Az EP vezetői: Ne vegyék el a Nagy-Britanniában élő uniós külföldiek jogait

„Bár elismerjük, hogy a brexit egy demokratikus döntés eredménye, arról azonban sosem voltunk meggyőződve, hogy ez jó döntés lenne.

Nem jó a gazdaságnak, bizonyosan nem jó Európa és az Egyesült Királyság világban betöltött pozícióinak, és ami a legfontosabb: nem jó a polgároknak

– írták nyílt levélben az Európai Parlament öt frakciójának vezetői és a brit kilépésért felelős tárgyaló csapat tagjai.

A liberális Guy Verhofstadt vezetésével összegyűlt EP-képviselők arra a javaslatra reagáltak, amellyel Theresa May állt elő a június végi uniós csúcstalálkozón. A brit miniszterelnök azt ajánlotta, hogy azok, akik öt éven keresztül az Egyesült Királyságban be voltak jelentve, ott laktak és dolgoztak, megkaphassák a letelepedési engedélyt, és onnantól ugyanolyan jogok illessék meg őket, mint a brit állampolgárokat.

Az EP-képviselők szerint a javaslat homályos és bizonytalan, amikor arról van szó, hogy milyen jogok illetik majd meg a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárokat a kilépés után. Azt írják: messze elmarad azoktól a garanciáktól, amelyeket az EU szeretne biztosítani az ott lakó polgárainak.

Az uniós javaslat az, hogy az unióban élő britek és az egyesült királyságbeli európaiak egyaránt megtarthassák ugyanazokat a jogokat és a védelem ugyanazon szintjét, mint amelyet jelenleg élveznek. A kilépés időpontját megelőzően szerzett valamennyi jog közvetlenül érvényesíthető legyen, és egész életen át tartó védelmet, teljes viszonosságot és egyenlő bánásmódot biztosítsanak.

A brit javaslat (teljes szöveg itt) ezzel szemben a brexitet követő naptól kezdve az európaiakat „harmadik országbeli állampolgárnak” tekinti. Nemcsak arról van szó, hogy az európaiak elveszítik szavazati jogukat a helyi választásokon, hanem arról is, „hogy jövőbeli családtagjaik is minimumjövedelem-követelmények hatálya alá esnek majd, és nem egyértelmű az sem, mi lesz a brexit után született gyermekeik státusza” – írják a levélben.

Minden családtagnak – a gyermekeknek is – külön kérelmet kell benyújtania a „letelepedett jogállás” megszerzéséhez. Azoknak, akik a türelmi időszak végére nem teljesítik az ötéves tartózkodási feltételt, két kérelmet kell benyújtaniuk: egyet azért, hogy maradhassanak, egyet pedig azért, hogy megkapják a „letelepedett jogállást”.

„Többet kell-e majd fizetniük az európai diákoknak, még akkor is, ha már jelentkeztek a 2019–2020-as új tanévre? Garantálják-e az orvosok számára, hogy képesítéseiket továbbra is elismerik az Egyesült Királyságban? Miért nem esik szó egyáltalán azokról a határ menti ingázó munkavállalókról, akik az Egyesült Királyságban dolgoznak, de az Unióban élnek?” – teszik föl a gyakorlati kérdéseket az EP-képviselők.

Egy másik fontos kérdés, hogy az uniós állampolgárok fordulhatnak-e jogorvoslatért az Európai Unió Bíróságához a kilépés után. Theresa May javaslata ezt kizárja, és a brit bíróságok joghatósága alá rendeli az uniós állampolgárok EU-jogot érintő ügyeit is. „Minden tiszteletünk a brit jogrendszeré, de ki kell mondanunk: a bíróságok által alkalmazott törvényeket olyan brit politikusok fogadták el, akik jelenleg még az elkövetkezendő évekre is képtelenek megadni a szükséges garanciákat, nem hogy egy egész életre! Ezért kell biztosítanunk mind a brit, mind pedig az európai polgárok számára, hogy jogaikat egy olyan mechanizmuson keresztül tudják érvényesíteni, amelyben az Európai Bíróság nagy szerepet játszik” – áll az EP-képviselők véleményében.

2019 elején szavaz majd a kilépési megállapodásról az Európai Parlament. Addig „jelentős előrelépésekre van szükség, különösen a polgárság, valamint a pénzügyi elszámolás kérdésében” – írja a tárgyaló csapat, és világossá teszik, hogy nem támogatják, hogy 2019 márciusa után is meghosszabbítsák a tárgyalásokat. Ha ugyanis 2019 márciusa után is elhúzódnának a tárgyalások, akkor európai parlamenti választásokat kellene tartani Nagy-Britanniában, amit elképzelhetetlennek tartanak.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !