, ugyanis az általunk is aláírt Európai Emberi Jogi Egyezmény (hatodik kiegészítő jegyzőkönyve) kifejezetten tiltja a halálbüntetést. Az élethez való jogot Magyarország 2011-ben elfogadott alaptörvénye is az ember elidegeníthetetlen jogának ismeri el.

Rogán szerda reggel a Kossuth rádióban azt mondta, hogy az európai uniós egyezmények ugyan tiltják a halálbüntetést, de ha egy tagállam közvéleménye ezt akarja, az unió szintjén fel lehet vetni egy érdemi vitát a halálbüntetésről.

Kósa Lajos a TV2 Mokka szerdai adásában úgy vélte, hogy azért, mert beléptünk az Európai Unióba, „még egy csomó témát fel lehet vetni, mert változik az idő, mert változnak a megítélések". Az országgyűlési képviselő hangsúlyozta: a halálbüntetés témájának felvetése egy demokráciában „biztosan nem tilalmas”. A politikus egy kérdésre válaszolva elmondta, ő maga életpárti: „én azt gondolom, amit nem tudunk adni, azt nem vehetjük el".

Pintér Sándor belügyminiszter viszont Belgrádban arra az újságírói kérdésre miszerint a halálbüntetés visszaállítása visszaszorítaná-e a bűnözést Magyarországon, azt mondta, hogy a bűnözést egyetlen intézkedés nem tudja visszaszorítani. A belügyminiszter Cesare Beccaria 18. századi olasz jogtudóst idézte, aki szerint a büntetések megelőzésének egyik legjobb eszköze az, ha az elkövetőket elfogjuk. „A belügyminisztérium, a rendőrség és a titkosszolgálatok irányítása jelen pillanatban ebbe az irányba halad” - szögezte le Pintér a terrorizmus elleni konferencián.

Rétvári Bence, a KDNP alelnöke a Válasz.hu-nak azt nyilatkozta, hogy ugyanaz az álláspontja, mint három évvel ezelőtt, amikor a Bándy Kata-gyilkosságnál merült fel a halálbüntetés visszaállításának kérdése. Szerinte hívő keresztény politikus nem támogathatja a halálbüntetést anélkül, hogy ne mondana ellent az egyház tanításának.