A kisebbségi média helyzetéről tanácskoztak
További Európai Parlament cikkek
- Gál Kinga: Háború vagy a béke, ez a választás tétje
- Orbán Viktor levelet ír az EP-választásra készülve
- Deutsch Tamás győzelemre és brutális támadásokra készül
- A Fidesz három EP-képviselője is hazatér Brüsszelből
- Skrabski Fruzsina: A Mi Hazánk az egyetlen alternatíva Gyurcsány kikerülésére és a Fidesz pofozgatására
A kárpát-medencei határon túli magyar sajtó helyzetét áttekintő, kisebbségi nyelvű média helyzetével foglalkozó tanácskozást tartottak Brüsszelben magyar újságírók, médiaszakemberek és európai parlamenti képviselők részvételével.
Tőkés László EP-képviselő a tanácskozáson rámutatott, hogy a piac szabályai szerint működő média világában a kisebbségi közösségi tájékoztatás gazdaságilag nem életképes. Előnyös bánásmód, pozitív diszkrimináció kell, hogy fenntartható legyen. A kelet-közép-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy az öntörvényű piac alig van tekintettel erre az eleve hátrányos helyzetre, illetve a többségi asszimilációs politika a kisebbségi média működését egyenesen gátolja.
Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) európai parlamenti képviselője szerint a kisebbségi sajtó helyzete Szlovákiában nem kielégítő. Több médiumra és erőteljesebb anyagi támogatásra lenne szükség.
Sógor Csaba (RMDSZ) európai parlamenti képviselő abban látta a megoldást, hogy minél több kisebbségi médiumnak el kell kezdenie a többség nyelvén is kommunikálni. „Erre már vannak jó példák a romániai magyar közösségben, és ezt a továbbiakban is bátorítani kell, hiszen
a többséggel, jelen esetben a román közösséggel saját anyanyelvén tudjuk leghatékonyabban megértetni, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartása nem a többség kárát jelenti, és akár gazdasági hasznuk is származhat belőle”
- fogalmazott a néppárti képviselő.
Deli Andor, a Fidesz-KDNP vajdasági EP-képviselője beszédében hangsúlyozta, hogy a határon túli kisebbségi médiának a tájékoztató szerepe mellett az anyanyelv és identitás megőrzése is a küldetése. „A kisebbségi közösségek nem elég erősek ahhoz, hogy maguk tartsák fenn a médiumokat, ezért az anyaország szerepe elengedhetetlen. A magyar kormány hozzáállása e tekintetben legjobb európai gyakorlatként tartható számon” – húzta alá.
Vincze Loránt, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke annak jelentőségét hangsúlyozta, hogy a kisebbségi közösségek sok esetben a szomszédos ország nyelvét beszélik. „A nemzeti szinten korlátozott szerzői jogi rendszerek akadályozzák a szolgáltatások szabad áramlását, ezért az egységes szerzői jogi piac létrehozását javasoljuk. Első lépésben azt szorgalmazzuk, hogy a szolgáltatások és az audiovizuális tartalmak szabadon elérhetőek legyenek a kisebbségi régiókban.”
Bocskor Andrea, a Fidesz-KDNP EP-képviselője kiemelte, hogy Kárpátalján a legégetőbb a helyzet, ahol az ukrán állam egyre inkább korlátozza a kisebbségi anyanyelvhasználatot.
(MTI)
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.